Just stay with me (jikook)✔️

Második esély

(Jungkook szemszöge)

Rettentő szerencsésnek mondhatom magam hogy most nem a temetőben vagyok hanem a kórházban...

Miután Jimin a karjaimban lecsukta  szemeit a mentősök azonnal próbálták újraéleszteni ami sikerült is
Mikor megláttam hogy Jimin veszi a levegőt esküszöm életemben nem örültem még semminek annyira mint akkor
Az orvosok azonnal be vitték a kórházba majd közölték velem hogy mostmár minden rendben lesz
Taehyungot... hát ott hagytam a kocsiban de majd szólok Namjoonnak hogy vigye haza
Már beszéltem a rendőrökkel szóval mostmár le zárhatják ezt az ügyet is, miután elmondtam nekik mindent elköszöntek és már mentek is..

Szóval most itt ülök és várom az orvost hogy végre ki jöjjön és megmondja mi van Jiminnel
Persze egész úton ott voltam mellette és fogtam a kezét...csak sajnos ezzel nem lett neki jobb.. talán csak magamat akartam  nyugtatni vele..
Megláttam nyitódni az ajtót ahova be vitték Jimint úgyhogy gyorsan le töröltem a könnyeimet majd oda siettem hozzá
-Doktor úr...mi van Jiminnel?-
-ön Jungkook?-
-igen..de honnan..-
-A fiú mondogatta a nevét..de nyugodjon meg...be adtuk neki a drog ellenszerét, kapott gyógyszereket és nagy szerencsére az agya sem károsodott,úgyhogy mostmár nem lesz baj..-
-Nagyon szépen köszönöm.. hálás vagyok doktor úr.. tényleg-
-ez a dolgom..egy fél óra múlva be mehet hozzá még végzünk pár vizsgálatot addig várjon még egy kicsit-
-rendben-

Miután az orvos még vissza ment elvégezni a vizsgálatokat gyorsan felhívtam Namjoont hogy menjenek el Taehyungért utána pedig jöjjenek be a kórházba
Igaz kaptam néhány csúnya megjegyzést amiért ilyen későn hívtam őket de aztán egyből siettek is be

Egy fél óra múlva már tülkön ülve vártam hogy ki jöjjön a doki és láthassam Jimint és hála istennek nem kell már sokat várnom ki is léptek az ajtón
-Most már be mehet hozzá..-
Gyorsan fel keltem a székből és egy „köszönöm" után siettem is az ajtóhoz

Egy mély levegő után le nyomtam a kilincset majd be léptem a kórterembe
Annyira próbáltam pedig erős lenni de ahogy láttam Jimint...az arca még mindig sápadt volt , infúzióra volt kötve és rengeteg gyógyszeres doboz volt mellette ami azt jelentette hogy azokból biztos kapott..
Közelebb mentem hozzá majd megfogtam pici kezét és egy puszit hintettem homlokára majd leültem az ágy melletti székre

-Szia édesem... biztos hogy nem hallod amit mondok de rettentően sajnálom...az én hibám az egész..minden miattam volt.. még anyukád halála is az én lelkemen szárad.. tudom most biztos azt mondanád hogy,,nem Jungkook" de sajnos ez így van..
Annyira jó lenne ha felébrednél de nem hiszem hogy ez ilyen könnyen menne...de nagyon remélem hogy holnap már láthatom azt a gyönyörű szemeidet....
El sem tudod hinni mennyire féltettelek...és sajnálom hogy nem sikerült hamarabb ki oldoznom a kötelet...de mostmár hidd el minden rendben lesz... nagyon szeretlek Jimin..-

(Jimin szemszöge)

Valami kibaszott fényes dologra ébredtem fel és azt éreztem rohadt gyenge vagyok
Úgy kb mozogni nem bírtam , aztán be ugrott valami .. éreztem a tű szúrásokat a karomban és hallottam a beszélgetést de egyszerűen nem tudtam megszólalni , fájt mindenem és rettentően fáztam

Próbáltam ki nyitni a szemem és mikor már úgy ahogy sikerült nagyon lassan körbe néztem..áh.. kórház így már értem miért van ilyen kibaszott gyógyszer és fertőtlenítő szag
Muszáj voltam lentebb vezetni a szemem mert éreztem hogy valaki fogja kezem és mikor megláttam ki is tartja tenyere közt az enyémet rögtön elmosolyodtam
-Jungkook...-igaz rettentő halk volt a hangom de szerintem ez elsőre nem olyan rossz
Sikerült végig simítanom 
egyik ujjammal kezén ami miatt egyből ki pattantak szemei és hirtelen de nagyon álmosan felnézett rám
-szia Jungkook..-
-Jimin... édesem.. ébren vagy.. felébredtél kicsim.. várj.. hívok egy orvost addig..-
-Jungkook!!-igaz nagyon nehezen de elkaptam kezét majd vissza rántottam magamhoz ami miatt elvesztette az egyensúlyát és felém esett
-először csókolj meg utána majd mész-elnevette magát majd lassan de annál szenvedélyesebben ajkaimra tapadt
Úgy éreztem mintha fel olvasztott volna bennem valamit...mint egy jégcsap ami a forró naptól lassan olvadni kezd
És itt én voltam az a jégcsap.. Jungkook pedig a nap ami felmelegítette az én fagyos lelkemet
Körbe fontam karjaimat nyakánál és még közelebb húztam őt magamhoz mert rettentően szükségem volt most rá...nem csak a csókjára hanem rá..arra hogy itt legyen mellettem..

