Griffendél és a Mardekár

Part 21

Hagridtól eljövet beléptünk a hűvös csarnokba mikor egy női hang ütötte meg a fülünket:Potter,potter kisasszony hát itt vannak-Mcgalagony professzor volt-Jöjjenek velem kérem-De miért-kérdeztem értetlenül-Úgy emlékszem még nem osztottam ki a büntetőmunkályukat Granger maga mehet a dolgára-mondta nekünk majd Hermionéra nézett-rendben tanárnő hát akkor találkozunk vacsoránál-köszönt el tőlünk majd megfordult és elment.Tanárnő terméhez érve megálltunk az ajtó előtt ahol megdöbbenésünkre Malfoy várakozott unottan?-Tehát a feladatuk-kezdte Mcgalagony de Malfoy közbeszólt-De nekem miért kell mennem?-vinnyogott-Hírét hallottam,hogy a házamból egyik diákommal tiszteletlenül beszélt-válaszolta majd Malfoy szórúsan ránk nézett Hermionéra gondolt a tanárnő őt nevezte sárvérűnek gondoltam-Nos maga Potter-nézett Harryre-Lochkartnak segít megválaszolni rajongóinak leveleire-Harryre néztem akinek szeme látt összeszorult a gyomra-Maga Weasley ezüsttárgyakat segít tisztogatni Frics úrral a trófeateremben,de csak is varázslat nélkül-Ron fájdalmas arccal halgatta a büntetőmunkáját-És végül pedig-nézett rám-Malfoyal Hagridnak segítenek a Tiltott Rengetegben-mire csalódottan felnyögtem megint Dracoval ketten kell mennem a Tiltott Rengetegbe?Miért én vagyok az áldozat mindig?kérdeztem csalódottan magamban-Nem-Nem segíthetnék esetleg én is a trófeateremben?-nyögte ki Harry a mondatot-Szósincs róla magát külön kérte ki Lochkart professzor-De professzor nem mehetnék egye-próbálkoztam-Nem nem akarok vitát téma lezárva nyolckor kezdenek-azzal elment.Fejünket lógatva sétáltunk a nagyteremben majd leültünk a Griffendél asztalhoz ahol Hermione épp az ebédjé-Szörnyű lesz abban a teremben vagy száz serleg van Frics egész éjjel dolgoztatni fog és nem is varázsolhatott-siránkozott Ron-Boldogan cserélnék veled-mondta sötéten Harry-Semmi kedvem nincs Lochkart rajongóinak válaszolni-motyogta-én bámit megtennék,hogy még egyetlen percet se töltsek Malfoyal-mondtam gondterhelten miközben turkáltam a kajámban-Legalább lesz lehetőséged,hogy megátkozd azért,ahogy Hermionét nevezte-próbálkozott Ron-Hagrid nem fogja engedni meg a egy rossz szót is szólok ahoz a patkányhoz hisztizve megy az apjának árulkodni,És azonnal jönne,hogy kirugasson a Roxfortból engem-motyogtam-Na azt próbálják meg-horkant fel a bátyám majd mind csendben fogyasztottuk tovább az ebédünket Hermione társaságával együtt.A nap további része elég gyorsan telt,elköszöntem a többiektől majd elballagtam Hagrid háza elé már pontban nyolckor bekopogtattam a vadőr ajtaján,de nem nyílt ki és válasz sem jött-nem hiszem el már megint erre a nyomorult tanyára kell jönnöm-ütötte meg Malfoy panaszkodása a fülem-senki se kérdezett-szóltam sötéten-Esetleg ma este próbáld te is belevetni magad a munkába nem akarok egész éjszakát a Tiltott Rengetegben.-Talán félsz Potter?-kérdezte felvont szemöldökkel majd azzal az idegesítő vigyorral nézett rám-Phf max az álmaidban-fújtattam majd összefontam magam előtt a karom-És ha nem emlékszem rosszul akkor a múltkor te rohantál ki sikoltozva az erdőből-vágtam vissza mire Draconak lefagyott a mosoly az arcáról elégedetten néztem magam elé-Á itt vagytok-baktatott ki a kunyhó mögül Hagrid-mit kell csinálnunk-kérdeztem gyorsan Hagridra nézve-Bólintéreket keresünk-felelte Hagrid-Fontos megjegyeznetek melyik fán látjátok őket ugyanis később azokból remek varázspálca készülhet.Hagrid leírta nekünk,hogy hogy néz ki a Bólintér valamint hogyan lehet észre venni és ha nem találunk legalább tíz fát addig nem mehetünk vissza.Az erdőben baktatva fákat nézve Malfoy elkezdett puffogni-Nem igaz,hogy ezt kell csinálnom-hisztizett-Apám még hallani fog erről-puffogott tovább-Nem hagynád abba végre,-kérdeztem már idegesen mire Draco megforgatta a szemét és elhallgatott végre az erdő mélyén ballagva egész sok Bólintéreket láttam érdekes kis jószágok ha veszély leselkedik rájuk számukra a fa tökéletes menedéket adott.Pár órával előbb büszkén nyújtottam át Hagridnak a pergamendarabot ahol a fák típusait és helyét jegyeztem le.Miközben átvágtunk a sötét parkon szemem sarkából Malfoyra pillantottan aki úgynézett ki mint ha visszatartaná magát nehogy olyat mondjon amit még megbánna majd gyorsan elhesegettem a gondolatot Malfoy mikor érezne bármit is hisz szívtelen ember akár az apja,Hermionét is gondolkodás nélkül sárvérűnek hívta.

