ʏᴏᴜʀ ʟᴏᴠᴇ ɪs ᴍʏ ᴅʀᴜɢ.

XII. fejezet

                             
Újra elérzekett a reggel. Kirishimának kivételesen sikerült felkelnie időben, viszont Denkinek nemigazán.
-Hé, Kaminari ébredj! -lökdöste meg Kiri óvatosan a mellette fekvő fiút.
-Ahj mivan, máris reggel?! -dörzsölgette meg szemeit.
-Igen és kelj fel és csináld meg a hajam! -lökte meg újra barátját.
-Ó el is felejtettem...pedig még aludni akartam.
Majd Denki is felült az ágyon.
-Na együnk gyorsan, aztán csináljuk! -pattant ki az ágyból Kiri és már ment is ki a konyhába.
Pár perc múlva Denki is kint volt és az asztalnál ülve várták, hogy az anyukája is felkeljen és csináljon nekik kaját.
-ANYAAAA KELJ MÁR FEL! -kiabált Denki.
-Jól van, jól van fent vagyok, jó reggelt! -lépett ki az ajtón Denki anyukája.
-Csinálsz olyan finom szendvicset, mint múltkor? -nézett bociszemekkel anyukájára Denki.
-Ó te gyermek, csinálok. -majd neki is látott a szendvicsek gyártásához.
Mikor már nagyban falatoztak a fiúk, Denki anyukája is leült hozzájuk.
-Kirshima, elnézést, hogy ilyet kérdezek, de meddig szeretnél maradni? Nem mintha zavarnál, csak kérdeztem.
-Oh, hát nemtudom...ha nem baj, azért még maradnék pár napot. -beszélt teli szájjal a fiú, így kb. a felét nem lehetett érteni, de az anyuka már hozzászokott, hiszen a fia is sokszor beszélt már így hozzá.
-Persze, nem okoz gondot, na de hagylak benneteket, megyek a dolgomra. -azzal ott is hagyta a két fiút.
Reggeli után el is foglalták a fürdőszobát és fogatmostak. Miután készen lettek, gyorsan mindketten felöltöztek, s most kivételesen mindketten normálisan bepakolták a táskájukat.
Fél órájuk van még az indulásig.
-Na gyerünk, csináld meg újra a hajam! -vigyorgott Kirishima.
-Jó, csak hol a zselé? Nem hoztad be a szobába?
-Oppá, elfelejtettem...
-Ahj, akkor behozom. -zsörtölődött Denki, majd kiment a furdőbe.
Mikor visszaért egyből csinálta is Kiri haját.
Kb 20perc alatt kész is lett.
-Szinte ugyan olyan lett, mint a tegnapi, talán még jobb is! -örült fejének Kirishima.
-Most, hogy mondod tényleg jobb lett. Lehet fodrásznak állok. -nevetett fel Kaminari. -Na de induljunk, mostmár én is kíváncsi vagyok a többiek reakciójára.
Kirishima vette fel táskáját és ment volna ki a cipőjét is felvenni, de Denki megállította.
-Amúgy ne tegyünk a zúzódásodra alapozót? -kérdezte.
-Tehetünk....de honnan szerzel?
-Anyámnak van.
-Oh...oké, hát rakjál.
Denki egy szempillantás alatt ki is hozta, de már előre látta, hogy ez nem lesz jó Kirinek.
-Áh a fenébe! Túl világos ez neked. -szomorodott el Kaminari, hogy nemtudott segíteni barátján.
-Nembaj, néztem már ki rosszabul is, ráadásul mindenki a hajamat fogja nézni, nem pedig az arcom, úhgogy nyugi! -mosolyodott el megint Kiri és felvette a cipőjét.
Denki vissza mosolygott és ő is felvette cipellőjét.

Iskolába beérve, ahogy Kiri megjósolta mindenki a haját nézte. Szokatlan volt a sok diák számára ez az extrém frizura.
Termükbe érkezve meglepetten fogadták, hogy még alig vannak bent. Aki bent is volt, az is nézett Kirire, hogy ez meg ki a gyász, mivel nem ismerték fel.
Mindketten leültek helyükre és elfoglalták magukat telójukkal becsöngetésig.

~Becsöngetés előtt 5 perccel~

Bakugou beviharzott a terembe és egyből leült helyére.
Szokásához híven senkivel nem vette fel a szemkontaktust, általában az első óra végéig nem is szokta, de most valami megzavarta a megszokott látványt.
Kirishima helyén nem azt a tipikus fekete hajat látta, hanem egy piros tüskéset.
Először kicsit össze volt zavarodva, azt hitte, hogy jött egy új diák, aki elfoglalta a helyét.
De mikor megvizsgálta az arcát is, hamar rájött, hogy ő a szerettet Kirishimája. Felismerte a jobb szemén lévő kis karcolásról, plusz a másik szemén lévő zúzódásról. Úgy gondolta, hogy most még nem megy oda, majd az első szünetben megtudakolja, hogy ezt mért tette magával a fiú.

