Just stay with me (jikook)✔️

Idő kell

(Jungkook szemszöge)

Eléggé nehezen tudtam vezetni de így is sikerült elég gyorsan a kórházba érni

A karomon lévő vérzést próbáltam néha el állítani , de hihetetlenül fájt

A kórház bejáratánál leparkoltam nem is foglalkozva a biztonságiakkal majd gyorsan ki nyitottam a hátsó ajtót .
-Gyere Jimin.. mindjárt túl leszel rajta...-igaz szerintem nem hallotta mert út közben el ájult , lába alá nyúlva és a hátát tartva emeltem ki az autóból majd vigyázva rá siettem a kórházba

-Segítsen valaki kérem!-a karomban a fájdalom csak úgy nőtt , Jimin pedig egyre jobban vérzett amitől nem kicsit ijedtem meg

Két orvos szaladt oda hozzánk majd egy hordágyra rá fektették Jimint ,az egyik nővér oda szólt nekem hogy kövessem őket
Futva rohanunk a műtő felé ,és én épp utánuk akartam menni amikor egy férfi meg állított
-Ide nem mehet be! Jöjjön az ön karja sincs jó állapotban
-De nekem ott kell lennem mellette kérem -
-Segítünk a fiún ne aggódjon, és ne is ellenkezzen jöjjön utánam..-nem akartam ott hagyni Jimint de sajnos a karom majd le szakadt ,
Nem lehet baja....jó kezekben van... remélem

Az orvos ezután bevezetett egy szobába ahol le kezelte a sebem.

-Köszönöm doktor úr..-
-Ez a dolgom ,adok fájdalom csillapítót és vissza mehet a fiúhoz.
-rendben..-

Miután meg kaptam a gyógyszert sietve rohantam Jiminhez akihez még mindig nem mehettem be.

Egy órás várakozás után egy orvos jött ki akihez egyből oda is szaladtam.
-Doktor úr Jimin hogy van?
-A fiú állapota stabil a sebeit össze varrtuk ,a combján lévő seb elég mély volt de sikerült el állítani a vérzést, mostmár be mehet hozzá de csendben..-miután meghallgattam az orvost mélyen meghajoltam előtte és be is mentem Jiminhez.

(Jimin szemszöge)

El sem tudom mondani mit éreztem abban a percben.
az egész testem bizsergett a fájdalom miatt.
És az a büdös szag , utálom
Nagyon nehéz volt kinyitni a szemem de végül sikerült.
Mikor körbe néztem egy fekete hajkoronát pillantottam meg az ágy szélén,
Majd meg éreztem hogy a kezemet fogja.
Itt van mellettem pedig ő is megsérült..
megmentett...

Óvatosan kihúztam tenyerem az övé közül majd rásimítottam hajára
-J-jungkook..-a torkom rettentően kiszáradt csoda hogy még így is hallotta a hangom..
Fejét lassan felemelte majd bele nézett szemeimbe..
-Jimin...- egyre közelebb hajolt, és már piszkosul meg akartam csókolni de ő hirtelen fentebb ment homlokomhoz majd hintett rá egy apró puszit..

-Hogy vagy?-csalódott arcát meglátva egyből elő jött bennem a bűntudat
-Fáj a lábam...de kibírom..-
-szólok az orvosnak-már ment is volna el de én gyorsan el kaptam a kezét
-Ne!
-Ne?.
-Maradj.. khm..mármint .. maradjon kérem..-rettentően fájt ezt így mondani de mivel nem vagyunk együtt így helyes nem igaz?...

-Jimin..nem kell ezt így...-
-Hány óra?-Kérdeztem gyorsan így nem tudta befejezni mondatát
-Fél 11..-
-Tessék?
-Jimin nyugodj meg kérlek ... amúgy beszéltem a rendőrökkel
-mit mondtak?-
- azt mondtam nekik hogy az úton valaki rád támadt,én pedig tanárodként köteles vagyok be jönni hozzád a kórházba szerencsére arra pont nem volt biztonsági kamera .-csendben hallgattam végig amit mondott, és azért elég jól hazudott

-Értem...És köszönöm..-
-Mit is?-
-Hogy... hogy megmentett..
-Szívesen...de igazából nekem pedig bocsánatot kéne kérnem..-
-Miért?
-Nem szóltam neked az apámról... fogalmam sem volt hogy talán megint meg fogja tenni azt amit régen is meg tett-
-Nem haragszom...-

Ezután egyikünk se szólalt meg
Jungkook az ágy mellett ült én pedig oldalra fekve figyeltem a szekrény sarkát.. hát mit ne mondjak érdekes volt.