Hát akkor jóéjt-mondta nekem Malfoy anélkül,hogy pillantást vetett volna rám-Öhm neked is..-feleltem habozva majd elsétaált még egy darabig utána néztem Ebbe meg mi ütött?Klubhelyiségbe érve Hermione várt rám-Na milyen volt?-köszöntött Hermione mindent elmeséltem neki ami történt meg azt is,hogy Malfoy olyan szokatlanul viselkedett velem-Szerinted mi késztette,hogy olyan furán viselkedjen-kérdeztem mikor befejeztem neki a történtekről való beszédemet-Nem tudom-rázta a fejét Hermione-A mai történtek után az lenne normális ha kicsit magába nézne,de ő Malfoy nem érez megbánást.-Egyszer már volt ilyen velem-ugrott be hirtelen-Tavaly ugyanígy büntetésen voltunk és akkor is olyan hallgatag volt,néhány szót beszélt csak-mondtam elgondolkodva-ezekszerint csak akkor sérteget téged ha van neki társasága-gondolkozott hangosan Hermione-De miért?Miért kivételezik pont velem kérdeztem viszont erre Hermione se tudta a választ,ahogy én se.

*Draco szemszöge*

Megint kudarcot vallottam magammal szemben.Amint leértem a pincében kerestem egy olyan helyet ahol mardekárosok nem nagyon járnak leroskadtam a fal tövében miközben magamat szidtam.Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?Pedig jól indult a nap Grangert sikeresen sárvérűnek neveztem és még a Weasleyt is lejárattam már szinte tökéletesen lehergeltem őket a lány szeméből pedig győlületet olvastam le amiatt,mert úgy beszéltem a ,,barátaival",akkor nem tudtam felfogni miért fáj ennyire ez nekem ha ezt kell látnom mikor valahányszor ránézek.Ezzel az egyetlen kicsúszott mondattal mindent elrontottam biztos vagyok benne Emilynek feltűnt mennyire máshogy viselkedek vele négyszemközt miközben hallgattam milyen jól elbeszélget Hagridal nem tudtam másként rá nézni.Nem bírtam elmenni mellette anélkül,hogy ne köszönjek el tőle ami nagy hiba volt,mert az egész nyári munkám,hogy felejtsem el a lányt kudarcba fulladt.