~Szünetben~

Denki ámuldozva ment oda Kirihez.
-Tényleg tök sokan megnézték a hajad; vajon fel is ismertek? -tűnődött el Denki.
-Hát ha mások nem is, Bakugou csak tán.
-Mivan velem? -jelent meg a két srác mögött az emlegetett szamár. -Neked meg már megmondtam, hogy takarodj Kirishima közeléből, különben kicsinállak! -förmedt rá Denkire.
-M-máris el-eltűnök! -dadogta Denki és már vette is volna fel a nyúlcipőt, de Kiri visszatartotta.
-Nem kell elmenned, te meg hagyd békén őt. Tisztáztuk a dolgokat és nincs köztünk több barátságnál! Az elmúlt napokban egyszer sem környékezett meg, és az új hajamban is sokat segített! -védte meg Denkit.
-Hát elég idiótán is nézel ki. -kritizálta meg új haját Bakugou.
-Köszi, de most ez nem érdekel. Meg akartam változni és az új külsőmhöz egy új személyiség is társul! -mondta magabiztosan, bár titkon kicsit félt ettől, nem volt benne biztos, hogy menni fog ez neki.
-Aha, kíváncsi leszek rá...-morogta Bakugou, majd otthagyta őket.

~2.óra~

Ismételten egy matek óra. Ugyan úgy mint tegnap. Még szerencse, hogy nem dupla matekjuk van egymás után.
A tanárnő belépett az ajtón és egyből egy "jó hírrel" szolgált.
-Sziasztok gyerekek, kijavítottam a múlt órai dolgozatot, meg kell hogy mondjam, rémes mint mindig, de volt egy két olyan dolgozat, amin igazán meglepődtem. -vette ki táskájából és tette le az asztalra a lapokat a tanárnő. -Na nem is szaporítanám tovább a szót, Mineta oszd ki kérlek.
Mineta egyből pattant is fel székéből, majd gyorsan ki is osztotta mindenkinek a dolgozatát.
Bakugou hozta a szokásos 5öst, viszont Kiri nem számított arra, amit kapott.
-ÚRISTEN 4ES LETT! -ugrott fel örömében.
-Na igen, ez volt az egyik olyan amin igazán meglepődtem. -szólt közbe a tanárnő. -Gratulálok hozzá! Na látod, milyen gyümölcsöt ér a kemény tanulás!?
-Ja...igen a kemény tanulás...hehe -ült vissza székébe.

~tanítás után~

Kiri és Denki kiléptek az iskola kapuján.
-Mit akarsz majd csinálni, ha hazaértünk? -kérdezte Denki.
Bakugou kb. 10m-rel előttük sétált.
-Őőőő, szerintem, most nem veled megyek. -nézett egyenesen előre Kiri.
-Oh, szóval Bakugouval akarsz tartani mi? Jó szórakozást hozzá! -mondta Denki, majd előre lökte Kirit.
Ő gyorsan oda is tipegett hozzá, majd megfogta a vállát.
-Áh, hé szia, hazafelé mész?
-Ja.
-És tarthatok veled?
-Már azt csinálod nem?
-Hát, végülis ja....mindegy azért megkérdeztem. -mosolygott egyet Kiri.

Sétáltak tovább némán, mikor is Kiri megzavarta a csendet.
-Köszönöm, hogy segítettél a dogában. Végre lett egy jó jegyem, olyan jó érzés!
-Tch, ez egy nagyon könnyű doga volt, jobbra is megírhattad volna... -morogta Bakugou.
-Igazából...azért jöttem veled, mert meg szeretném ezt hálálni. -fogta meg Kiri Bakugou kezét gyengéden.

Mikor Bakugouhoz értek, habozás nélkül a szobájába mentek.
Bakugou lelökte az ágyra Kirishimát és heves csókolózásba vitte.
-Mutasd mit tud az új éned. -incselkedett Bakugou.
-Hidd el nem fogsz csalódni.
Bakugou közlebb hajolt, majd beleharapott Kirishima szájába. Ezután újra szenvedélyes csókolózásba kezdtek.

ÚRISTEN!! Köszönöm a több, mint 2000 megtekintést, nem is gondoltam, hogy ezt valaha is el fogom érni! 💙😱😱