Egy lovas lány élete nem is gondolnád, mennyi izgalommal és fájdalommal jár.
Hanna a sok verseny miatt magántanuló lesz és felköltözik legjobb barátjával, Mátéval Pestre.
Gyerek kora óta lovagol, de most ért el arra a szintre, hogy úgy érzi elind...
Eleinte semmi érdekes nem volt a lovardában. Bár kicsit furcsáltam, hogy Vince nincs kint, végül nem annyira izgatott. Biztos elaludt és majd később jön.
A kis bőröndömmel az oldalamon megindultam a lovaimhoz. Cavalloval amióta ,,oda adtam" Vincének szinte semmi kontaktom nincs, szóval mikor odaértem hozzájuk jól megszeretgettem őt és jutalomfalatot is kapott. Épp léptem volna át a másik boxba, de megcsörrent a telefonom. Vince neve jelent meg a kijelzőn. -Gyere gyorsan a kapuhoz és engedj be!-mondta és hallottam a hangján, hogy valamiért teljes lázban van. -Egyedül nem tudsz bejönni?-kérdeztem tőle nevetve, mert tényleg nem értettem, hogy mégis miért kéne kinyitnom neki a kaput.. -Hát egy ló szállító sofőrjeként elég nehéz lenne.-jelentette be csak úgy mellékesen. -Ló szállító?-visszakérdeztem, pedig pontosan, szóról szóra értettem amit mondott. Meg sem vártam a válaszát, rácsaptam a telefont és rohanni kezdtem felé.
Tényleg egy olyan autó kormánya mögött ült Vince és miután bevezetett a tanyára, én konkrétan kirángattam a kocsiból, mert nagyon sok kérdésem volt. -Ő itt Moraj, az új lovam!-mondta büszkén, majd kinyitotta az ajtód. Egy tényleg nagyon szép sötétebb barna lóval találtam magam szembe, akibe még én is teljesen beleszerettem. -De most ő mégis honnan? Vagy hogy?-kérdezgettem ledöbbenve Vincét. -Hát a szerdai versenyen miután te leestél és elmentél, nagyon sajnálom, hogy nem mentem veled. Tényleg bocsánat, de nem bántam meg, mert akkor ismertem meg őt! -Kösz-szóltam közbe, nem bírtam ki. Válaszként a fiú csak szórakozottan meglökte az oldalam. Nem tudtam sokáig haragudni rá. -Ha megengeded folytatnám!-mondta nevetve, én csak bólintottam.-Teljesen megbokrosodott a gazdája alatt. Elkezdett a tömeg felé futni elég agresszívan, ezáltal mindenki menekült. Kivéve én. Én ott maradtam. Amikor Moraj megállt előttem rögtön megnyugodott. Azóta sem tudom, hogy mi történt akkor köztünk, de hatással voltunk egymásra. Akkor határoztam el, hogy én ezt a lovat megszerzem. Igazából nem volt nehéz, mert mint kiderült a mutatványa után nem szeretnék megtartani, de egészen idáig nem volt biztos, hogy az enyém lesz, azért nem mondtam.-fejezte be, én pedig azt sem tudtam, mit mondjak. Vince eddig az összes lóval nagyon gyorsan megtalálta a közös hangot, de azt sose gondoltam volna, hogy ennyire ,,suttogó" alkat. Örömömben a fiú nyakába ugrottam és szorosan megöleltem. Hogy nekem mennyire hiányzott már ez! Mármint természetesen az, hogy Vincének legyen saját lova!! Mi más:)
Egész nap az új ló körül foglalatoskodtunk. Megismertettük vele az új helyét és egyéb olyan dolgok amiket a lovak első napján szoktak csinálni. Egyszer tartottunk csupán szünetet, amikor Vince lelovagolta mindkét lovamat. Meg is beszéltük, hogy amíg jobban nem lesz a kezem ő fogja lovagolni őket egyik nap az egyiket másik nap a másikat. Nos ez így szép és jó, de belegondolni se merek, milyen nehéz lesz majd visszaszereznem a lovaim kondiját. Az enyémről nem is beszélve..
Épp vizet vittünk a lovaknak amikor valaki megkocogtatta a vállam. Peti volt az. -Sziasztok-Köszöntött minket majd szorosan átölelt, de láttam, hogy a fejem fölött folyamatosan Vincével méregetik egymást. Hogy ezek miért utálják egymást ennyire... -Hívtalak-mondta miután mindketten visszaköszöntünk neki. -Jajj bocsi, nem láttam egész nap az új lóval voltam.-kezdtem el hirtelen magyarázkodni. -És Vincével.-Javította ki a mondatom és láttam ahogy ökölbe szorított kézzel a mögöttem álló fiúra néz. -Igen, de inkább beszéljünk arról, hogy mit csinálunk este! Elmehetnénk valahova.-próbáltam terelni a témát és Petit is egy teljesen másik irányba, mert tudtam, ha most egy légtérben maradnak abból veszekedés lesz. -Ja, persze. Menjünk.-válaszolt, de egy cseppet sem foglalkozott azzal, hogy tulajdonképpen mit is mondtam. -Figyelj-vettem a két kezem közé a fejét, és szinte már rá erőltettem, hogy rám figyeljen.-Vincével nincs semmi közöttünk és nem is lesz, viszont nagyon nagyon jó barát és nagyon nagyon fontos nekem, szóval igazán félretehetnéd most az egyszer a féltékenykedésedet, és legalább csak megpróbálhatnál jópofizni vele az én kedvemért. Te vagy az egyetlen akit szeretek szóval nyugi. -Én is szeretlek, Pintér Hanna-mondta fülig érő mosollyal majd hosszasan megcsókolt.-És ma este elmegyünk bulizni a haverjaimmal, hozd Mátét is jó? -Rendben-csókoltam meg mégegyszer. Én most komolyan kimondtam, hogy szeretem?!
Ezután már csak elmentem elbúcsúztam a lovaimtól (illetve titokban Vincétől is), majd hívtam is Mátét, hogy bejelentsem ma este bulizni megyüünk.
———————————————————————— Moraj:
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
