Döntés

1.3K 87 3
                                    

( Jimin szemszöge)

Mikor felébredtem , egyből eszembe jutott, hogy Jungkook lehet már volt itt .
Gyorsan az órára pillantottam ami nagy szerencsémre 9-órát mutatott csakhogy ő nem volt mellettem..

Úgy döntöttem lemegyek a konyhába ezért kimásztam az ágyból majd lassan lesétáltam a lépcsőn

Ahogy leértem nagy meglepetésemre Jungkookot láttam meg ahogy a konyha pultnál zöldséget szeletel egy feszülős ingben

Komolyan minden nap erre szeretnék ide lejönni, de azért ő ne menjen így dolgozni
Fogadjunk az órákon a nyálukat csorgatták rá sokan ,és még vissza kell mennie..na azt már nem

A látvány miatt meg se bírtam szólalni így hát közelebb mentem hogy észre  vegyen
ami úgy néz ki sikerült, mert az arcán egy hatalmas mosolyt véltem felfedezni

-Jó reggelt manó.., csináltam rántottát éhes vagy?
-J-jungkook...te... izé.. vagyis..-izmai,kulcscsontja ,a karján az erek csak úgy vonzották tekintetem amit ő is észre vett mert elnevette magát majd elém sétált

-ha ki nézegetted magad válaszolsz a kérdésemre?
-én..hát..igen...-
-szuper..,akkor kapaszkodj-először nem esett le de aztán hirtelen karjaiba vett és a konyha asztalig vitt
Ott leültetett egy székre lehajolt hozzám és egy rövid csókot hintett ajkaimra

-Mikor jöttél?-Kérdeztem meg tőle az első kérdést ami eszembe jutott
-Úgy háromnegyed kilenc körül miért?-
-semmi...csak érdekelt

Ezután elém tette a reggelit amit megköszöntem neki és amikor végeztünk ő gyorsan elmosogatott én pedig lehajtottam fejem a pultra és őt kezdtem el tanulmányozni hátulról

Mosogatás után a kanapéra cipelt úgy hogy ő üljön én pedig az ölében, szembe vele foglaljak helyet

-Fáj így a lábad?-
-Nem ...most nem..-
-rendben, elmondod nekem miért sírtál?-
-Anya..-egy hatalmasat sóhajtott majd fejét nyakamba fúrta
-Mi történt?
-Reggel meg szerettem volna beszélni vele a dolgokat ,de ő nem úgy reagált ahogy szerettem volna..
-Mit mondott?-annyira nehéz erről beszélnem ,pedig tudtam hogy el kell mondanom neki és hogy ez könnyek nélkül nem menne..

-Jimin kicsim mit mondott anyud?-hallottam hogy remeg a hangja és már nem bírtam tovább , nyakán körbe fontam karom majd hangosan felzokogtam
Jungkook derekamat át ölelve szorított magához ,ami most nagyon jól esett..

Nem kérdezett ezután, hátamat vagy éppen derekamat kezdte el simogatni én pedig még jobban hozzá préseltem magam

Egy negyed óra múlva mikor már úgy ahogy megnyugodtam ,elhajoltam tőle majd szó nélkül össze érintettem ajkainkat

Meglepődött de viszonozta a csókot es miután elváltunk egymástól hosszú percekig egymás szemébe néztünk

-Segíts Jungkook.., egyedül nem vagyok képes megoldani ezt...-minden halk szó amit akkor mondtam neki... nagyon fájt.
De nem bírom meghozni egyedül ezt a döntést..
-Akkor mondd el kérlek..miben segítsek?-pár percig még csöndben néztünk egymásra , majd végül megszólaltam.
-választanom kell..Vagy én költözök... vagy..t-te keresel új iskolát...-szememből újra megindultak a könnyek , Jungkookra pillantottam akit úgy néz ki figyelmen kívül hagyta szavaim arcomhoz hajolt majd lecsókolta könnyeimet
-Nincs semmi baj ...
-Mhár hogy ne lhenne?-
-Édesem pár nap és 18 leszel, és utána már anyud se szólhat bele a kapcsolatunkba
Leérettségizel ,és utána éled az életed
Már csak abban reménykedhetünk hogy ebben az egy hétben nem csinál semmit.-

Igaza volt, teljesen igaza volt de van itt még valami..
-ma kell neki elmondanom...-Itt már sajnos látszott rajta a félelem, ami engem is rettentően megijesztett . Lehajtotta fejét, és egy sóhajtás után újra felnézett  szemeimbe

