Ha elmegy a wifi

6. rész

Scott szemszög

"Ha jóban vagyunk küldj egy képet magadról"-léptem fel az instagramra.

Mi most jóban vagyunk? Mert akkor kellene küldenem...

Mielőtt megijedtem volna nekiláttam a pakolásnak. Nagy nehezen pár dobozt meg is telitettem. A gondolataim szinte minden merre jártak. Olyan voltam mint egy bomba aki robbani készülne és a költözés napja lesz majd az amikor felrobbanok. Nem értem minek kell ennyire ragozni ezt az összeköltözést. Remélem anyának jó lesz és utánna békén fog hagyni.

Visszatérve a képhez... Elkezdtem parázni. Nem volt semmilyen képem... Honnan szedjek? Ha netes tuti lebukok. Másik viszont nincsen...

Vagy várjunk! Megvan! Az osztálycsoport! Annyi képet küldtek be a lányok, hogy egyet tudok úgy mond "kölcsönkérni". És nem fogok lebukni!

Nekiláttam visszakeresni és kiválasztottam az egyik se nem ronda, se nem szép lány képét. Arany középút. Párat lementettem, mintha valóban "én" lennék.
Visszamentem instára és elküldtem.

Remegő kézzel nyomtam ki a netemet, mert nem mertem meg nézni, hogy mit reagál. Inkább nem nézem meg a telomat egész nap. Letettem az asztalomra és szépen leballagtam.

-Anya!

-Itt vagyok a konyhában!

-Mit csinálsz?

-Pakolok, mert nemsokára megyünk. Te hogy haladsz?

-Elkezdtem. Pár doboz megtelt már, de majd kellene még. Segítsek?

-Azt a szekrényt pakold ki és otttalálsz doboz. Abból vihetsz is fel.

-Okés. Amúgy milyen ez a család? Azon kívül, hogy lesz egy bátyám... Nem nagyon tudok róluk mást.

És itt anya szépen nekiállt egy csomó mindent mesélni. Kicsit sem érdekelt, csak kellett a figyelem elterelés a képről. Ami valljuk be sikerült is. Egészen késő estig a telefonom közelében sem voltam. Hulla fáradt is lettem igy nem akartam meg nézni, hogy írt vagy nem, inkább lefeküdtem. Unalmas és fárasztó a pakolás. Viszont igy menekülhetek előle. Ami jelen esetben jól jön.

Az utolsó gondolataim mielőtt elnyomott volna az álom ezek körül forogtak. Mi lenne ha törölném magam? Megusznám az egészet! Nem lenne belőle balhé és nyugodt életünk lenne... Viszont akkor elvesziteném mint barátot. Azt pedig nem akarom...

Oh akkor most mi legyen? Utálom ezért magam! A pozitiv és a negativ dolgok aránya pont megegyezik a következmények súlyósságával. És ez kurvára nem jó....

By: gy_vivien