Just stay with me (jikook)✔️

Könnyek

(Jimin szemszöge)

Miután meghallottam Jungkook nevét egyből rám tört az ijedtség
Mi történt vele? ,Vagy mit csinálhatott?
Nem értem...
De lehet csak Tae értett félre valamit..

-mi van Jungkookkal?-
-Jimin...én elmondtam kiről van szó többet nem mondhatok..baj lenne belőle..-
-milyen baj? Van valami vele? Kérlek csak ennyit árulj el...-
-nem nincs baja..,de mostmár aludjunk oké?-
-várj én még elszaladok fürdeni addig aludj..jó éjt Tae..-
-Jo éjt Jimin..-kicsit csalódottan egy nagy sóhaj kíséretében álltam fel az ágyról majd pizsamámat felkapva mentem el fürdeni-

***
Reggel hamarabb kellett felkelnünk mert még sok dolgunk volt
Mára beszéltünk meg egy időpontot az orvossal de még előtte össze is kellene pakolnunk.

Az ébresztő reggel 7-kor sajnos... megszólalt úgyhogy szépen el kezdtem lökdösni Taehyungot mivel baszottul fel kéne kelnie

-Héj..Taee...kellj már fel..-már szó szerint rá is feküdtem de basszus semmi.

-jo nem érdekelsz itt hagylaaak-álmosan ki mentem a szobából ahol egy rettentő nagy kupi fogadott
-ó a franc..-
-Jo reggelt Jimin...Tae már felébredt?-anya hangjára fel kaptam a fejem majd láttam hogy épp mosogat
-Jo reggelt..és nem..vagyis csak nem akar felébredni, szóval rá hagytam-anya egy aprót nevett majd megkért hogy inkább akkor kezdjünk neki látni ennek a rendetlenségnek

Egy fél óra múlva Taehyung is le csoszogott a lépcsőn és neki állt segíteni
Pár óra múlva, már kész is voltunk amit egy hatalmas sóhajjal díjaztam
Tae össze pakolta a cuccait és haza ment mert nekünk orvoshoz kellett mennünk

A rendelőbe érve egy aranyos hölgy fogadott minnket és megkért hogy várjunk egy kicsit szól az orvosnak

Pár perc múlva Neung-hoo doktor lépett ki az irodából majd egy szobába vezetett be

-Jo újra látni Jimin..na nézzük meg mennyit javult a lábad.-
-rendben-
Miután alaposan megvizsgált azt mondta pár perc múlva hozza az eredményeket addig üljek le valahova

Úgy öt perc várakozás után végre újra megláttam orvosom pár papírral a kezében

-A rossz hírt mondjam először vagy a jót?-
-H-hát..a jót..-
-rendben.. újra mehet iskolába viszont a rossz hír az hogy nem járhat testnevelés és külön sport órákra, se semmilyen megterhelő dolgot ne végezzen még !-mikor meghalottam hogy újra mehetek iskolába egyszerre voltam boldog is és szomorú
Utálok suliba menni de mióta együtt vagyok Jungkookkal ki se akarok lépni onnan

-Itt van a felmentése , és a következő vizsgálat időpontja mostmár haza mehet Jimin ,viszlát-
-Viszlát Dr.úr-

Miután haza mentünk anyával egyből fel hívtam Jungkookot hogy el mondjam neki a jó hírt.. csakhogy nem vette fel

Eszembe jutott az amit Tae mondott tegnap , ezért gyorsan fel vettem a kabátomat majd el indultam Jungkook házához.

Nem tudom mi van vele de már tegnap is rossz előérzetem volt...

Úgy fél órás séta után, ráadásul majd le szakadt már a lábam de el értem Jungkookhoz
Ki fújtam egy nagy adag levegőt majd be csengettem...
Nem kellett sok idő és már nyílt is az ajtó
Egy félmeztelen , álmos Jungkookkal találtam szembe magam
Az arcom egyből paradicsom színre váltott ,majd egy hatalmasat nyeltem
Remélem nem hallotta milyen gáz lenne már

-Mond..-felnéztem rá mert azért mégse ezt vártam tőle
-Szia..ohmm én csak mondani szerettem volna valamit...és..-
-Hol a tisztelet mi?-nem tudom mi történhetett vele az elmúlt két napban de félek hogy nem valami jó..
-hogy tessék?, A párod vagyok Jungkook..-
-tudom de te attól még a diákom is vagy ..de mondd gyorsan Jimin mert fáradt vagyok..-az ajtónak támaszkodott majd onnan nézett rám elég unott és szomorú tekintettel..
-a-az orvos azt mondta.. holnaptól járhatok suliba..csak ennyit szerettem volna..-
-ez remek de mostmár inkább bemegyek..-mielőtt el köszönhettem volna tőle rám is csukta az ajtót..

