Just stay with me (jikook)✔️

Temetés

(Jungkook szemszöge)

Mióta nállam van Jimin azóta egy hét telt el.
Nem eszik rendesen és nem akar ki kellni az ágyból, csak mered maga elé
Volt amikor egy napig meg sem szólalt
Nem ment iskolába de ezt persze megértem..
Jimin nagybátyja Namjoon miután megtudta hogy nővérét meggyilkolták persze egyből ide jött .Ő is teljesen roncs most lelkileg ,azt mondta Jiminnek idő kell ahogy persze neki is, de a temetést majd ő elintézi

Így hát most itt állok a tükör előtt teljes feketében és várom hogy Jiminie elkészüljön
Szerda van , így hát muszáj voltam ki venni egy nap szabadságot hogy ott lehessek Jimin mellett

Sápadt ,de még is gyönyörű arcát meglátva oda sétáltam hozzá majd kezeim közé fogtam arcát
-Minden rendben lesz...-nem válaszolt hanem csak rám nézett majd szemei egyből megteltek könnyekkel
Magamhoz húztam kis testét ,majd hosszan megöleltem
-Gyere kicsim mennünk kell...-

***

A szertartásnál már az én szemeimből is elő bukkant néhány könnycsepp .Nem ismertem őt, sajnos nem is találkoztam vele, de annak ellenére hogy volt egy ,,kis" nézeteltérésünk tudom hogy egy nagyon kedves nő volt.
Folyamatosan Jimin kis kezeit simogattam ő pedig keservesen sírt mellettem
Mikor már lassan vége volt és a föld alá helyezték a koporsót Jimin közelebb sétált és azt hittem a sírástól mindjárt elájul de szerencsére csak térdre ereszkedett..

A szívem szorult össze a látványtól de ahogy láttam nem csak nekem
Szerencsére nem voltak itt diákok a suliból se tanárok szóval ez miatt nem kellett aggódjak

Namjoonra néztem aki lehajtott fejjel sírt , ezután vissza pillantottam szerelmemre aki már szinte keservesen zokogott
Lassan ki sétáltam a tömegből majd fel húztam Jimint a földről aki egyből ölelésembe bújt

Mikor vége lett a temetésnek nagyon sokan oda jöttek Jiminhez és Namjoonhoz is részvétet nyilvánítani
-J-jungkook..-
-igen ?-
-é-én..m-még maradok e-egy kicsit..-Nem akartam hogy baja essen de muszáj voltam engedni mivel tudtam hogy nehéz ez neki
-Rendben, de ha bármi baj van hívj fel kint várok a kocsinál rendben?-
Szerelmem erre csak bólintott majd egy ölelés után magára hagytam őt.. igaz rettentően féltettem de nem mondhatom meg mit csináljon..

(Jimin szemszöge)

Kiskoromban imádtam nézni az olyan műsorokat ahol az emberek táncoltak
Egy este ismét le ültem a Tv elé majd nagy beleéléssel nézni kezdtem azt
Anya épp akkor jött le lépcsőn és látta hogy még mindig a Tv előtt ülök
Oda jött hozzám majd persze 10 éves fejjel azt hittem most le ordibál de helyette csak le ült mellém és az ölébe húzott

-Jiminie nem megmondtam neked hogy maximum kilenc óráig nézünk Tv-t?holnap iskola
-Anyaaa...de nézd ez olyan érdekes, még egy kicsit hagy nézzeeem-
-Érdekesnek találod?-
-igeen..de..-
-Mi lenne hogyha ki próbálnánk holnap?-
-Anya nekem ez nem menne-
-Honnan tudod? még meg se próbáltad..,na de irány az ágy holnap suli..-
Kézenfogva sétáltunk fel az emeletre majd egy jó éjt puszi után hamar el is aludtam
Másnap iskola után csak úgy rohantam haza ahol anya az ajtóban már egy öleléssel fogadott
-Na ,akarsz még táncolni?-
-tánc?-
-igen kincsem ezt így hívják gyere-

Igaz olyan alap lépéseket próbáltunk ki ami így vissza gondolva vicces de azon a napon jöttem rá hogy meg akarok tanulni profin táncolni
Ha azon az estén anya nem mondja nekem hogy próbáljam ki talán sose kezdtem volna el..
Volt amikor nem ment de ő mindig csak azt mondta nekem:,, Jimin, tudom hogy sikerülni fog ,a fiam vagy és hiszek benned, nagyon tehetséges vagy és egy nap majd valóra válthatod az álmodat-
-megígérem neked, hogy egy nap profi leszek anya...-
Emlékszem minden szavára ,persze csak itthon tudtam tanulni saját magam ami nem volt ugyan az, és sajnos apa halála után nem volt erőm folytani
Anya mindig támogatott engem, mindig mellettem volt, még akkor sem voltam mérges rá mikor nem szólt hozzám vagy épp haragudott valamiért
Büszkévé akartam tenni,meg akartam neki mutatni hogy igen is tudok táncolni
Így hogy már nem fogja látni ,nem ölel majd magához ,és nem suttogja majd azt a fülembe hogy büszke rám egyszerűen felfoghatatlan..
De miatta fogok felállni a földről
Itt van nekem Jungkook..ő majd segít ebben..
-Anya.. mindent köszönök..és tudd hogy mindennél jobban szeretlek.. sajnálom hogy nem értem haza aznap hamarabb... rettentően bánom..sosem felejtem el azt amit mondtál nekem, meg fogom valósítani az álmaimat és remélem egyszer majd büszke lehetsz rám-
Még egy tíz percig csendben álltam ott majd
szép lassan el sétáltam anya sírjától..

