Matek korrep ( jikook 18+) Befejezett✔️

21.Miért akarnak téged meg ölni?

Jimin szemszöge

Mivel kapcsolatban?-szűkűlt össze a szemem. Egyszer csak émelyegni kezdtem és nem tudtam hogy mitől van. Aztán be ugrott.-Én be vagyok drogozva?-kiabáltam. A velem szemben ülő nevetni kezdett.

-Jungkook is ezt kérdezte és neked is ugyan azt fogom mondani mint neki. Ne aggódj! Nem lesz semmi bajod csak nem fogsz tudni hazudni!-kacsintott rám. Mi? Nem tudok hazudni? Ez kizárt!-Na akkor fel teszem első kérdésem!-nézett komolyan ami miatt félni kezdtem.Közel hajólt és a szemembe nézett.
-Szűz vagy még?-nézett teljesen komolyan. Hát ez meg milyen kérdés? Most erre válaszoljak is?

-Nem! Már nem. Vagyis lehet. Igen az vagyok!-mondtam nagy nehezen. Teljesen meg lepődtem hogy ezt mondtam. Hisz én nem ezt akartam. Még is mit kaptam? Igazság szérumot?

Ő elkezdett nevetni és a nem létező könnyeit törölte hogy még rosszabbul érezzem magam. Köcsög!

- Működik a szérum. De még milyen jól!-nevetett tovább. Szérum? Akkor ez tényleg igazság szérum? Jézusom! Nekem annyi!-Na hát akkor kezdjük el a kérdések felrakását. Mit tudsz a dzseriki bandáról?-nézett megint komolyan. A dzseriki banda? Úgy érzem ha elmondom az igazat halott vagyok.

-É-én nem tudom miről beszélsz! Vagyis lehet tudok valamit. Na jó mindent tudok. Áh basszus! Kurva szérum!-szidtam a bennem lévő szert. Ha most nem lenne ez a szérum nem mondanék el semmit sem.

-Mond miért akarnak téged meg őlni?-kérdezi azt amit nem akarok hogy meg tudjon. De nem kell félnem mert a szérum csak az igazat mondatja velem de ha nem mondok semmit akkor nincs gond!

-Nem mondom meg! Nem rád tartozik!-kiabáltam amire ő nagyon mérges lett és az asztalra csapott.

-Kurvára rám tartozik tudod? Nekem az a feladatom hogy ki irtsam ezeket a rohadékokat! Ha nem engeded hogy segítsek rajtad, oké! Nem ölöm meg őket de akkor ők ölnek meg téged!-kiabált. Picit el szégyelltem magam és a főldre néztem.-Akkor most beszélsz vagy nem?-kérdezte tök idegesen miközben vissza ült a székébe és karba tette kezét. Én rá néztem és egy nagyot sóhajtottam.

-Régen még amikor gyerek voltam akkor egy Hoseok nevű gyerek és a barátai piszkáltak engem. Eleinte nem volt nagyon kemény de egy nap minden megváltozott. Egyszer fel löktek és fel horzsóltam a kezem amiből ki jött egy kis vér. Nem volt nagy dolog de Hoseoknak ez meg tetszett. Szerette látni hogy szenvedek és hogy vérzem. Onnantól kezdve mindig úgy vert meg hogy vérezzek. Volt hogy kést szúrt belém meg olyan is amikor kényszerített egy marok szilánk összenyomására. Nagyon szenvedtem. Örűltem amikor kiderűlt hogy ki rúgják. Egy darabig békésen éltem életem míg nem egy nap le nem ütött valaki. Egy sötét szobában ébredtem meg kötözve. Nagyon féltem. A sötétből elő bújt Hoseok egy kis asztallal amin kisebb orvosi ezközök voltak. Barátai is elő léptek és orvosi maszkot és kesztyűt húztak. Fel vettek egy egy szikét és megálltak előttem.-itt abba hagytam mondandóm a rossz emlék miatt. El rablóm aki jelenleg is előttem ül csak aggódóan figyeli szavaim és meglepődik hogy abba hagyom.

-Miért hagytad abba? Folytasd!-parancsol rám.

-Rendben csak tudod nehéz fel idézni ezeket az emlékeket.