Grace határozottan irányítás mániás, szereti, ha a dolgok úgy működnek, ahogy eltervezi. Minden a legnagyobb biztonsággal, a saját medrében, úgy ahogy ő megtervezte.
Reece vad, fékezhetetlen és imádja a spontaneitást. Szeret mindenbe belevágni, m...
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
huszonkettedik rész Gracie szemszöge
Az edzés teljesen feldobott, teljesen máshogy éreztem magamat utána. Eddig is tudtam, hogy a testmozgással dopamint termel a szervezetem, de ezúttal sokszorosan éreztem a hatását. Úgy éreztem menten meghalok, annyira kifáradtam testileg, de mentálisan szinte kivirágoztam. Nehéz súlyokkal dolgoztam, talán direkt azért, hogy kicsit kiverjem a fejemből az izgatottságomat. Most fogok először úgy átmenni Reece családjához, hogy a fiú barátnője vagyok.
— Kész vagy? — kiabált be az öltözőbe Reece, mikor már percek óta várt rám. Gyorsan befújtam magam egy kis dezodorral, és már ki is surrantam az ajtón.
— Bocsánat, csak próbáltam kicsit formába hozni magamat, tudod... — elnyújtottam a szavakat, mire Ree szemöldöke a magasba szökött.
— Dehát te mindig bomba vagy — felelte, mire én akaratlanul is elmosolyodtam a bókján. Jól esett a kitüntetett figyelem.
— Köszi, de a bomba nem azt jelenti, hogy nem vagyok büdös — válaszoltam, mire ő elvigyorodott. A kocsijához érve kinyitotta nekem az anyósülés ajtaját, mire én egy pillanatra azt hittem szívinfarktust kapok ettől az apró gesztustól, ami így is piros arcomat még mélyebb színűre színezte. Igen, azt hiszem határozottan jól esett a kitüntetett figyelem.
Reece beindította az autó motorját, és kigurultunk a kondi parkolójából, és lekanyarodtunk a kertváros felé. Egész úton beszélgettünk, a meccs esélyeit latolgattuk, hogy vajon mekkora eséllyel jutnak be az állami döntőbe. Szerintem nagy eséllyel, Reece a maga szerény kishitűségével azt mondta, majd kiderül. Hihetetlen mennyire bizonytalan tudott olykor lenni, amikor valójában a kisugárzása olyan magabiztosságot árasztott, hogy aki nem ismeri, azt mondta volna, ez a srác nem fél semmitől. Amikor megérkeztünk a csendes kis kertesház elé, láttam, hogy a fiúk kocsija a felhajtón állt, tehát az egész Becker família itthon tartózkodott. Azt tudtam, hogy Reece testvérei tudnak arról, hogy együtt vagyunk, és azt is tudtam, hogy a szülei is pontosan tisztában vannak azzal, hogy együtt aludtam Reeceszel. Nos hát, ez mindenhogyan kínos.
— Gyere, Gracie — nyújtotta a kezét a fiú felém, mikor én még mindig csak a kocsi mellett toporogtam.
— Istenem, nem hiszem el, hogy a szüleid tudják — suttogtam, és nagyon zavarban voltam.
— Mit tudnak? — Reece összeráncolta szemöldökét, aztán mikor arcomra pillantott, elvigyorodott. — Ja, hogy arra gondolsz, hogy tudják, hogy lefeküdtünk.
— Ne olyan hangosan! — csitítottam azonnal, és közelebb léptem hozzá. — Még meghallják.
— Mégis mi ebben a kínos? — mosolygott rám Reece, és egy gyors mozdulattal utánam nyúlt, szorosan magához ölelt. — Tudtommal a párok le szoktak feküdni egymással.
