Neverending Story ᵐⁱⁿˢᵘⁿᵍ [✓]

03. - Első szavaid

╰☆╮~╰☆╮~╰☆╮~╰☆╮~╰☆╮

░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░

---------------------------------------------------------

Hiszek benne, hiszek benne, ha minden más változik is, ígéretem örök.

---------------------------------------------------------

Mikor abbahagytad a nevetést, rám néztél. Igaz még mindig vigyorogtál, de én ennek csak örültem. Örültem, mert mosolyt csaltam az arcodra. Sóhajtva igazítottál a hajadon, majd kezedet visszahelyezted a zsebedbe. Viszont egy valami változott. Megszólaltál.

-Hát nem tudom, hogy kinek fog járni az a cím, de egy biztos. Ahogy látom... Jeongin mindenki kedvence lett. - mondtad mosolyogva.

A szívem a hangod hallatán csordultig telt boldogsággal. Az édesen csengő hangod járt onnantól kezdve mindig a fejemben. Megtisztelőnek éreztem, hogy végül az első szavaid hozzám...Nekem szóltak. Mosolyogva néztem Rád, majd fejemet a többiek felé kaptam. Mindenki Jeongin köré gyűlt. Mindenki ölelgette, és szinte csak rá figyeltek. Tény, hogy Jeongin egy aranyos srác volt, ahogyan most is az. Viszont számomra a legaranyosabb mindig is Te voltál. Én a figyelmemet legtöbbször Neked szenteltem. Amint meghallottam a hangod folyton feléd kaptam a fejem. Nem tudtam úgy Rád nézni, hogy ne mosolyogjak.

-A Te neved még nem is tudom. - mondtam, miközben újra feléd pillantottam.

Te is felém pillantottál. Egymás szemeibe néztünk, és egy kicsit sem néztünk el a másikról. Teljesen elvesztem a gyönyörű, sötét szemeidben. Viszont egy hang nem jött ki a szádon. Megkérdeztem még egyszer a neved, majd szemeidben láttam, hogy végre észhez tértél.

-J-Jisung. Han Jisung. - mondtad a neved halkan. - Te pedig Minho vagy, igaz?

Elmosolyodtam a neved hallatán, és az miatt is, hogy emlékeztél a nevemre. Aprót bólintottam, majd elmosolyodtál. Nem ismertelek nagyon. Egyedül a nevedet tudtam. Viszont a varázslatos mosolyod mindent elfelejtetett velem. Nem ismertelek, de szívemnek ez nem számított. Már akkor eldöntötte, hogy kit akar. És neki egyedül Te kellettél.

Szívem már akkor érted dobogott.
Szeretett Téged, s örökké szeretni fog.

╰☆╮~╰☆╮~╰☆╮~╰☆╮~╰☆╮

░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░░

   
Emlékszem. Amikor kérdezted a nevem és Rád néztem,
teljesen lefagytam.
Elvesztem szemeidben.
A szívem már akkor érted dobbant.
Dobogott, ahogyan most is dobog...