A szerelem veszélye-Draco Malfoy

Első Fejezet

Az emberek többsége nem szereti a változásokat, az élet kellemetlen velejárójának tekintik. Vannak a kivételt képzők ugyan, akik egy izgalmas lehetőséget látnak benne,és szeretik megtörni vele a monotonitást. Hera nem illett bele sem a többségbe, sem a kivételbe. Egyszerűen állt a költözés gondolatához. Az izgalom és az unalom elegye keveredett benne. Édesanyja folyamatos áradozása leendő iskolájáról nem eredményezte azt a hatást, amire számított. A lányuk nem kezdett heves ellenkezésbe velük, vállat rándítva beletörődött a sorsába. Utánanézett ugyan az intézménynek, de ezt nem ismerte be a szüleinek. Összességében tehát nem okozott kellemetlen perceket ellenállással, egyetlen dolog zavarta pusztán.

"Csodálatos barátokat fogsz találni. Talán nem csak barátokat..." Mondta anyja reménykedő mosollyal.

Héra csak forgatta a szemét a kijelentésre,mert tisztán látta, mi következik utána. Amit annyira gyűlölt, mégis minden egyes alkalommal végig kellett hallgatnia.

"De bármi történik, tartsd magad távol..."

" Tudom, tudom, Draco Malfoy-tól." Mondta Hera szemforgatva, miközben vett egy mély lélegzetet.

" Mindig az elfogadásról beszéltek,de nem tűntök túl elfogadónak vele. Miért kellene annyire óvatosnak lennem vele?"

" Elég, ha hallgatsz ránk." Mondta apja.

Hera tudta, hogy abba kell hagynia, de túlságosan zavarta a dolog,hogy képes legyen visszafognia magát.

"Talán ha elmondanátok az okokat..."

"Elég!" Csattant fel David, ezzel csendre bírva makacs lányát.

Hera nem sűrűn hallotta őt ebben a hangnemben beszélni ,így magától értetődőnek vette,hogy ezúttal sem véletlen alkalmazta. Megtartotta magának a gondolatot,hogy túlzott aggodalmaskodásukkal csupán céljuk ellentétét érik el. Kezdett érdeklődni a fiú iránt.

Nem csak David kirohanása volt az oka megtorpanásuknak. Megérkeztek leendő otthonuk épületéhez. A rusztikus építésű, szinte kastélyra hajazó építmény jóval magasabb volt a környezőeknél. Szinte hivalkodóan állt ott, nem sejtetve a muglik előtt, hogy egy varázslócsalád fogja ott tengetni mindennapjait. A látvány lenyűgözte Herát. Lelkesedett a gyönyörű épületekért, a finoman megmunkált részletekért,a hidegen csillogó anyagokért,azért, ahogy a nagy rózsaablakok átengedték a fényt,szivárványt varázsolva a falakra. 

"Ez csodálatos."  Suttogta,leendő otthonára bámulva.

"Örülünk, hogy tetszik." 

A kastély belülről még fényűzőbb volt, tele arany és piros elemekkel. Egy hatalmas csillár biztosította a fényt a nappaliban, alatta egy piros kanapé foglalt helyet. Megannyi Griffendéles ereklye kapott helyet az üvegszekrény polcain, mellettük szülei drága porcelángyűjteménye. A tűz lángolt az aranyozott kandallóban. Egy hatalmas faasztal ékeskedett az ebédlőben szépen kidolgozott falábakkal. Közepén egy ötágú gyertyatartó, benne gyertya, vidáman lobogó lánggal. Selyem terítő tette még díszesebbé az egyébként is figyelemre méltó helyiséget. A fürdőszoba volt a legfényűzőbb mind közül,tele az arany szín dominanciájával. Hera mély lélegzetet véve nézett körül.

"Nem tetszik?" Kérdezte anyja aggódva.

