Jimin szemszöge
Még egy kicsit így voltunk, majd Kook hirtelen kivitt a konyhába, felültetett a konyhapultra és közelebb hajolt.
-Én... Nem tudom... - mondta és miután elhajolt tőlem, beletúrt a hajába hisztérikusan.
-M... Mi a baj? - kérdeztem elpirulva.
-Nem tudom, mit érzek! Egyszer azt érzem, hogy szeretlek, máskor meg azt, hogy csak babyboyként tekintek rád! - sóhajtott.
-Hát... Én nem tudom, te mit érzel... - simogattam meg hátát óvatosan.
-Segítesz? - nézett rám bambi szemekkel.
-Én? Miben? - kérdeztem, miközben magamra mutattam.
-Hát... Kideríteni, hogy mit is érzek valójában... - sóhajtott megint.
-Nem tudom, hogy ebben hogyan is tudnék neked segíteni... - kezdtem el gondolkodni.
Egy kis ideig gondolkodtam, de Kook hirtelen felkapott az ölébe, fenekemnél fogva - amitől megijedtem, így kezem nyakába kulcsoltam, lábaim pedig dereka köré -, és elindult szobám felé.

BẠN ĐANG ĐỌC
𝐽𝑈𝑆𝑇 𝐵𝐴𝐵𝑌𝐵𝑂𝑌! ➦ 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤 |✔︎
Fanfiction"-Jó napot! Mit adhatok? - hallottam meg, munkatársam hangját. Kimentem, és nem akartam hinni a szememnek. -Engem?! - mentem lassan közelebb. -Jól hallottad! - vigyorodott el." ❗előfordulhatnak +18-as, illetve +16-os részek ❗ ❗a történet nem köthet...