Mi a szent szar volt ez??...
Semmi: ,,hogy vagy Park?, Élsz még bazdmeg? "
Legalább ennyit mondhatott volna..
Nem értem, mi van vele az istenit..?!
Az első könnycsepp máris legördült arcomról majd ezt követte még vagy száz..
Ez nagyon fájt.. tudomásom szerint nem tettem semmi rosszat ,és mégis így viselkedik velem

A maradék erőmet össze szedtem majd épp indultam volna ha nem nyitódott volna ki újra az ajtó...

Gyorsan letöröltem könnyeimet majd fel néztem rá
-ha már idáig el sétáltál akkor inkább haza viszlek..-arcán semmi kedves mosolyt nem véltem felfedezni csak azzal az unott arcával nézett rám és várta hogy be szálljak az autóba
El motyogtam egy,, köszönöm"-öt majd tettem amit kért

Mikor ő is be ült az autóba nem csinált semmit csak nézett maga elé, és én itt éreztem hogy meg kéne kérdeznem mit is rontottam el amiért így viselkedik velem

-V-van..valami amivel megbántottalak?-ujjaimat piszkáltam mert egyszerűen nem mertem ránézni..
-nem, nincs-hangja mélyen csengett amitől a hideg is kirázott
-A-akkor?..mi m-miért?..
-figyelj ennek a beszélgetésnek semmi értelme.. hagyjuk ezt-
-Jungkook... kérlek..mondd el ..-
-fáradt vagyok, szóval tényleg fejezzük be vagy inkább kiraklak és sétálhatsz haza-

Ezután már inkább nem szólaltam meg
Könnyeim újra folyni kezdtek majd halk sírásba kezdtem
Nem bírtam tovább.. miért ilyen velem?..ha fáradt se kéne ezt csinálni..

El indította az autót majd egy negyed óra alatt haza is hozott
Az úton persze egyikőnk se szólalt meg, talán így volt a legjobb
Mikor ki szálltam az autóból ő rám se nézett ,de már el is indult

Be lépve a házba nem foglalkozva azzal se hogy anya ordibál de már rohantam is a szobámba hogy ki sírjam az előző fel óra történéseit..

Az ágyon fekve zokogtam amikor nyílt a szoba ajtó majd be süppedt alattam az ágy
-Jimin kicsikém.. minden rendben?-anya aggódó hangja miatt csak még jobban zokogni kezdtem ő ezt észre véve hátamat kezdte el simogatni

Miután nem kapott választ tőlem lassan mögém feküdt én pedig megfordulva karjaiban bújtam hozzá még közelebb

-mi történt Jimin?-
-nhagyon fáj anya..-
-mi fáj kicsim..?-
-ahogy vhiselkedett velem Jungkook..-
-nála voltál akkor..értem ,mi történt köztetek?
-éhn..én csak el akartam nheki mondani hogy mehetek suliba..dhe ..de ő bunkó volt..és úgy beszélt velem mhint egy hétköznapi dhiákjával..-sírásom talán egy kicsit csendesebb lett de ahogy újra rá gondoltam megint könnyek szöktek szemeimbe..
-Nyugodj meg kérlek.. Biztos csak fáradt volt , hétvégén pakolta vissza a dolgait az iskolába talán csak ez miatt volt , Jungkook szeret téged Jimin ne idegeskedj ez miatt rendben?-
-uhumm..
-Főzök neked valami finomat attól meg nyugszol addig pihenj egy kicsit..-egy apró puszit hintett homlokomra majd kis mosollyal az arcán már rohant is a konyhába.
Hálás vagyok neki amiért ennyit gondoskodik rólam még így is hogy nehéz volt neki el fogadni az egészet

***
Egy óra múlva arra ébredtem ahogy anya simogatja karom miszerint kész az ebéd és hogy egyek
Miután végeztem nagyon sok mindent nem csináltam, megnézem két filmet ,tanultam, és este felé el mentem fürdeni

Eddig vártam a holnapot de mostmár rettentően félek tőle..

Kérlek Jungkook csak ne dobj el magadtól...