Just stay with me (jikook)✔️

Könnyekkel teli búcsú..

(Jimin szemszöge)

-Zokni?-
-meg van-
-cipő?-
-meg van-
-fogkefe, fogkrém?-
-az is megvan-
-rendben ezek hiányoztak de már mindent elraktunk.- le tettem a kis cetlit az asztalra amit azért írtunk hogy ki ne maradjon semmi ,majd össze húztam a második bőröndöt
Kezeim mint a kocsonya úgy remegtek amit Jungkook is észre vett ezért le ült az ágyra majd ölébe húzott
-Semmi baj... nyugodj le ne idegeskedj manó..-
-Jó.. oké..csak nem szeretném ha itthon hagynál valamit..-
-Biztos mindent eltettünk, de ha nem majd elpostázod-
-rendben..- nevetve öleltem meg őt ma már talán tizedjére amit ugyan olyan örömmel viszonzott mint én
A gép fél egykor indul és most van 11:34..lassan ki kéne mennünk a reptérre de előtte muszáj voltam át nézni hogy el tett e mindent

A konyhába mentünk ahol bele tettem Jungkook ebédjét és vacsoráját a táskájába ,mert hát ki tudja mikor adnak neki enni..majd az órára nézve jeleztem  hogy mostmár induljunk mert a végén le kési a repülőt
-Vigyázz a házunkra rendben? Van elég pénz a konyhában lévő dobozban
Nagyon sokáig elég lesz.. utána pedig lesz saját pénzed..de szerintem még az enyémből is kihúzod aztán pedig már jövök is haza...-
-vigyázok majd a házra..és köszönöm hogy maradhatok itt...el is mehettem volna Namékhoz..-
-alapból szerettem volna ha maradsz..mert tudom hogy itt biztonságban vagy-

Kook már tegnap elköszönt Jinéktől akik elég szomorúak voltak...de megértem őket
Be ültünk a taxiba mert én még mindig nem tudok vezetni és valamivel haza kell jönnöm..majd el indultunk a reptérre

***

Már csak egy negyed óra és fel száll a gép ami rohadtul fáj
Könnyeim szinte mint a patak úgy folynak le arcomról de Jungkookon is látom mindjárt elsírja magát
Mikor a hangosbemondó felszólította az utasokat miszerint szálljanak be mert mindjárt indul a gép , már nem bírtam tovább ezért Jungkook fekete ingjét áztatva sírtam el magam
Csak szorítom magamhoz mert egyszerűen úgy éreztem képtelen vagyok elengedni pedig muszáj leszek
Lassan el tolt magától majd két tenyere közé fogja könny áztatta arcom
-Édesem.. figyelj most elmondom mi lesz rendben?-
Szipogva bólogatok majd le törlöm Jungkook első könnycseppjét
-Én most szépen fel szállok arra gépre..és el megyek Londonba..te pedig.. tudod mit csinálsz?-
-mhit?-
-...haza mész.. szépen le teszed az érettségit..majd a tánc vizsgát is.. képzeld majd el hogy ott vagyok melletted.. sikerülni fog.. ezután... ezután pedig jelentkezel egy céghez..akiknek majd megmutatod mennyi tehetséged van.. megvalósítod majd az álmaid..úgy mint én és mikor sikerül.. tudod mi lesz.?
-nhem..mi?-
-Vissza jövök.. megkérem a kezed és majd együtt felnevelünk két gyönyörű kisbabát..-
-Ígéred?-
-ha haza érsz nézd meg a gyűrűt..abban benne van a válasz..- újra megöleltem őt de ez talán már az utolsónak számított
A hangos bemondó újra megszólalt és már csak öt perc volt ezért Jungkook államat megfogva emelte fel fejem és utoljára nagyon lassan ajkaimra tapadt
Minden fájdalmát, szerelmét , szenvedélyét ,szomorúságát éreztem ebben a csókban
Miközben falta ajkaimat leszarva a körülöttünk lévő megvető pillantásokat, letörölt arcomról néhány könnycseppet majd folytatta édes csókunkat
Én is próbáltam éreztetni vele nagyon sok mindent ami remélem sikerült is
És mikor már elfogyott a levegőnk egy gyönyörű mosoly után még egyszer ki mondta azt a szót amit én soha senki másnak nem mondok majd rajta kívül

-Szeretlek Park Jimin-
-Én is szeretlek Jeon Jungkook..-

-Vigyázz magadra mert még látni akarlak..-
-Annyira hiányozni fogsz...-
-Te is nekem , már most nem bírlak elengedni..-
-Menj..mert újra elbőgöm magam..-egy utolsó apró csók után vett egy mély levegőt  megfogta bőröndjét majd végleg elengedte kezeimet..
Ahogy elsétált még vissza fordulva utánam kiáltott
-Nézd meg az éjjeli szekrény fiókját..- mosolyogva kezdtem el újra sírni ami kicsit furán hangzik de nem akartam szomorú fejet vágni amíg lát..

