I.fejezet

3.2K 114 17
                                    

Budapest,  X. Kerület, Hős utca
Szombat este 22:13

Beborít az éjszaka sötétsége mindent, lámpák alig világítanak, csillagok sincsenek az égen.
  Kirishima Eijirou mint aki eszét vesztette lohol a semmibe, azt sem tudja merre menjen, forduljon, szinte majdnem minden tárgynak neki is megy.
   De végül valahogyan eljutott egy sikátor szerű helyre ami persze zsákutca volt számára, ami egyben majdnem a vesztét okozza.
    Megállt egy pillanatra, hogy oxigénhez jusson, de nem sokáig tudta a rohadó szemét szagát belélegezni, mert már utol is érték az üldözői.
   Kirishima ismét rohanásba kezdett, de hamar rájött, hogy ez egy az imént említett zsákutca ezért megtorpant majd a kergetőivel szembe fordult.
   Azok körbe vették az öklükkel fenyítették a fiút, aki csak egy kis kábítószert lopott, hogy elfelejtse mégis milyen szörnyű élete is van.
   Mikor már Kirishima kezdte volna feladni az öklök elől való elmenekülést megjelent a zsákutca végén egy alak.
     Kirishima ekkor meg nem is sejtetette, hogy ennek a sötét alaknak fogja köszönni az életét, mivel azt hitte, hogy még egy srác aki csak meg akarja verni mert ellopta a cuccát. De ez a srác nem Kirishimát akarta bántani, hanem a másik 3 embert akik már majdnem szétverték Eijirout.
   Mikor teljesen előjött a sötétből a fiú, Kirishima szeme könnybe lábadt, mert látta, hogy Bakugou az, aki annak ellenére megmondta a legutóbbi  ilyen esetnél, hogy az volt az utolsó, eljött érte és megmenti megint.
Bakugou Kirishima mellé lépett, majd lenéző pillantást vetett rá.
-Nem hiszem el, hogy megint bajba sodortad magad te kibaszott idióta -mondta Bakugou összehúzott szemöldökkel.
-Ments meg kérlek! Ezek meg akarnak ölni! Pedig nem is loptam sokat! -dadogta Eijirou könnyes szemekkel.
-Áh tényleg nem, csak majdnem hogy 15g-ot. -ordította az egyik srác feléjük közelítve.
Már ütni készült volna, mikor is Bakugou megelőzte és gyomorszájba ütötte, amitől a srác földre esett.
A másik kettő nekiiramodott Bakugounak, de ő könnyedén kivédte mindkettőjük támadását, és végül ők is a földön végezték.
Bakugou szórakozás ként megrugdosta őket, míg el nem ájult az összes.
Ekkor odafordult Kirishimahoz.
-15g komolyan? Legközelebb mennyi lesz? 30-40 esetleg 50g? -kérdezte morgó hangon Bakugou.
-Én-én csak azt akartam, hogy ké-későbbre is maradjon....-mondta Kirishima szinte már zokogva.
-Leszarom a hülye függőséged!
-De-de....
-NINCS DE! És remélem tudod, hogy ezért a kis segítségért cserébe mi jár!!? -mondta kissé elvigyorodva Bakugou
-Katsuki....már me...
-KUSS! NEM SZÓLÍTHATSZ ÍGY! -ordította Bakugou miközben megfogta Kirishima csuklóját, és elindultak ki a sikátorból.
-Most azonnal akarod? Nem ráér holnap?! -nézett Kirishima kérlelő szemekkel Bakugoura de az le sem szarta.
-Nem én most vagyok kanos és most akarom beléd dugni a faszom!
-De én..... ehhez túl fáradt vagyok -mondta Kirishima majd lerogyott a földre.
-Ne játszd itt a nagyhalált, tudom, hogy tele vagy energiával. -mondta Bakugou egy perverz mosollyal Kirishimára lenézve.
-Úgysem tudlak meggyőzni....-mondta Kirishima mélabús hangon.
Ekkor Bakugou megúnta Kirishima szenvedését, felkapta vállára, s elindult.
-Akkor majd én viszlek, nekem tökmindegy, a lényeg, hogy  még ma este megbaszhassalak! -mondta Bakugou miközben rácsapott Eijirou fenekére.
