𝐽𝑈𝑆𝑇 𝐵𝐴𝐵𝑌𝐵𝑂𝑌! ➦ 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤 |✔︎

ᴛᴜ̈ᴋᴏ̈ʀ

Jimin szemszöge

-J... Jó... - mondtam halkan. Felállt, majd kezét felém nyújtotta, amit én elfogadtam. Segített nekem is felállni, s mikor már majdnem a szoba sarkában lévő tükőrnél voltunk, összekulcsolta kezünk.

-Nézd csak meg! - suttogta. A tükör elé állított, hátulról átölelt, és nyakamba fúrta fejét. Kezeim rátettem az övéire, fejem pedig vállára hajtottam. - Gyönyörű... Vagy... Babám... - beszélt továbbra is halkan, szavai közt pedig egy-egy puszit adott a nyakamra. - Nézd meg... Gyönyörű vagy! A gyönyörű szemeid... A cuki, pisze orrod... A dús ajkaid... A hófehér nyakad... A hófehér kulcscsontod... A 'Nevermind' tetoválásod... Az enyhén kockás hasad... A cuki, kerek, és finom popsid... A formás combjaid... A puha, selymes bőröd... Mindened gyönyörű, Szerelmem! - folytatta előbbi tettét, amik hihetetlenül jól estek a szavai mellett.

-K... Köszönöm... - szólaltam meg halkan. Meg akartam fordulni karjai közt, de nem engedte. Helyette derekamra mart, s úgy nyomott le a földre.

-Tudod... Arra gondoltam, hogy megtanítsam neked, mennyire gyönyörű vagy; itt a tükör előtt fogjuk csinálni. - suttogta fülembe, amitől kirázott a hideg, ötletétől pedig zavarba jöttem. - Mit szólsz, Baby? - kérdezte.

-O... Oké... - remegtem meg.

-Nem kell félned, rendben? - kérdezte, miközben háttal lefektetett a szürke, selyemszőnyegre. Bólintottam, ő pedig elmosolyodva, a már szétkínzott nyakamra hajolt, megint.