Just stay with me (jikook)✔️

Vigyél el innen

(Jimin szemszöge)

-Anya- a hangom olyan halk volt reméltem hogy talán Jungkook meghalotta..

-Ez mégis mi?-azt hittem ott süllyedek el szégyenemben ,nem tudom mit kapok majd ezért de már előre érzem hogy borzasztó lesz
-Én...én.. csak-nem tudtam befejezni egy az hogy alapból azt se tudtam mit mondjak és mert Jungkook egyből félbe is szakított

-Kérem asszonyom nyugodjon meg..-Jungkook fel kelt a kanapéról majd úgy folytatta volna
-Mi az hogy nyugodjak meg?a fiam pont magával hempereg
Pont azért jöttem haza mert már elfogadtam hogy Jimin meleg.. aztán pedig arra érek vissza hogy a tanárával enyeleg
Mostmár tényleg elég volt
Csalódtam magában és benned is Jimin
Ez ...ez undorító tűnés a lakásomból
És tenni fogok érte hogy ne kerüljön a fiam közelébe!-Miután anya ordibálva befejezte a mondandóját , már fel is ment a szobájába

Én pedig zokogva estem össze a földön
-J-jungkook...-nem akartam hogy az anyám az én hibámból rúgassa ki őt
Egyfolytában csak az ő nevét mondogattam mivel nem akartam hogy itt hagyjon,
Zokogtam, és már levegőt se kaptam

De aztán meg éreztem Jungkook karjait körém fonódni

-Jimin.. kérlek ne sírj..nincs semmi baj-nem lett a legjobb de mégis kicsit megnyugodtam tőle

Vigyázva a lábamra felemelt , leült a kanapéra majd az ölébe ültetett
Fejemet rá hajtottam mellkasára ő pedig a hátamat kezdte el simogatni
Úgy szorított magához mint aki sose akar itt hagyni
De sajnos tudtam hogy egyszer ki kell lépnie azon az ajtón mielőtt anya lejön a lépcsőn és rosszabb lenne

Néha a homlokomra hintett egy apró puszit
Vagy a fülembe suttogott néhány nyugtató szót

Talán most kaphattam volna vissza őt de úgy látszik megint el veszítem
Ha anyán múlik sose látom majd őt újra
Abba talán bele is őrülnék

-Jimin kicsim ..-az az egy szó újra meg melengette a szívem de aztán elő tört belőlem a szomorúság mi szerint pár perc múlva újra egyedül leszek
-Haza kell mennem..-
-Ne menj el Jungkook... kérlek-a sírásom felerősödött de próbáltam halk lenni hogy anya nehogy lejöjjön
-De nem maradhatok itt ,ha anyud le jön még nagyobb bajba kerülsz miattam..
-vigyél el innen..-vele akartam még lenni mert ki tudja mikor látom majd őt újra
-Hová?, Anyud ki hívja a rendőröket ember rablás miatt..és...-
-m-majd írok neki egy levelet hogy Taehez mentem, hozzá mindig elenged..-fejemet nyakába fúrtam hogy érezzem azt a férfias illatát ami mindig el veszi az eszem

-hová akarsz menni?-
-Ahová először vittél...-gondolkodás nélkül emelt fel és sétált a konyhába majd letett a pult elé
-írd meg gyorsan a levelet-egy apró mosoly szökött szám szélére és egy tollat a kezembe véve írtam fel az üzenetet a kis lapra

Miután írtam egy hihető szöveget
Szóltam Taenek hogy falazzon nekem és majd elmesélem mi történt

Rá néztem Jungkookra aki értette a célzást és már emelt is fel
Nyakát át ölelve vitt ki a kocsihoz és oda is segített be ülni
Mivel október volt már kezdett le hűlni a levegő ezért csendben vissza szaladt nekem egy kabátért

-Tessék ezt vedd fel!-
-Köszönöm!...-rám mosolygott és már indította is az autót

Tudta hová akartam menni
És ezért is imádtam őt annyira

-Jimin,ha anyud nem hiszi el hogy Tae-nél vagy ..sokkal nagyobb bajba kerülünk majd
És nem magamat féltem, mert ha mégis ki rúgnak ,igaz nem látlak minden nap de.. találnék új sulit ahol tudnék tanítani
Én téged féltelek igazán Jimin
Össze törnél..én pedig nem bírnám nézni hogy ez miattam van..-néha rám pillantott miközben vezetett
Rettentően bánt ahogy viselkedett Jungkookkal ő nem ezt érdemelné..

