Végleg egyedül

1.3K 76 6
                                    

(Jimin szemszöge)

-gyere Jimin táncoljunk...-hát mit ne mondjak rohadtul meglepődtem
-h-hogy..mit csináljunk?
-táncolunk édesem-
-de nekem nem lehet , mármint nem fáj a lábam, de ha ezt az orvos megtudja nekem annyi-
-manó ez lassú tánc, hogyha ide jönnél akkor megmutatnám-igaza van..nem lehet belőle bajom

-nem lesz semmi bajod rendben? bízz bennem és add ide a kezeid-mikor már előtte álltam( nem félre érteni😏)
Megfogta egyik kezem majd vállaira tette a másikat pedig oldalra nyújtotta
-várj..ez nem -
-keringő?..de ...ez az-
-és ezt miért kell megtanulnom?-
-végzős diák vagy...ezt alapból tudnod kell,és ez a vizsgába is benne lesz szóval csak segítek ezzel..-

Hálás voltam amiért ennyire oda figyel rám, csak azt nem tudom mi lesz a többi tánc lépéssel..meg amúgy is ő mondta még év elején hogy nem tudok táncolni ami hirtelen elbizonytalanított

Kezeit derekamra tette majd szólt hogy húzzam ki magam
-Most szépen figyeld a lépéseim rendben? utána hidd el neked is menni fog-
Csak bólogattam és próbáltam minden mozdulatát lemásolni, mivel Jungkook nagyon jól tanít így sikeresen és gyorsan meg is tanultam a lépéseket

Egy fél óra múlva már oda se figyeltem hanem csak elvesztem tanárom gyönyörű szemeiben

-Nagyon ügyes vagy ,ugye tudod? valaki örül ha  két lépést megtanul, de te egy fél óra alatt már tudsz vagy hatot.
-ezt csak.. azért mondod mert szeretsz..ha nem így lenne lehet teljesen mást mondanál..-
-Honnan veszel te hirtelen ekkora butaságot?-
-amikor még...nem éreztem irántad semmit.. év elején..azt mondtad nekem hogy,,amit itt produkálsz tánc tudás az ide édes kevés" akkor eléggé el vetted az önbizalmam..-

-Azt csak ezért mondtam hogy rád ijesszek..nem gondoltam komolyan, amúgy meg emlékszem rá..
Másnap azért hívtalak ki téged hogy újra lássalak táncolni.. már akkor is nagyon ügyes voltál, és ha így haladunk még jobb leszel-minden egyes szava mosolygásra késztetett... újra bele néztem szemeibe, karjaimat nyaka köré fontam de most nem én hajoltam ajkaira hanem ő az enyémekre

Miután levegő hiánya miatt megszakítottuk csókunkat Jungkook jó szorosan magához ölelt
-Szeretlek manó...-
-én is szeretlek Jungkook-
-Mostmár haza viszlek rendben?-
-jó.. menjünk,de előre mehetek?mert azért ha meglátják hogy be szállok a dögös tánc tanárom kocsijába ... tudod hát az elég gyanús..-

-szóval dögösnek tartasz Jiminie?-
-te mindig a lényegét veszed le annak amit mondok..-
-hát..ez van drágám..de igazad van menj előre addig be zárom a termet
-rendben-

Ezután a megbeszéltek szerint előre mentem és ameddig Jungkookra vártam le ültem a parkoló egyik padjára

Épp írni akartam Taenek hogy mi van vele,mert ugye nem mentem utána csakhogy valaki közben üzenet küldött nekem

,,Szia Jimin, Felix vagyok bocsi ha zavarlak ,csak úgy gondoltam találkozhatnánk ma ha még rá érsz"

Hát nem gondoltam volna ,de jobb mint ha egy idegen hívott volna el beszélgetni
Nem tudom mit kéne most írjak neki, tanulnom kéne mert eléggé le vagyok maradva, meg nem mondhatom azt Jungkooknak hogy vigyen el mondjuk a parkba mert találkozok egy fiúval.. biztos vagyok benne hogy túl gondolná a dolgot