   Kirishima ahogy mondta tényleg nagyon fáradt volt, kifárasztotta a menekülés, de nem tudott semmit sem tenni Bakugou ellen, mivel ő sokkal erősebb volt, edzetebb is Kirishimához képest, mivel ő a függősége miatt nagyon semmit sem csinált egész nap, bár ő is edzett volt mert még régen muszáj volt edzenie, hogy megtudja védeni az anyukáját apja elől, de amióta édesanyja elhunyt nincs mi motiválja őt abban, hogy eddzen, ezért is menekült a drogok világába. Egyedül Katsuki volt neki aki néha foglalkozott vele és itt nem az együtt töltött éjszakákra értem, hanem arra, hogy néha elmennek valahova sétálni, miközben beszélnek az élet nagy dolgairól.
  De visszatérve a témára Kirishima szinte már elaludt Bakugou vállán, de kizökkentette őt ebből a folyamatból az, hogy Bakugou letette válláról és a földre ültette, majd neki döntötte az ágy szélének. Kirishima kinyitotta szemeit és észrevette, hogy már megint Bakugou szobájában van.
-Már megint itt vagyok...-gondolta magában Eijirou
Eközben Bakugou leült mögé az ágyra majd megszólalt.
-Fordulj meg....
Kirishima oldalra fordította a fejét miközben felnézett Bakugoura.
-Ő tényleg nem lacafacázik......-gondolta Kirishima majd teljes testével Bakugou felé fordult.
-Láss neki! -mondta Bakugou mikozben lassan kigombolta a nadrágját.
Kirishima már látta is Bakugou égnek álló férfiasságát
Kirishima szokásához híven közelebb hajolt Bakugou ágyékához, majd az alsóját a szájába véve lehúzta róla.
Kirishima szeme elé tárult Bakugou majdnem, hogy 20cm-es férfiassága, de szerencséjére csak 17cm volt. Kirishima nem tétovázva nagyra nyitotta száját, majd szép lassan be is vette azt.
Bakugou nyögött egy halkat, mivel neki ez az érzés már nem volt újdonság, sőt már kellőképp megszokhatta és meg is szokta.
Bele is markolt Kirishima ébenfekete hajába azzal irányítva fejét és egyből arra kényszerítette, hogy tövig bekapja a farkát.
Kirishima ezt utálta az egészben a legjobban, mert egyszerűen fulladozott tőle, de muszáj volt megtennie.
Bakugou el is kezdte diktálni a számára megfelelő tempót, amit Kirishima nyelvének mozgatásával spékelt meg.
Katsukinak ez már jobban tetszett és még gyorsabb ritmusra váltott. Kirishima szájából csak folyt a nyál rendületlen.
Ez a folyamat még eltartott egy darabig, amikor is Bakugou megelégelte, hogy nem elégíti ki a dolog ezért hagyta Kirishimat egy kicsit pihenni.
-Na elég lesz! -engedte el Kirishima haját aki hátra is esett akkorát lökött rajta a fiú.
Kirishima egyből torkához kapott, mert iszonyúan fájt neki. Egy-két mély lélegzetvétel után a szívverése is lelassult és kicsit nyugodtabb lett.
Vöröslő arcával ránézett Bakugoura kinek úgyszintén vörös volt az arca.
Kirishima furcsa késztetést érzett magabán, ami arra ösztönözte, hogy most azonnal felálljon és letámadja Katsuki ajkait.
Így is tett, hamar felpattant a földről majd elkezdett felé közelíteni.
Bakugou nézett is rá furcsa szemekkel, mert ez nem megszokott a fiútól, hogy ilyen magabiztosan közelítsen felé, még maga Kirishima sem értette igazán ezt az egészet, de tudta, hogy nagyon akarja.
Amint oda ért az ágyhoz azonnal bele is ült Bakugou ölébe. Nyakán átkarolva támadta le forró ajkaival amit Bakugou egy kis késleltetés után de viszonzott. Ebből az egyszerű csókból hamar átváltottak nyelvesre, majd addig fajult a dolog, hogy mindketten anyaszült meztelenre vetkőztették egymást. Ledőltek az ágyra, de most kivételesen nem Bakugou volt felül hanem Kirishima. Katsukinak ez szokatlan is volt de most pont leszarta, hiszen csak a pillanatnak élt és annak hogy Kirishima nagyon jól csókol ha akar.
  

ʏᴏᴜʀ ʟᴏᴠᴇ ɪs ᴍʏ ᴅʀᴜɢ.Where stories live. Discover now