-Jimin...-ra néztem Jungkookra aki fáradtan szemembe nézett
-Látom hogy fáradt.. menjen haza ,meg leszek..-úgy tett mint aki meg se halotta mert el kezdte mondani amit akart
-Miért nem mondtad el nekem ?és ha megint magázól komolyan mondom itt hagylak és vissza nem jövök.

-Nem lehetett.. megölt volna -szavaimat csak suttogtam mivel sem bátorságom se energiám nem volt hozzá hogy hangosabban  beszéljek

-Legalább leírtad volna a dolgozatod szélére vagy valami , tudod mennyire fájt? Minden erőmmel meg akartalak védeni és amíg nem mondtad el hogy szakítassz azt hittem minden rendben.
-Sajnálom Jungkook...-
-figyelj Jimin.. újra szeretném kezdeni de így nem megy.. még nem -amint ezt meghallottam szemeim meg teltek sós könnyekkel  majd sorba folytak le arcomon

-Ne sírj kérlek nem arról van szó hogy nem fogom újra megpróbálni ami köztünk volt csak idő kell hogy fel dolgozzam ezt az egészet magamban..
-R-rendben... meg értem..,-
Már csak egy sóhajtást hallottam mert ezután el nyelt a sötétség..

Reggel rettentő erős fényre keltem fel ami majd ki égette a szemem

-Jó reggelt Mr.Park hogy érzi magát?-
Miután már nagyjából láttam is meg tudtam állapítani hogy egy orvos áll előttem akinek talán válaszolni is kéne
-Hát...izé... jól..csak a lábam fáj de az is csak kicsit
-Rendben , a lába szépen gyógyul és ha továbbra is csak javul az állapota holnap haza is mehet
-rendben.. köszönöm..és megkérdezhetem hogy Mr.Jeon hova ment?
-a férfi aki magával aludt ?-a kérdés után szemeim kétszeresére nőttek de azért bólintottam
-ő 7-körül már nem volt itt-
-ohh... értem-
-most mennem kell ne mászkáljon ha kell valami nyomja meg azt a gombot majd jön egy nővér és segít magának viszlát-
-Viszlát..-ezután ki is ment a szobából én pedig szemeimet lecsukva kezdtem el gondolkodni

Jungkook tényleg itt aludt mellettem az este?..és hova mehetett?, jó ez hülye kérdés szerda van persze hogy dolgozni..
Miért nem bírja meg érteni hogy muszáj volt hazudnom neki az ő érdekében?
Persze biztos nehéz neki is de akkor legalább próbálná megérteni

Úgy tűnik túl sokáig gondolkodtam mivel a telefonom hangos csörgése ébresztett fel
Valahogy el jutott a hír anyának is mivel ő hívott
Nem tudom hogy haragszik e még rám de azért fel kéne vennem

-szia anya-
-Jimin jól vagy ugye? Kik bántottak ?haza menjek?
-anya már jól vagyok holnap már haza is mehetek és ha még nem szeretnél nem muszáj..meg vagyok egyedül is..
-örülök hogy jól vagy...és sajnálom hogy csak úgy el jöttem de..
-nem kell magyarázkodni ... megértem..nem bírod elfogadni és idő kell..
-köszönöm kicsim hogy megérted, ha készen állok haza megyek minél hamarabb vigyázz magadra!
-rendben szia anya!
-Szia Jimin!..

Es le is tette a telefont
Igazából nem haragszok rá csak furcsa ez az egész

Az óra 13:47-et mutatott ami azt jelenti hogy Jungkook mindjárt végez a suliban
De miért is érdekel ez engem?

Végzett velem
Ezt nem kell szépíteni

Pár perc múlva egy nővér jött be az ajtón egy tálcával a kezében
Gondoltam biztos csak az ebédet hozta..

-Jó napot leteszem ide a tálcát csak nyomja meg a gombot ha végzett.-mosolygott rám
-Köszönöm-igazából rohadtul nem volt étvágyam de muszáj voltam egy kicsit enni

Ezután pedig csak vártam..
Vártam hogy mégis be jöjjön hozzám
De nem jött

Jungkook nem jött el hozzám az nap...