-Tudod Jimin , az eddigi  életem rettentő unalmas volt, Tanulás, munka,
Azért mentem abba az iskolába hogy új életet kezdjek
És képzeld... sikerült
Mert megismertelek téged ,az életem már nem csak annyiból áll hogy munka , tanulás
Ott vagy benne te is Jimin, az életem része lettél és ha akarnák se tudnálak olyan könnyen elengedni. NEM fogom hagyni hogy elmenj .Ha kell meg írom a felmondásom és inkább leszek máshol tanár ,de téged nem foglak elveszíteni
Jimin te vagy az aki miatt minden reggel felkelek
Mit mondtam én neked az erdőben? akár egy percre is de látni akarlak..
Megoldjuk..ezt is megoldjuk rendben? Holnap be adom a felmondásom te pedig itt maradsz
Bárhol máshol lehetek tanár, ezen ne idegeskedj kérlek...-gondolhatjátok hogy ezután megint bőgtem egy sort

-Ezth..nhem theheted..-Jungkook már csak mosolygott rajtam
-De , megtehetem ,majd az Egyetemen megduglak ne aggódj
-hülye vagy
-tegnap még perverz voltam
-az is vagy, -
-Ez megtisztelő, -ezután nevetve hajtottam fejem mellkasára ,majd hallgattam Jungkook nyugodt szívverését

-Nekem nem menne..-hangom halk volt a sírástól de Jungkook mégis értette
-Mi?-
-Az egyetem ,így is... majdnem megbuktam középsuliban ,és még ott az érettségi is , kizárt
-Pepig mész..mert oda adom be a jelentkezésem..
-Várj..te most komolyan mondtad?-
-De még mennyire Jiminie-

-Nem vagy hülye csak nem tanulsz..pedig van hozzá fejed
-De nehéz...-
-Tudom , minden az ..de ha kapsz segítséget menni fog az , én itt vagyok neked
-Jungkook..-
-hmm?-
-Imádom minden szavad ,de rettentően nyálas vagy..-
-Azt szeretnéd hogy olyan legyek mint amilyennek megismertél?

-Igazad van maradjunk inkább ennél..-
-Na látod-
-Hány óra?
-10:05.. mikorra kell vissza menned??-
-11-re ,és anyud mikor ér haza?
-Négykor jön mindig..-
-Van még egy óránk mit szeretnél csinálni?-
-csak 40 percünk..-
-várj, neked tényleg ennyire nem megy a matek?-
-Jungkook!, Még haza is kéne menned ..-
-Haza miért is?-
-ö-öltözz...át...-
-miért kéne át öltöznöm?- halottam hangján hogy újra mosolyog , szóval tudta mire akarok kilyukadni..
-cs-csak..m-mert ...ez a-az ing ..-kezeimmel arcomat próbáltam takargatni mert ez rettentő kínos volt, de mivel Jungkook sokkal erősebb volt könnyen el vette őket onnan
-mi bajod az ingemmel?-
-Francba némár Jungkook..! Még egy heteró férfi is felizgulna rád ! nézz már magadra , menj haza és öltözz át! -Arcomat újra próbáltam tenyereimbe temetni de Jungkook lefogta mindkét kezem közelebb hajolt majd hirtelen ki tört belőle a röhögés..

-Hogy lehetsz ilyenh aranyos?-
-Hagyjál..-
-Hát nem hiszem el-rettentő aranyos mosoly ült ki arcára ,ami miatt  nekem is felfelé görbültek ajkaim..
-Vedd át kérlek..-
-rendben Jimin majd akkor haza szaladok így már megfelel?-
-talán..-
-helyes, most pedig ... csináljuk meg a leckét..-
-Ugye ezt most nem gondoltad komolyan?
-miért mit szerettél volna csinálni?
-én..khmm mondjuk filmet akartam nézni-
-igen , persze, persze és még én vagyok perverz..
-Ne kezd megint...-

Ezután sajnos egy fél óráig a matek házival szenvedtem de szerencsére kész lett
Jungkook hála istennek haza ment át öltözni
Én pedig szintén pihenéssel töltöttem a napot..

Amikor anya haza ért egy köszönés után fel is ment a szobájába..
Este 6-óra körül Tae felhívott hogy beszélnünk kéne én pedig egyből rá is vágtam hogy holnap akkor várom,
de ezután lépteket halottam a lépcső felől
Oda pillantva anyát láttam meg aki csak szó nélkül helyet foglalt a kanapén

-remélem döntöttél..-a szívem egyből össze szorult mert tudtam hogy anya nem ilyen csak sok volt ez neki
-i-igen..-
-és?..-
-én maradok itt.. Ő pedig megy...de ne fáradj holnap be adja a felmondását..-
-Helyes..-ezután felkelt majd vissza sétált a szobájába

Anya egy életvidám mindig mosolygós nő volt, nem tudom mi zajlik le benne de sajnos ahogy látom semmi jó..

Just stay with me (jikook)✔️Where stories live. Discover now