Lassan elváltunk egymástól és mélyen egymás szemébe néztünk
-El sem tudnád hinni mennyire szeretlek Jimin..-
-Én is nagyon szeretlek Jungkook.. és sajnálom hogy elmentem abba a buliba.. igazad volt..-
-Édesem...az már megtörtént inkább felejtsük el rendben?-
-igazad van..-
-Mostmár megyek és hívok egy orvost aztán folytatjuk amit még a konyhában elkezdtünk..-
-Nem fogok veled szexelni egy kórházban..-
-Hát... szerintem meg de...-nagy mosollyal az arcán kirohant majd pár perccel később egy orvossal tért vissza aki miután le írt valamit a kórlapjára rám nézett majd elmosolyodott
-Jimin.. örülök hogy felébredt.. hogy érzi magát?-
-Hát fáj a fejem, és eléggé gyengének érzem magam..-
-Hányt?-
-nem..-
-rendben még a mai nap elvégzünk néhány vizsgálatot, mivel újra kellett éleszteni még két napra bent tartjuk de utána már haza mehet-
-újra kellett éleszteni?-
-igen, a sok drog miatt ...de szerencsére meg tudtuk menteni önt, kapott egy második esélyt , na de én megyek viszlát-

Miután az orvos ki ment Jungkookra vezettem a tekintetem aki csak csendben álldogált az ágy mellett
-Ezt nem mondtad..-
-Nem akartam hogy tudd..-
-De...-
-Jimin..én majdnem bele őrültem abba hogy nem lélegeztél a karjaimban ne kelljen már még egyszer fel idéznem ami akkor történt kérlek..-

Nem haragudtam Jungkookra, amiért ezt nem mondta el nekem mert teljesen igaza volt , én sem szeretném át élni azt az estét újra..
-Jungkook..-
-hmm?-
-b-be fekszel mellém?-
-persze.. -

Le vette a cipőjét majd le feküdt mellém én pedig mellkasára hajtottam fejem és hallgattam elég gyors szívverését
-imádom..-
-mit?-
-hogy miattam ver ennyire a szíved..-nem mondott semmit hanem csak adott egy puszit fejemre amin újra elmosolyodtam majd próbáltam elaludni ha nem jutott volna valaki az eszembe
-TAEHYUNG-
-nyugodj meg.. ő teljesen jól van-
-tényleg?-
-ó de még mennyire-
-miben sántikálsz?-
-mondom hogy jól van..nincs vele semmi csak egy kicsit kiütötte magát-
-jó oké.. elhiszem-
-ha úgy nézzük ő mentette meg az életed..-
-hogy mi?-
-rá jött hol vagy...ráadásul részeg is volt-
-wao..-
-Igen..durva a gyerek ,de ha nem megy el inni talán ez meg se történt volna-
-nézd a jó oldalát.. mostmár börtönbe vannak-
-igen ez igaz..-

-És.. ezután mihez fogunk kezdeni?-
-nagyon sok minden van amit még ki akarok próbálni veled-
-ugye most nem...-
-deee-
-Jungkook!!-nevetve csaptam mellkasára majd bele fúrtam fejem nyakába hogy ne lássa egyre vörösödő arcom
-pedig biztos izgalmas lenne-
-persze aztán meg majd egy orvos ránk nyit.. na az lesz aztán izgalmas-
-legalább lát majd valami jó dolgot is-
-hülye..-

Még beszélgettünk egy kicsit alaptalan hülyeségekről ami rettentő jó volt mert végig röhögtük az egészet
-mennyi az idő?-
-12:23.. szóval még előttünk az egész nap.. éhes vagy?-
-igen egy kicsit..-
-hozzak neked valamit?-
-nem kell.. úgyis adnak majd ebédet..de te is éhes vagy már nem?-
-túlélem..most az a lényeg hogy te felerősödj a többi már nem számít-
-de ha..-
-nyugi már.. majd szólok Jinnek hogy főzzön valamit.. így már megfelel?-
-igen.. így már jó..-
Már majdnem elaludtam mikor is egy síró Taehyung rohant be a szobába és ölelt magához

-JIMIN ÉN ANNYIRAH SAJNÁLOM..SOHA TÖBBÉ NEM HAGYLAK MAGADRA ESKÜSZÖM!! KÉRLEK NE HARAGUDJ-
-Tae te hogy kerülsz ide?-
-hát ez egy elég hosszú történet..áh Mr.Jeon jó látni önt-
-igen Tae szuper..-
-amúgy Namjoon hyung mondta... ő anyukád testvére ugye?-
-igen..-
-jó mert nagyon jó fej.. igazából kint vannak csak be akartam jönni bocsánatot kérni.. tényleg rettentően sajnálom...-
-TaeTae nincs semmi baj... köszönöm hogy részben meg mentetted az életem..-
-Én? Biztos rólam van szó?-
-igen, mindegy hogy de köszönöm..-

Legjobb barátom újra magához ölelt és mondta hogy szól Naméknak akik egyből be  is jöttek hozzánk majd össze vissza kezdtek el oktatni, de utána végig nevettük az egész délutánt

Mikor haza mentek, este Jungkook telefonján nézni kezdtünk egy filmet de én sajnos nem nagyon bírtam nyitva tartani a szemem szóval elég hamar el aludtam Jungkook karjai közt...