Hera nem válaszolt. Igenis elnyerte tetszését az épület, minden giccses részletével együtt.Nem igazán volt megelégedve azonban a színekkel. Valerie és David nagyon büszkék voltak a házukra. Hera úgy érezte, egy hatalmas nyomás van rajta ez miatt, mivel úgy vélte, csalódást okozna nekik, ha végül nem a Griffendélbe kerülne.Annyi dicsérő beszédet hallott már a házról évei során, ám elkerülte figyelmét - Durmstrangos diák lévén. Miután bejelentették, hogy elköltöznek,beette szívébe magát a kétség, amely azóta sem hagyta nyugodni.

" Ez csodálatos. Szeretném látni a szobámat." Erőltetett mosolyt arcára.

Felmentek a lány szobájába a hatalmas csigalépcsőn. Hera rápillantott a szüleire, akik biztató mosollyal válaszoltak a lány kétkedéseire.Sóhajtva nyitott be a helyiségbe, rettegve attól, hogy annak látványa még több nyomást helyez rá.Azonban ahogy beljebb fáradt, úgy érezte, mintha egy hatalmas kő esett volna le a szívéről. A szoba egyszerű volt, sehol egy arany csillár,vagy egy piros ágytakaró. Megkönnyebbült sóhajjal tekintett szüleire.

"Berendezheted,ahogy szeretnéd.Vagy a házad szerint.Rád bízzuk." Mondta Valerie.

"Feltéve, ha nem Marde..."

" David! Hera, drágám, pakolj össze, hívunk, ha kész a vacsora. " - csattant fel anyja, ellentmondást nem tűrő hangnemet alkalmazva.

Hera neki is látott szobájának otthonossá tételéhez, természetesen használva egy kis varázslatot. Majdnem egy óra alatt kipakolta holmiját,ahogy befejezte, Valerie hívta vacsorázni.

Beszélgettek és ettek, de Hera elméje valahol máshol járt. A titokzatos fiúra gondolt. Tudott a Halálfalókról és Voldemortról, de nem tudta, miért kellene félnie. Apja bocsánatát fejezte ki lánya felé, miközben ő teljesen a gondolataiba merülve ábrándozott.

"Semmi baj, megértem. De büszke leszek a házamra, ha a Mardekárban leszek, hasonlóképpen, ha a Griffendélbe kerülök.

"Ne bosszants."

"Azt hittem, büszke lehetek a házamra."

" Az már biztos, hogy Hugrabugos nem leszel..."

"Majd a Teszlek Süveg eldönti."

"Tudni fogja, hogy túl szemtelen vagy és..."

"Csak azt mondom, amiben hiszek."

"Néha bölcsebb, ha..."

"Elég!" Mondta Valerie, majd elzavarta lányát fürdeni.

Hera így is tett, és miközben elkezdte folyatni magára a forró vizet, gondolatai ismételten a titokzatos fiú felé kalandoztak. Túlzás lett volna ártatlannak neveznie magát, hiszen bőven volt dolga fiúkkal azelőtt, ám mind kemény, és hideg természetűek voltak, az érzelmek kifejezése igencsak távol állt tőlük.Igaz, ennek kifejezetten örült, mivel a háta közepére sem kívánt egy nyálas ficsúrt.Így kedve szerint élt az alkalommal, amikor csak tudott. 

Teendőinek listáján első helyen szerepelt, hogy szemrevételezze majd a fiút.Azt, hogy beszélni is fog-e vele, majd a helyzet szüli. Majdnem egy órán át áztatta magát, amikor az anyja kiadta a parancsot, hogy hagyja el a fürdőszobát. Vonakodva ugyan, de kikászálódott a kádból, belebújt a hálóingébe, majd bement a szobájába, és lefeküdt. A hold hideg fénye táncot járt a szobában, a nyitott ablakon beáramló hűvös levegő simogatta az arcát.Fogalma sem volt arról, hogy az élete a következő napon gyökeresen megváltozik.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Üdvözlök mindenkit, aki megtisztelt azzal, hogy elolvassa az első fejezetet. :) Remélem, elnyerte a tetszéseteket. Kérlek titeket, ha így van, hogy szavazzatok, kommenteljetek, esetleg osszátok meg másokkal is. Rengeteget jelent a visszajelzés. Tizenöt további fejezet várja, hogy publikáljam, amint lesz időm, meg is teszem. Addig is remélem, minél több emberhez eljut a történetem.

Minden jót,

az író