Még integetett az ajtóból majd pár másodperc múlva el tűnt szemeim elől

Tényleg elengedtelek Jungkook.. csak pár perc volt az egész..de már rettentően hiányzol..
Ki mentem és onnan figyeltem ahogy fel száll a gép vele együtt életem szerelme is
Egy taxit fogtam és haza felé vettem az irányt mostmár egyedül
Egy valami viszont érdekelt a gyűrű ,de mivel azt mondta otthon nézzem meg furdalt a kíváncsiság
Haza érve gyorsan kifizettem az utat és a házba rohanva ami most olyan lélektelen volt fel mentem a közös szobánkba és torkom szakadtából kezdtem el sírni.
Jungkook párnáját magamhoz ölelve kúsztam el a fiókig amiben tényleg volt valami

Ki vettem a borítékot amin az én nevem állt majd magam elé tettem
Lassan vettem le ujjamról a közös gyűrűnket  majd alaposan megnéztem
El állt a szavam mikor el olvastam azt a röpke ,, I'm promise" feliratot ami a gyűrű belsejébe volt vésve
Hogy nem vettem észre..
Magamhoz szorítottam a gyűrűt majd vissza húztam az ujjamra
Szerintem a levél olvasása sokkal fájdalmasabb lesz mint a Jungkookkla való búcsúnk

Lassan szedtem ki a borítékból a gondosan össze hajtott levelet de már az első szó miatt rám tört egy újabb sírógörcs..

Édesem!

Tudod nagyon hálás vagyok neked!
Biztos emlékszel arra az első szeptemberi napra mikor először a szemembe néztél..
Tudtam hogy te más vagy, ezért is vittelek el téged a közös kis helyünkre
Minden nap amikor csak megláttalak  rá jöttem hogy szükségem van rád
Sosem hittem volna hogy én Jeon Jungkook most kézzel írt levelet fogok írni valakinek de érted látod még erre is képes vagyok..
De a lényeg...
Emlékszel mikor apám ellenünk volt?
Akkor éreztem először azt hogy ha bárki is hozzád mer nyúlni azt nagyon meg fogja bánni
Ha csak bele gondoltam milyen is lenne nélküled az életem valahogy mindig elő jöttek a könnyeim
Nagyon sok mindenen keresztül mentünk amiben volt nagyon sok jó és sok rossz is
Próbáltalak a széltől is óvni téged ami azt hiszem sikerült
Volt mikor magamat hibáztattam azért mert történt veled valami
Sose mondtam de nem volt hiába
De úgy láttam téged ez cseppet sem zavart
Ugyan úgy mellettem maradtál amit nagyon köszönök neked
A levél amit kaptam aznap este megváltoztatta ez egész életem és féltem..
Féltem hogy majd itt vége lesz mindennek de te még így is támogattál engem..
Nagyon boldoggá tettél vele
Egyetlen egy rossz szavad se volt és ezért hálás vagyok
Emlékszem mikor először próbáltam közelebb kerülni hozzád.. mindig bántottalak.. kritizáltalak pedig tökéletes volt minden mozdulatod
Hihetetlen sok tehetséged van a tánchoz
Én megmutattam neked néhány fontos dolgot amit persze szintén hibátlanul meg is tanultál
Most  pedig el szeretném mondani mit is érzek akkor mikor látlak téged
Tudod sok fajta ember létezik
Nagyon sok ..
De te ... annyira különleges vagy mindenki közül
Egyszerűen felfoghatatlan számomra az hogy most nem vagy velem
Mikor felkelek az az első hogy megnézzem jól vagy e.. és hogy itt vagy e mellettem
A mosolyod valami elképesztő gyönyörű
A szemeid olyan fényesen ragyognak mikor rám nézel ami hihetetlenül boldoggá tud tenni
A dús ajkaid.. talán ezt imádom benned a legjobban, az édes csókjaid amikre felkeltem és elaludtam , arról hogy miket műveltél vele néha..
Az apró kis kezed ami könnyedén bele fért az én tenyerembe elképesztően édesnek tartottam
Igazából sorolhatnám de nagyon sok lenne ezért csak annyit mondok hogy tökéletes vagy Jiminie
Nem tudom hogyan birkózunk majd meg ezzel a helyzettel de biztos vagyok benne hogy sikerül úgy ahogy a többi is csak ez most kicsit hosszabb lesz
Hagytam egy inget a fiókban és a parfümömből is öntöttem át egy kicsit...remélem nem érzed majd így nagyon egyedül magad
A gyűrűbe vésettem az ,, ígérem" feliratot..
Remélem már elolvastad és tudod is mit jelent
Találkozunk még én szeretett kis diákom..
Mindennél Jobban Szeretlek...

-Jungkook

A levél olvasása után sírva hajtottam fejem a Jungkook illatú párnába majd nagyon lassan de elaludtam..