Just stay with me (jikook)✔️

Mégis vissza

(Jimin szemszöge)

Már talán egy negyed órája mehettünk amikor Jungkook egyszer csak megállította az autót

Álmosan rá néztem mert azért mégis csak késő volt már
Jungkook hátra nyúlt majd elő vett egy szatyrot és ki vett belőle egy kis üveget

-Ezt idd meg aztán mehetünk-
-Ez mi?-
-tudod ezt úgy hívják kávé...nem sok de legalább egy kis ideig ébren maradsz tőle.., otthon csináltam csak gyorsan át öntöttem ebbe..idd meg aztán menjünk

-tudom mi az a kávé ne aggódj...-megláttam egy apró mosolyt szája sarkában majd gyorsan meg ittam a kávét ,nem volt sok talán pár korty úgyhogy megköszönve neki már szálltam is ki az autóból

-De..ez az erdő.., és sötét van..-
-Nyugi Jimin senki és semmi nem fog bántani rendben?-közelebb sétált majd felém nyújtotta jobb kezét
Tenyeremet bele csúsztattam az övébe ,de Jungkook fogta magát és össze kulcsolta ujjainkat

Szerencse hogy sötét volt és csak egy kis lámpa világított mert akkor látta volna vörös arcomat

Ahogy bentebb értünk nem a szokásos tavas helyünkre mentünk hanem pont az ellenkező irányba indultunk el..
-J-jungkook..nem tévedtünk el?-kérdeztem félve.
-Nem kicsim, szóval nyugodj meg mindjárt ott vagyunk.-

Szavai azért kicsit meg nyugtattak de még így is kurva sötét volt úgyhogy még mindig paráztam.

Egyre bentebb értünk az erdőbe annál jobban tisztult a környezet
Nem voltak nagy fák ,hanem csak kisebbek
Így már tisztán lehetett látni a teliholdat ami az egész tájat be világította

Ahogy sétáltunk egy világos fényt láttam meg ami egyre csak erősödött és mikor már oda értünk minden szavam el állt a látványtól..
-Itt vagyunk Jimin..-
-E-ez...ez... gy-gyönyörű Jungkook..-
Egy nagy fehér sátor volt a fák között aminek minden pontját égők díszítették
Benne rengeteg párna és takaró hogy meg ne fázzunk és még két nagyobb kosár mind két sarokban.
a sátor előtt még egy nagy pléd volt letéve ahol szintén párnák pihentek
Egyszerűen gyönyörű volt az egész
A halk szellő ,a hangok amit az erdő levelei adtak , a sátor, a színek ,a hangulat, a csend.. egyszerűen minden tökéletes volt
Szemeimből kibuggyant az első könnycsepp amit egyre több és több követett..
-Khöszönömh..thényleg köszönöm Jhungkook..-Nem kellett neki sok már előttem is termett és szorosan magához húzott
-Ne sírj kérlek...ma este mosolyogni szeretnélek látni..-letörölte könnyeimet majd hintett egy apró puszit homlokomra

-gyere ,aztán vedd le a cipőd ,nem kell most az-bólintottam majd úgy tettem ahogy kérte
Kezemet megfogva húzott be a sátorba majd le is feküdt az egyik takaróra én pedig készségesen szétterültem mellkasán.

Betakarta hátamat még egy takaróval hogy  meg ne fázzak én pedig közben 50x elmondtam magamban mennyire szerencsés vagyok vele..

Elő vette telefonját gondolom megnézte az időt de akkor ott ,nem érdekelt hány óra van..
Csak a két ölelő karjára tudtam gondolni amik rettentő nagy biztonság érzetet adtak

Rá tette a telefont az egyik párnára
Fülemhez hajolt majd a lehető legközelebb bele suttogta szavait
: Boldog születésnapot édesem..!-

Rengeteg ember köszöntött már fel életem során de az övét imádtam eddig a legjobban ,el se tudom képzelni mi is lenne velem nélküle
Itt van mellettem az az ember akit mindennél jobban szeretek, anyával megbeszéltük a dolgokat ,van egy legjobb barátom akire bármikor számíthatok és még rengeteg dolog van amit eddig nem is vettem észre..komolyan már nem is lehetnék boldogabb

-Annyira szheretlek Jungkook...-Mellkasára folytak sós könnyeim amit gondolom nem bánt mivel nem szólt érte..
-Én is nagyon szeretlek de shh..,ne sírj baba.., még csak most jön a meglepi...-megtöröltem szemeimet majd felnéztem rá..

-Istenem de édes vagy...-Jungkook mosolya egyre szélesebb volt ami engem is mosolygásra késztetett..
-mhilyen ... meglepi?-sírásom csendesedett és már csak szipogtam

-De kíváncsiak lettünk hirtelen..-
-szeretem a meglepetéseket..-
-igazán?..-
Erre csak bólintottam mire Jungkook a kezembe nyomott egy borítékot..

-Ez mi?
-azt mondtad szereted a meglepetéseket ... gyerünk bontsd ki..-

Jungkook felült én pedig úgy döntöttem maradok az ölébe ezért a mellkasának döntöttem hátam majd lassan kinyitottam a borítékot..

Jungkook neve volt rajta szóval neki küldték...de akkor miért nekem adja ide?

Mindegy is..
Kinyitottam a borítékot majd ki vettem belőle a lapot és olvasni kezdtem

(Jungkook szemszöge)

Pár perc után Jimin vállai rázkódni kezdtek a sírástól , szegény már harmadjára kezdi el itatni az egereket.
-Shhhh...nincs semmi baj kincsem...ne sírj kérlek...!-karjaimmal átöleltem őt nyugtatás képpen ami úgy láttam használt

-Dhe...ezth hogy??-fejét mellkasomon pihentette és közben áztatta fehér ingemet..

-Hát  nem volt normális tanár és azt kérik hogy menjek vissza.. én pedig ki fogom használni a lehetőséget, az egyetem pedig majd ráér később is. ..-ezután kis kezei közé fogta bal kezem majd beszélni kezdett

-anya leült velem beszélgetni...-
-Hogy tessék?...de ugye nem volt...
-elfogadta..-szemeim a kétszeresére nőttek szavai miatt
-csak idő kellett neki...-mondandója után egy mozdulattal hátra döntöttem őt a párnák közé majd rámosolyogtam

ezután pedig lassan ajkaira hajoltam
Próbáltam minden szerelmemet, boldogságomat, és az iránta érzett szeretetem egy csókba sűríteni..

Mikor elváltam tőle mélyen belenéztem gyönyörű mogyoró barna szemeibe majd még egy apró puszit hintettem arcára .
Elhajoltam tőle és a hozott kosárba kezdtem el keresgélni

-Jungkook...-Jimin édes hangját meghallva, fejemet felé fordítottam
-Igen?..-
-öhmm..én csak...vagyis mi most érted.. hogy ... mármint..-arca egyre pirosabb lett, és amikor beszélt kezével össze vissza hadonászott,
Arcom egyből mosolyra húzódott mert rettentő aranyosnak találtam
-értem drágám... szóval azt szeretnéd kérdezni mi is van köztünk igaz?-
-Én csak..igen....mert ...nem tudom..-
-Hát ezen könnyen tudunk változtatni..-felkapta fejét majd meglepődve  szemeimbe nézett

-Lennél a párom Jimin?-szemei felcsillantak a könnyektől majd egyből nyakamba ugrott és fülembe suttogta szavait

-igen Jungkook leszek a párod..-eddig is úgy éreztem hogy magam mellett akarom tudni de mostmár biztos vagyok benne..