Azt még meg is értem hogy az miatt hagyott egyedül egy kis időre mert fel kellett neki dolgozni hogy meleg vagyok de azért a mai már tényleg sok volt

Nem rúgathatja ki Jungkookot miattam
Beszélnem kell majd vele..

Pár perc múlva Jungkook le állította az autót mivel meg érkeztünk

Ki szállt, ki vette a pokrócot a csomagtartóból majd hozzám sétált
Miután kiszálltam az autóból megint a karjaiba vett és el is indult az erdőbe

Le terítette a pokrócot a szokásos helyünkre majd letett rá
Be ült a hátam mögé én pedig máris neki dőltem mellkasának

-Sajnálom Jimin..-itt fel néztem rá mivel nem tudtam mire is érti
-Mit?-
-amiért letámadtalak ,ha nem teszem meg és elmegyek hamarabb nem lenne semmi baj...-
-Jungkook...ezt fejezd be..nem, ez nem a te hibád én is akartam ... nem miattad van-egyik tenyerét az arcomra tette majd a szemeimbe nézett

-Amikor azt mondtam hogy még nem akarom újra kezdeni azt csak azért mondtam mert nem bírtam elfogadni hogy vége
Nem szóltál , tudom megfenyegetett de.. legalább valahogy mégis meg tudtam volna
De nem haragszok rád Jimin... tudom hogy csak miattam tetted
Másnap nem bírtam be menni hozzád, mert egyszerűen ha rád néztem volna egyből az jutott volna eszembe , hogy miért nem szóltál nekem, téged hibáztattalak pedig csak segíteni akartál
És most arra szeretnék kilyukadni, hogy próbáljuk meg megint, nem lesz könnyű
De én mindem egyes nap talán ha csak két percre is de magamhoz akarlak ölelni, meg akarlak csókolni és  ,látni akarom az arcodon azt az édes mosolyt amit én csalok ki belőled, és a piros kis arcodat amit én okozok neked
Látni akarom hogy boldog vagy mellettem annak ellenére is hogy még nem mutathatjuk ki az egészet
Szeretlek Jimin..., nagyon szeretlek..-miután kimondta ami eddig bántotta és azt a szót amit már elég rég nem hallottam tőle sírva hajoltam ajkaira , hogy tudassam vele hogy én is mennyire szeretem őt

Olyan szenvedéllyel csókolt amibe az egész testem bele remegett
Éreztem hogy ezt az egészet szívből mondta,mert ebből a csókból minden kiderült

Amikor el váltunk egymástól Jungkook a homlokát az enyémnek döntötte majd próbáltuk rendezni a légzésünket

-Énh is szeretlekh Jungkook...-megláttam egy apró mosolyt a száján mire nekem is felfelé görbültek ajkaim

Még egy fél órát maradtunk de sajnos haza kellett indulnunk

Jungkook leállította az autót kicsit messzebb a házunktól majd felém fordult
-Jimin...-
-Hmm?...-azt hittem valami aranyos dolgot mond de hát az embernek nem mindig lehet szerencséje
-Nem szeretnénk befejezni amit nálatok elkezdtünk?-na Igen...,szemeim kétszeresére nőttek amire egy kibaszott szívdöglesztő mosolyt küldött, az arcom újra égni kezdett de be kell valljam,.. igen rettentően be akartam én is fejezni amit elkezdtünk otthon

Válaszolni se lett volna időm Jungkook egy mozdulattal hátra döntötte az ülést kicsatolta a biztonsági övet és már felettem is volt

-fejezzük be amit elkezdtünk Jimin..-