Ha elmegy a wifi

13. rész

James szemszög

"Nem szeretnék választ adni a kérdésedre. Egyenlőre nem." Visszhangoztak szavai fejemben több óra elteltével is. Mi lehet olyan durva indok, hogy lánynak adta ki magát... Azt érteném, hogy mondjuk azért mert csak szórakozott velem... de ő nem ilyen. Akkor mégis miért hazudott?

Az ágyamon fetrengve gondolkodtam tovább miközben a telefonom néha néha jelzett, hogy üzenetem érkezett de nem volt se lelki erőm se kedvem megnézni és válaszolni. A barátaim tudják, hogy ma jöttek az új "családtagjaink" és gondolom kíváncsiak. Csak az a baj, hogy az én kíváncsiságom nagyobb.

Valahol kutatások azt mondták ki ha hangosan gondolokdunk előbb rájövünk dolgokra szóval.....
Kezdődhet a James megbolondult tehát magában beszél című mutatvány.

Kényelmesen elhelyezkedtem az ágyamkn és a sötétítőt behúzva fordultam az ablak felé.
-Scott miért hazudtál? Mi vehetett rá, hogy az első öt perc múlva ne mond azt, hogy haver én fiú vagy.... -álltam meg mondatom közepén. Ezaz... Mivan ha...

Rájöttem...

Csak egy oka lehetett...

Gyorsan felpattanva az ágyamról szaladtam Scott szobájához de amint a kezem a kilincshez ért megtorpantam.
Mit művelek? Hajnali egy van! Úgyis alszik de... Nekem most kell vele beszélnem. Jutottam elhatározásra majd beléptem a szobába ami egy kicsit még rumlis volt, habár nem csoda hiszen csak ma költöztek. Az ágy felé pillantva megláttam Scottot aki szinte úgy feküdt az ágyban mint egy kisbaba.

Hogyan ébresszem fel?

Lassan odaültem mellé viszont ekkor megint megtorpantam. Idegességemben vettem egy nagy levegőt ami és kezemmel az ágyat kezdtem el babrálni.
Mégis hol kezdjem?

-Mit szeretnél? -hallottam meg enyhén rekedt hangját amitől szívem zakatolni kezdett.
-Én csak... Nemtudom, hol kezdjem.. -vallottam be őszintén mire lassan felült az ágyon.
-Mondjuk az elején. -ásított egy hatalmasat.
-Tudod mit? Inkább beszéljük meg reggel. Hagylak aludni. -kapott el a pánik és keltem volna fel az ágyról mikoris megéreztem kis mancsait az enyémeken.
-Ha már felébresztettél, elmondod. -vágott durcás fejet majd elnevette magát.
-Ígérd meg, hogy nem leszel rám mérges. -néztem rá olyan komolyan amennyire csak tudtam mire az ő arca is elkomorodott.
-Ígérem. -válaszolta.
-Scott én... -kezdtem bele -sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon mit nem mondtál el nekem és azt hiszem rájöttem. -néztem el a fal felé. -Te meleg vagy. Ugye? -kérdeztem tőle még mindig a falat bámulva.

A szobában megfagyott a levegő és néma csend lett. Fullasztó csend.

Lassan Scottra emeltem tekintetem akinek rémülettől csillogtak a szemei.
Mégis mit hihet? Ha elmondja egyből futok apáékhoz és elmondom nekik? Vagy megverem? Nem... Meg kell bíznia bennem... Gyerünk.. csak egy egyszerű igen.

De végül nem kaptam választ, így tenyerem lassan arcára vezettem  írányítva őt, hogy végre szemembe nézzen.
-Nekem semmi bajom azzal ha a fiúkat szereted. Én is szeretem a fiúkat és a lányokat is. -magyaráztam neki olyan nyugodt hangnemben mintha valami hangosabb zajtól egyből kettétörne.
Viszont nem olyan választ kaptam amilyet akartam. Scott szemébe könnyek gyűltek majd pár másodperc múlva közelebb csúszott hozzám és fejét vállamba furva ölelt magához.
Csupasz vállaimon éreztem könnycseppjeit ami miatt én is majdnem elsírtam magam.

Az utolsó ölelésemet anyától kaptam.... és azóta senkinek se engedtem meg, hogy megöleljen.

Pár percig még így voltunk majd Scott elengedve szorításából törölte meg szemeit és ült vissza eredeti pozíciójába, aztán újra csend telepedett a szobára.

-Sajnálom... -törte meg a csendet Scott szipogva. -Nem akartam hazudni csak... Életemben először éreztem ilyet... Te pedig azt hitted lány vagyok... Ha elmondom talán, talán egyből tiltottál volna. -kezdett el megint pityeregni.
-Én beléd sze.... -hagyta félbe mondatát mikoris én minden önkontrolt elvesztve hajoltam ajkaira és lágyan megcsókolva őt döntöttem el az ágyon.

Nem érdekelt a magyarázata, nem érdekelt, hogy fiú, hogy talán ő nem is szerelmes belém és, hogy talán el fog lökni magától... sőt legkevésbé érdekelt, hogy a mostoha testvérem.

Csak az érdekelt, hogy szeretem.

Viszont egy valamit tudok.

Ennek nagyon rossz vége lesz...

By.: Resiameli