Meglepve

1.5K 88 9
                                    

(Jimin szemszöge)

-Ne aludj el baba -mondta halkan Jungkook csakhogy az ő hangján is lehetett hallani hogy mindjárt elalszik
-gyere fürödjünk le -kelt fel az ágyból majd elém sétált
-ne most...-
-Na gyere te..-es már csak annyit éreztem hogy valaki a combom és a hátam alá nyúl majd a karjaiba vesz mire egyből kipattantak a szemeim

Fürdés után felöltöztünk majd Jungkook haza vitt mert anya már gondolom halálra aggódta magát

-Park Jimin hol a jó istenbe voltál? És miért nem vetted fel a telefont?-na igen pontosan arra gondoltam út közben hogy milyen módon is fog lecseszni

-hát...ohmm... átmentem Taehyunghoz segíteni neki a háziban jah...és a telefonom pedig ... hát lemerült igen ..és ezért nem vettem fel sajnálom-na ezt egész jól elhadartam..

-úgy aggódtam érted.. legközelebb szólj hamarabb hogy átmész Taehyunghoz rendben?-
-Rendben anya..- megölelt majd szólt hogy mindjárt kész a vacsora addig menjek fel a szobámba tanulni csakhogy ez nem igazán ment mert folyamatosan Kai fenyegetése jutott eszembe
Lehet szólnom kéne Namjoonnak ő lehet kitalálna valamit
De ezt egyből el is vetettem mert kitudja bárhol lehet ilyen lehallgató készülék vagy mit tudom én
Ő pedig azt mondta ha el merek valakinek is mondani valamit akkor....akkor... Jungkookot megöli azt pedig nem hagyhatom

Nekem szükségem van rá
Jobban mint bármire
Ki kell találnom valamit hogy ne veszítsem el őt
És egyszer muszáj leszek elmondani anyának hogy meleg vagyok
Talán ha ott van Namjoon könnyebben fogadná
Mert ő már tud róla szóval lehet ki állna mellettem

Telefonomat kezembe véve amit a táskámból szedtem elő gyorsan megnéztem mi van vele
Úgy látszik Kai kikapcsolta és gondolom bele tette a táskámba
Nézzük a jó oldalát legalább nem törte szét

-Jimin gyere kész a vacsora!-anya hangját meghallva már indultam is le a konyhába
-Szia kölyök!-Namjoon nagy mosollyal az arcán köszönt amit viszonoztam
-Szia Namjoon sajnálom hogy már rég nem láttál pedig egy házban lakunk..csak elég sok.. dolgom volt..-
-Semmi baj majd nálam egyszer kétszer össze ülünk beszélgetni-
-T-tessék? Nálad?-

-ohh kicsim tényleg elfelejtettem mondani hogy Namjoon csak ideiglenesen van itt tudod amíg nem talál lakást ,de szerencsére már sikerült találnia igaz?-
-igen, holnap már megyek is és köszönöm hogy eddig hagytátok hogy itt lakhassak-mondta mosolyogva csak ezzel az a baj hogy ha Namjoon nem lesz itt amikor bevallom hogy meleg vagok ki fog mellém állni?
Lehet most kellene elmondani mindent anyának
Hát ez egy hosszú vacsora lesz

-És hova költözöl?-Kérdeztem mert még nem mertem elkezdeni amit akartam
-csak pár utcával arrébb úgyhogy bármikor szívesen atjöhetsz beszélgetni rendben?-
-oke.. köszi-

Na hát ezt nem szerettem volna
Mindenki csendben evett és senki nem szólalt meg
Talán most kéne elmondani mindent
És akkor Kai nem fenyegetne azzal hogy elküldi a képeket anyának

-anya..-
-mondd kicsim-
-szeretnék mondani valamit-a kezem már remegett a légzésem pedig felgyorsult
Igazából ha mégis kitagadna Namjoonhoz is mehetnék nem igaz?..