(Jungkook szemszöge)

Mikor megláttam közeledő kis alakját esküszöm megnyugodtam
A gyilkost még mindig nem kapták el , ezért is féltem őt annyira
Gyorsan kiszálltam a kocsiból majd jó szorosan magamhoz húztam kis testét.
-haza menjünk?-felnézett rám de csak egy apró bólogatást kaptam de nekem már ez is elég volt
-rendben..gyere-

Jimin hozzám költözött.. mármint én költöztettem át magamhoz mivel egész nap semmi ereje nem volt , Namjoon úgy döntött  el adja a házat amiben Jiminék laktak, persze ezt édesem ugyan úgy támogatta mint Namjoon mert szerinte is rossz lenne ott lakni a történtek után

Mikor haza értünk Jimin nagy meglepetésemre nem ment fel a szobába hanem fogta magát és leült a konyhába
-édesem..mi a baj?-
-beszélhetünk?-
-igen, persze manó , mondd mit szeretnél?-lassan oda sétáltam elé majd leültem egy székre
-taníts meg táncolni.. kérlek..-
-de hát már tudsz tánc..-
-Nem, az semmi.. én rendesen meg akarok tanulni táncolni..-
-oh, értem..de ez most hogy jött?-
-én...én meg ígértem a-anyának hogy egyszer majd sokkal jobban fogok táncolni mint most...és.. meg valósítom az álmaim...,sokkal fentebb szeretnék jutni Jungkook... kérlek.. segíts ebben..-

Az az édes de egyben szomorú tekintete amit akkor láttam gyönyörű arcán arra késztetett hogy gondolkodás nélkül hajoljak méz édes ajkaira
Igaz csak egy apró csók volt de nekem már ez is elég  ahhoz hogy teljesen feltöltődjek
-Rendben segítek Jiminie..-vékony kis karjait nyakam köré fonta majd rettentő szorosan magához ölelt
-Köszönöm..-ejtettem egy apró mosolyt ami persze ő nem látott, majd lassan el toltam magamtól
-Szívesen,de először is.. lábad?-
-n-nem..mentem be az orvoshoz vasárnap...-
-semmi baj oké?, most gyorsan elszaladjunk vagy inkább pihennél?-láttam rajta hogy nagyon töri a kis fejét ,de végül  válaszolt
-most...minél hamarabb..-
-De ha tényleg nem most akar..-
-Most!..-
-jó rendben..gyere

***
Hatalmas szerencsénkre Jimin lába teljesen meggyógyult, az orvos pedig egyetalán nem volt mérges amiért Jimin nem ment vasárnap
Azt mondta hogy sportolhat de inkább kezdje valamit könnyebbel.

Mikor haza értünk Jimin azt mondta el megy zuhanyozni mert teljesen át fagyott a hideg miatt
Mondjuk így október végére nem is csodálkozok, már rohadt hideg van ...mi lesz itt decemberben?

Mivel holnap nekem ugyan úgy munka van le ültem az íróasztalomhoz majd szépen el kezdtem javítani azt a kurva nagy faszságot amit egyesek írtak tegnap
Komolyan nem lehetne egyszer... csak egyszer tanulni?
Már rendesen fogtam a fejem annyi ökörséget olvastam az előző fél órában hogy az hihetetlen..
És még mennyi van hátra..

-Mit csinálsz?-szerelmem halk hangja esküszöm egy kicsit meg nyugtatott , így felé is fordultam
Kis testét az én egyik szürke pulcsim takarta ami kb combjáig leért
Gyönyörű lábait pedig szerencsémre semmi nem fedte
Derekánál fogva húztam ölembe így most combjaimon ült
-Nem valami izgalmas dolgot az biztos..-
-ezek dolgozatok?-
-hát ezeket mindennek lehet nevezni csak annak nem-
-az enyém nagyon rossz lett?-
-ezek a tegnapiak, de úgy emlékszem nem lett rossz..-
-Jo..mert kurva sokat tanultam rá-
-meg látszott ,na de.. éhes vagy ? Mert én igen, csinálok ebédet rendben?-kis manóm ki pattant az ölemből majd a konyhába sétált, így hát én is követtem őt
Mikor be értem ő már a konyha pulton csücsült szóval be álltam két lába közé majd combjait kezdtem el simogatni

-J-jungkook..nem azt mondtad hogy éhes vagy?-

-de igen,.. úgyhogy most eszek ..