Just stay with me (jikook)✔️

Ismeretlen

(Jimin szemszöge)

Gyere Minie öltözzünk fel-mondta Jungkook miután megnyugodtam karjaiba

Felvettük ruháinkat majd össze szedtük a cuccainkat majd elindultunk az autóhoz

Jungkookra pillantottam aki engem figyelt erre gyorsan elkaptam a fejem
Puha ujjakat éreztem meg kezem köré fonódni mire ránéztem Kookra aki mosolyogva húzott maga után

Mikor vissza értünk a kocsihoz bepakoltuk a cuccokat. Már eléggé sötétedett úgyhogy elindultunk

Az út csöndesen telt
De nem volt kínos inkább kellemesnek mondhatnám

Kezeket éreztem combomnál mire felé fordítottam a fejem

-Jimin -olyan halkan mondta alig értettem
-hmm?-elkezdte simogatni lábam de közben az útra koncentrált
-figyelj..én csak azt szeretném mondani hogy...ha lehetne ne tudódjon még ki a kapcsolatunk..oké?
Mondandója végén  bekönnyezett a szemem de tudtam hogy igaza van mivel nem lenne jó ha kitudódna a kapcsolatunk..
De azért még is rossz érzés volt..

-R-rendben megértem..
-Jimin sajnálom csak..
-Jungkook nyugodj meg oké?nincs semmi baj megértem

Mondandóm után megállt az autó a házunk előtt szembe fordult velem majd megfogta kezeimet

-Nagyon szeretlek ugye tudod?-nézett szemembe majd bólogatni kezdtem
-Én is szeretlek Jungkook..

Olyan feszülten éreztem magam akkor de miután Jungkook átszelte a közöttünk lévő távolságot egyből felszabadultabb lettem

Lassan csókolt
Talán úgy mint még soha tele volt érzelemmel az a pillanat egyszerűen tökéletes volt

Arcomat simogatta majd nagyon lassan elvált tőlem..

-mostmár megyek mert anya letépi a fejem-kuncogtam halkan mire Jungkook is ejtett egy halvány mosolyt

-rendben, mondjuk azt mondta ha ,,tanulásról" van szó bármeddig elenged-mondta perverzen vigyorogva
-Tanár úr maga hányszor akar még megrontani hmm?-nevetve simítottam arcára majd hajába vezettem kezem

-óh Jiminie ha tudnád hogy még mennyiszer foglak megrontani..

Vöröslő fejjel hajoltam el arcától majd szálltam volna ki a kocsiból csak hogy Jungkook gyorsan vissza rántott magához és vadul ajkaimra mart

Miután elvált tőlem megszólalt
-Park holnap várom az órámon
-Rendben tanár úr ott leszek-mosolyogva szálltam ki az autóból és mentem be a lakásba ahol ledobtam a táskám és köszöntem anyának

-Szia anya haza értem Namjoon hyung hol van?
-szia Jimin azt mondta találkozik valakivel amúgy a tanár úr hozott haza?
-ohmm igen ő
-jolvan igazából nagyon kedves tanárnak tűnt a telefonba-mosolygott
-igen...az- Jungkookra gondolva pír szökött arcomra majd felmentem a szobámba hogy anya nehogy furcsállja a dolgot de egy valami nyugtalanított Namjoon kivel találkozhat?

-basszameg...házit kéne írni-suttogtam magamnak majd leültem tanulni
Kilencre végeztem is majd elmentem fürdeni
A zuhanyzóból kilépve megcsörrent a telefonom

Nem szoktak sokan hívni szóval gondoltam Jungkook az majd a telefonhoz rohanva fülemhez emeltem a készüléket majd vidáman beleköszöntem

-Sziaaa

-Jimin...-suttogta valaki mély hangon a fülembe , rohadtul meg ijedtem bban a percben a mosoly pedig eltűnt arcomról
-i-igen?....
-ugye tudod hogy az enyém leszel?-hangja perverz volt,és ijesztő
-ki maga?
-.....
Letette...
Könnyeim utat törtek maguknak majd remegve bújtam be a takaró alá és közben azon gondolkodtam hogyan is mondjam ezt el Jungkooknak

Vagy talán mégse?