Egy lovas lány élete nem is gondolnád, mennyi izgalommal és fájdalommal jár.
Hanna a sok verseny miatt magántanuló lesz és felköltözik legjobb barátjával, Mátéval Pestre.
Gyerek kora óta lovagol, de most ért el arra a szintre, hogy úgy érzi elind...
Szerda Kora reggel arra keltem, hogy Máté pakolászik és készülődik az iskolába, mivel ő nem magántanuló. Megkérdeztem tőle, hogy hány óra van, de a választ már nem hallottam, mivel vissza aludtam. Amikor másodszorra keltem fel, a lakótársam már nem volt otthon, szóval ideje volt nekem is kikelni az ágyból. Miután kikászálódtam és ránéztem az időre konstatáltam magamban, hogy ma sem sikerült korán felkelnem, mivel 11-et mutatott a falon lévő óra. Úgy döntöttem, hogy ma inkább először megcsinálom a leckéimet illetve megtanulom amiket kell és csak azután megyek ki a lovardába. Gyorsan elkészülődtem, fogat mostam, felkötöttem a hajam egy laza kontyba és felhúztam a melegítő felsőm, alsóm. Kezdődhetett a tanulás. Juhhuu! Szerencsére a mai napra nem volt túl sok tanulni valóm, röpke 2 óra alatt megvoltam mindennel, aminek nagyon örültem, mivel így hamarabb mehettem ki a lovaimhoz.
Úgy voltam vele, hogy az ebédemet is oda rendelem, hogy minél előbb mehessek. Felöltöztem felhúztam a sportcipőmet a hónom alá csaptam a csizmámat és már indultam is.
Amikor léptem ki a bejárati ajtón, megláttam Mátét beparkolni a lakás elé, ezért gyorsan odapattantam az autó mellé. -Nem szeretnél elvinni engem a lovardába?-vetettem be a boci szemeket. Tudtam, hogy ennek nem fog tudni ellenállni. -Ahj oké szállj be!-válasznak csak egy hatalmas mosolyt kapott. Mátéval még egészen kicsi korunkban ismertük meg egymást mivel apukáink nagyon jó barátok voltak. Bár az ő kapcsolatuk megromlott (igazából még én sem tudom pontosan miért), mi elválaszthatatlanok vagyunk.
Viszonylag közel van hozzánk a lovarda, szóval gyorsan odaértünk. Máté néha ott marad megnézni az edzésemet vagy csak egyszerűen gyönyörködik a lovakban, mivel rá is ragadt egy kicsi a ló őrületből, de most sietett edzésre. Amikor sétáltam be a kapun láttam, hogy meglepően sokan vannak. Nem nagyon értettem az okát, szóval csak simán hátra sétáltam a lovaimhoz. Amint beléptem a boxokhoz elkezdtek nyeríteni a kancáim, mivel tegnap nem voltam náluk. A kedd a pihenő napjuk. Vittem nekik egy kis plussz abrakot és közben bementem Cavallohoz. Ma vele kezdtem az edzést. Általában az egyikőjükkel ugrok a másikkal pedig ügyességizek és ezt így váltogatom nap, mint nap. Ma a sárga lovam volt a soron az ugrással. Bementem hozzá lepucoltam gyorsan és már nyergeltem is. Ma egy fehér szettet tettem rá, ez az egyik kedvencem. Gyorsan áthúztam a sportcipőmet a lovagló csizmámra és indultunk is ki a boxból. Miközben vezettem ki a lovamat egy árva lelket sem láttam arra felé, mindenki az egyik pálya körül volt. Mostmár eléggé kiváncsi voltam, hogy mire ez a hatalmas felhajtás, szóval felszálltam a lovamra és elsétáltam arra.
Mikor odaértem megláttam Herczeg Vincét, IGEN AZT A HERCZEG VINCÉT!! Aki sorra nyeri az országos díjugrató versenyeket és akit ország szerte minden lovas ismer. Azt viszont még mindig nem értettem, hogy miért szívja ugyanazt a levegőt, mint én... Megláttam a tömegben az egyik lovas társamat, szóval odaintettem neki és amikor oda ért hozzám, megkérdeztem tőle, hogy mi történik. Azt mondta átjött a mi lovardánkba. Én erre csak szótlanul ültem a lovamon. Egyszerűen nem jutottam szóhoz. Örültem. Nagyon.
———————————————————————— Cavallo és Hanna szettje:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
