Griffendél és a Mardekár

Part 2

Emily szemszöge

Petunia:Emliy,Harry ébredjetek már-kopogott az ajtónkon -gyerünk!keltett fel minket kedvesen a mi drágalátos Petunia nénink.Harry már fent volt nagynehezen én is felébredtem jó reggelt Emily köszöntött Harry jó reggelt Harry-köszöntöttem.Harry,Emily- zökentett ki a gondolataimbol Dudley ordítása az emeletrol ÉBREDJETEK MEGYÜNK AZ ÁLLATKERTBE-ordított egyett és ugrált kettőt a lépcsőn ami miatt a plafonrol por szállt Harry hajára.Harry és én lassan felálltunk Harry kinyitotta az ajtót,de Dudley teljes erővel visszalökte amitől mind a ketten hátra estünk én bevertem a kezem ami egy kicsit fájt,de nem baj már megszoktuk,hogy így bánnak velünk Vernonék szemébe senkik vagyunk.

Mire kiértünk a konyhába Petunia Harry kezébe nyomta a palacsinta sütot enyémbe meg a kancsó. Gyerünk mire vártok már-sürgetett minket Vernon-Oda ne égjen a reggeli-szúrt egy gyilkos pillantást Vernon Harrynek Igen is Vernon bácsi-mondjuk egyszerre Harryvel

Hány ajándékom van?-hallottuk Dudley számonkérő hangját 37 magam számoltam meg kétszer is mondta felegyenesedett háttal Petunia. 37????Tavaly 39 volt-emelte fel a hangját mire én lesajnálóan megforgattam a szemem,ahogy láttam a bátyám is ezt tette mire összemosolyogtunk. De az idejiek sokkal nagyobbak-közölte Vernon NEM ÉRDEKEL,HOGY MEKKORÁK-üvöltötte már hisztizve Dudley Drágám akkor az állatkertbe még veszünk azt amit csak szeretnél úgy jó?-kérdezte reménykedve Petunia mire Dudley lehiggadt és bólintott egyett. Mikor kiindultunk a kocsihoz Vernon bácsi a kocsi ajtó elé állt.Figyelmeztetlek titeket ha bármibe is sántikáltok egy hétig nem kaptok enni világos?-mondta fenyegető hangon Vernon-Igen Vernon bácsi!-mondtuk gondolkodás nélkül egyszerre Harryvel.Vernon még egy szúrós pillantást vetett ránk aztán beszállt a kocsiba,ahogy mi is tettük.

Az út unalmasan telt.Mire az allatkertbe értünk megvették Vernonék a jegyeket.

Mikor bementünk a hülloházba mi Harryvel egyből egy kígyóhoz mentünk.HÉ ÉBREDJ MÁR-dörömbölt Dudley az üvegen.Vernon is koppantott kettőt az üvegen.HAHÓ!-üvöltötte már Dudley.Nem látod,hogy alszik?-kérdezte meghökkenve Harry.Dudley elment inkább.Sajnálom-mondtam a kígyónak.Biztos unod már a sok bámészkodót-mondtuk mire a kigyó bólintott.Mi nagyon meglepődtünk ezen.Te érted amit mondjuk neked?-kérdeztem Tudod még sosem beszélgettünk kígyóval-mondta a bátyám furán a kigyonak.Te minden emberrel beszélsz?-kérdeztem mire a kígyó megrázta a fejét.Nurából származól?Az szép ország?-kérdezte Harry.A kígyó egy táblához hajtotta a fejét mire én felolvastam mi van rajta.-Fogságba született-Oh értem velünk is ez van sajnos,mi sem ismerjük a szüleinket-mondta Harry.Anya,apa nézzétek mit csinál az óriás kígyó!-kiáltott Dudley és felrelokte Harryt és engem is amitől a padlóra estünk.Egyszer csak dühös lettem nagyon emiatt amitől éreztem a bátyám is az,és ahogy Dudleyra néztünk meg a kigyora hirtelen eltűnt az üveg és Dudley beesett a kigyóhoz és a kígyó az üveg meg visszament megint az eredeti helyére.Köszönööm.-mondta a kígyó.Szívesen-mondtuk Harryvel elcsuklott hangon, és elkuszott mellettünk.Mindenki sikoltozni kezdett az üveg visszament az eredeti helyére és Dudley beragadt mire Harry felnevetett én csak kuncogtam azért vicces volt,hogy Dudley üvöltözött,hogy kiakart jönni.Vernon észre vette,hogy nevettünk,amitől egy gyilkos pillantást vetett ránk.