-mi lenne az?, barátnőd lett ?-Kérdezte szemöldökét húzogatva de nekem már a barátnő hallatára elszorult a torkom

Namjoonra pillantottam aki úgy néz ki már előre sejtette mit is akarok mondani mivel biztatóan rám mosolygott
-anya én.....-
-jajj mond már..!-
-meleg vagyok-mondtam ki egy szusszra
Majd éreztem könnyeimet arcomon

-t-tessék?-anya halk suttogását lehetett hallani és már éreztem hogy ennek a beszélgetésnek se lesz jó vége
-az én fiam meleg?-életemben először hallottam az édesanyám szájából a megvetést és a szégyent meg talán az undort is

-Ne csináld ezt ő a fiad és attól még hogy meleg ugyan olyan ember marad mint eddig-állt ki mellettem Namjoon hyung ami tényleg jól esett
-de....de ez nem normális, hogy lesz így unokám?-állt fel az asztaltól anya mérgesen
Én pedig meg se mertem szólalni csak ültem ott lehajtott fejjel az asztalnál és hallgattam anya és Namjoon hyung veszekedését amit én indítottam el

-Ez még messze van és simán örökbe tud majd fogadni egy gyereket ne ezen rágódj már ő a fiad eddig nem tudtad hogy meleg pedig ugyan úgy kezelted ahogy eddig-
-Ez már így teljesen más-
-miben lenne más? én az öcséd vagyok mégis ugyan úgy viselkedsz velem ahogy eddig pedig képzeld én is meleg vagyok
Nem lettem tőle más ember-

Mostmár muszáj voltam felnézni látni akartam anya arcát de sajnos ez nem változott az arca undort tükrözött és meglepődést
Aztán Namjoonra pillantottam aki csak mérges arccal fürkészte anyát
-Jimin te menj fel a szobádba te pedig Namjoon... tűnj el a lakásomból holnap délig
-semmi akadálya..-

Lassan felálltam az asztaltól majd bementem a szobámba majd Namjoont láttam meg utánam sétálni

Becsukta az ajtót majd leült mellém
-sajnálom Namjoon...én nem ezt..-
-Semmi baj Jimin egyszer úgyis meg kellett tudnia mondjuk azt hittem könnyebben fogadja
-köszönöm hogy kiálltál mellettem-
-szerintem bárki megtette volna de nagyon szívesen..

-és mi lesz ezután?-Kérdeztem halkan
-hát én elköltözök és élem az életem te pedig folytatod a kis viszonyodat a tanároddal azt hiszem
-hát oké.. várj miii????-Kérdeztem ő pedig csak elkezdett röhögni gondolom elég hülye fejet vághattam.
-te...ezt..honnan...mivan?-nem értettem semmit mégis hogy tudta meg? pedig szerintem elég jól titkolózunk
-Ne szedd le a fejét annak aki elmondta légyszi-

-rendben..
-lehet hogy Jin volt az
-Jin?az a Jin?-
-miért ismersz más Jint ?
-izé..ohmm nem , mióta tudod?
-talan már úgy két hete
-baj?
-mármint hogy a tanároddal kavarsz?, mert az nem talán kicsit furcsa ez az egész de nem te irányítod kibe szeretsz bele-
-tényleg köszönöm hogy te mellettem vagy-néztem bele szemébe
-na gyere ide kölyök-ezután mosolyogva megölelt és már épp ment volna ki a szobából de én gyorsan keze után kapva rántottam vissza

-mi a baj?
-Kérdezhetek valamit?
-igen persze de gyorsan mert pakolnom kell-nézett rám mosolygva és vissza ült az ágyra
-mi van veled és Jinnel?-arca egyből komolyra változott , mosolya pedig eltűnt arcáról
-nincs semmi, -
-ja persze nincs.., rólam már mindent tudsz de én rólad semmit
-egyik nap..-kezdett bele én pedig egyből el is hallgattam
-elvittem randizni.. minden jól ment addig amíg meg nem csókoltam-szomorúan lehajtott a fejét én pedig csak hallgattam őt
És próbáltam rájönni miert lett hirtelen ilyen rosszkedvű
-mi történt?
-el lökött magától és azt mondta ... neki ez nem fog menni, és hogy úgyis meg fogom csalni őt , mondtam neki hogy soha nem tennék vele ilyet de ő fogta magát és haza ment
Én voltam a hibás amiért így alakult ez az egész túl hamar csókoltam meg  és ő gondolom úgy érezte csak ki akarom használni és azóta nem beszélünk..-kinosan elmosolyodott majd gyorsan az ajtó felé indult

-de holnaptól új életet kezdek ,-és ezzel az egy mondattal ki lépett az ajtón

Amint egyedül maradtam a szóbába rájöttem hogy majd nekem is új életet kell kezdenem egyszer

De abba sajnos nem szerepelhet Jungkook

Just stay with me (jikook)✔️Onde histórias criam vida. Descubra agora