,,Szia Felix, sajnos ma nem érek rá de pénteken nem lesz semmi programom "

Remélem tényleg rá érek majd akkor, nem akarok újra valami kínos szitut átélni
Nem kellett sokat várnom már jött is a válasz

,,Semmi baj, rendben akkor majd pénteken de úgy is beszélünk majd addig"

,,Igen, mindenképp"

Épp tettem volna zsebre a telóm ha nem jelzett volna megint
Az üzenetet megnyitva Jungkook nevét láttam meg amit gyorsan el is olvastam

,, Meddig szeretnél még ott ülni drágám?"

Észre se vettem hogy a kocsinak dőlve figyelt eddig, egy apró mosoly után felkaptam táskámat az egyik vállamra majd
el indultam tanárom autója felé

Út közben alaposan szét néztem ,de szerencsére csak pár diákot láttam akik amúgy is másra figyeltek úgyhogy gyorsan be ültem a kocsiba

Miután Jungkook is be szállt rám nézett majd megszólalt

-Haza,vagy hozzám?-
-ha hozzád mennénk abból csak szex lenne, meg amúgy is tanulnom kéne szóval szerintem most vigyél haza kérlek-
-pedig biztos élvezted volna ,de igazad van.. érettségi után majd megduglak-

Egy apró mosoly után Jungkook végre el indult.Mikor be fordultunk az utcákba rettentően megijedtem
Vagy 3 rendőrautó, és egy mentő állt a bejárónk előtt

-Jungkook..m-mi ez?-
-Nem tudom édesem ,de mindjárt kiderül..-

Mikor a kocsi meg állt egyből ki szálltam majd be futottam a házba
De ami ott fogadott azt soha nem fogom elfelejteni...

Az anyámat épp akkor tették bele egy hullazsákba...

El löktem onnan az embereket és a földre estem édesanyám mellé
Minden percben csak arra tudtam gondolni ahogy a karomban tartottam sápadt és élettelen testét annak az embernek aki fel nevelt és életet adott nekem, aki ott volt mikor szükségem volt rá

Sírtam , ordítottam és csak öleltem őt...nem akartam elengedni, mert akkor rá jöttem volna hogy mostmár tényleg senkim se maradt..

-A-ANYA...K-KELLJ FEL... K-KÉRLEK... SZÜKSÉGEM VAN RÁD.. K-KÉRLEK ANYA... N-NEM HAGYHATSZ ITT... SZERETLEK.. NAGYON SZERETLEK..-

Egyszerűen nem akartam elhinni,
Nem ment..., éreztem hogy többen is próbálták elhúzni tőle , csakhogy nem ment nekik ..
-nagyon sajnálom uram de kérem engedje el-
Az orvosok csak ezeket hajtogatták nekem de egyik szava se érdekelt

-édesem, kérlek..engedd el rendben?-
Jungkook hátam mögött térdelt a kezeimet pedig nagyon lassan el húzta anyától
Mikor már végleg el engedtem Jungkook egyből magához szorított és úgy próbált nyugtatni
-nagyon sajnálom kicsim..-A sírástól alig ha hallottam valamit , mármint ami körülöttem történt..mert csak a fejemben lévő szép emlékekre tudtam gondolni
Hogy történhetett ez?, Ki ölte meg őt?
És miért?

A föld tiszta vér volt, néhány bútor fel is borult
Be csuktam a szemem és csak Jungkook nyugtató hangjára próbáltam figyelni .
Görcsösen szorítottam ingje ujját és csak sírtam..

Ott ültünk a földön egymást ölelve miközben körülöttünk épp az édesanyám gyilkosságát nyomozták..

Ott azokban a percekben, úgy éreztem össze törtem..

Just stay with me (jikook)✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora