"Esze ágában sincs felébreszteni; ahogy végigtekint rajta, elfogja egy keserű érzés, miszerint a fiatalabb éjszakánként nem sok időt tölthet az álomvilágban, ha most ilyen könnyen magával ragadta, és nem moccan meg semmilyen külső hatásra.
Tudni aka...
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
- Megvetted neki? - Yeonjun meglepett hangjára egy ideges nevetés hagyja el Beomgyu ajkait a vonal másik végén, miközben a hajába túr, tekintetét pedig a falra kiragasztott Taehyun-listán (ezt a címet adta neki) tartja, mely egyre csak bővül, újonnan két pont is rákerült: "vedd észre, ha szorong", és "tanuld meg kezelni, ha sír".
- Meg - válaszol.
- Minden elismerésem. A múltkori ebédet mikor fizeted vissza? - röhögnek fel mindketten.
- Szerintem már többel is tartozom... De olyan jó volt látni, ahogy örül neki - sóhajt a fiatalabb, ahogy eszébe jut, kicsivel később viszont épp az ellentétére fordult minden.
Az egész egy hullámvasút, aminek nem ismeri senki az útvonalát.
- Öcsi, te egy rendes srác vagy, és ezt addig fogom hajtogatni, amíg el nem hiszed. - Erre egy hihetetlenül jó érzés szabadul fel Beomgyu mellkasában, és arcán is megjelenik egy apró mosoly. - Matekod hanyas lett? Azt mondtad, hogy feleltél, de...
- Egyes - vágja rá, hátha így hamarabb túlléphet ezen a beszélgetésen.
- Ne már, Wong már akkor is szívatott mindenkit, amikor én jártam oda, de úgy látszik, két év nem elég idő a változásra - morog. - Szüleid tudják?
- Apa nem, tudod, most egy ideig mindig éjszakai szolgálatban van, össze sem futunk, mert reggel még alszik, mire pedig hazaérek, már nincs itthon. Anya nem nyúzott meg érte, de szerintem ő meg fog. - Reflexből vállat von, mintha a másik látná, de hangsúlyából tisztán érződik, hogy igazából teljes mértékben érdekli a szituáció, hiába tettetné azt, hogy hidegen hagyja.
- Bocsi, hogy nem sikerült jól.
- Ugyan már, majd kijavítom valahogy. - A háttérben eltompult ajtócsapódásra felkapja a fejét. - Megjött anya, majd írok, szia. - Megvárja a másik köszönését, majd leteszi a telefont, és az előtérbe siet, ahol összetalálkozik az említett személlyel, aki épp akkor toppant be az ajtón. - Szia, anya - köszönti mosolyogva.
- Szia, kincsem - viszonozza, miközben a kezébe ad egy fehér szatyrot. - Hoztam a vacsit, megmelegítenéd? - A fiú csak bólint, majd a konyhába sétál, ahol elővéve a két ételes dobozt nekiáll előkészíteni őket, majd családtagjára pillant, aki fáradtan túr vállig érő fekete hajába.
- Hosszú napod volt? - kérdezi Beomgyu egy leheletnyi aggódással a hangjában, ahogy összeakad a tekintetük. Szemeik és ajkaik teljes mértékben megegyeznek, ahogy az arccsontjuk élessége is; míg tőle inkább a kinézetét örökölte, személyiségében inkább az apjára ütött (talán ezért is nincsenek jóban, mióta a fiú is elkezdte saját útját járni, és ütközésbe került a makacsságuk).
- Volt már rosszabb is - nevet fel, ahogy helyet foglal az asztalnál, mely négyszemélyes: még akkor vették, amikor az idősebb testvér is velük élt.
Nem túl nagy a helyiség, sem az egész lakás, itt-ott zsúfoltnak is hat, bár Beomseok távozása után maradt egy ki nem használt szoba, oda szinte senki nem lép be; és mivel vendégek sem fordultak meg gyakran, ők sem használják gyakran esetleges ottalvós partik során. Nincs túl sok ismerőse egyik családtagnak sem: még a szomszédok elől is elzárkóznak időnként, de ez egyiküket sem zavarja, nincs szükségük a rengeteg felszínes kapcsolatra.
Miközben a fiú is leül, és elhelyezi mindkettejük előtt az immáron meleg vacsorát, folytatja. - Jól éreztétek magatokat Taehyunnal?
A kérdésre Beomgyu felkapja a fejét, belül pedig igencsak vegyes érzések kerítik hatalmába.
- Igen, jó volt, kedves srác - válaszol végül.
- Kár, hogy nem tudtad bemutatni, legközelebb akkor is hívd el, amikor itthon vagyok - javasolja. - Örülök, hogy végre barátkozol valakivel, az a Kai sosem volt szimpatikus, de legalább van helyette más. - A szavakra a fiú egy pillanatra felkuncog.
- Biztos jönni fog még. - Ezután kellemes csend telepszik rájuk, mely kétségkívül hiányozni fog neki, amikor az apja itthon lesz esténként; az ő jelenlétében sosem beszélgettek, feszültség uralkodott a légkörben, főleg ha Beomgyu rossz jegyet vitt haza (olyankor még az sem volt gyakori, hogy együtt vacsoráztak).
A férfi mellett a szókimondó fiúnak is beállt a szája.
- Miután megcsináltad a házid, van kedved elkezdeni egy filmet?
Viszont az anyja mellett megértette, miről is szól igazán egy család.
