ʏᴏᴜʀ ʟᴏᴠᴇ ɪs ᴍʏ ᴅʀᴜɢ.

VIII. fejezet

Kirishima is nagy nehezen feltápászkodott a földről és felöltözött. Ezután elszontyolódva kisétált az ajtón. Visszatért a tanterembe pont becsöngetés előtt és leült a helyére. Matek óra következett és mindenki legnagyobb örömére helyettesítő tanár jött be.
-Jól van gyerekek, szabadfoglalkozás, csak maradjatok csendben. -mondta a tanár majd leült az asztalhoz.
Kirishima habozás nélkül odament Bakugou asztalához és leült mellé.
-Hé, beszélhetnénk? -kérdezte Kiri.
-Ja...-felelte komoran Bakugou
-Szóval...miért ijedtek meg tőled ennyire?
-Hát...mert még régebben megvertem őket....tudod amiért kaptam azt az igazgatóit...
-Jaaa, hogy ők voltak azok...
-Ja, van még valami kérdésed vagy végre békén hagysz?
-Lenne még egy kérdésem, mivel most ugye nincs tanár, ezért valószínűleg holnap írunk dolgozatot.
-Igen?
-Éééés, nem jönnél át segíteni a tanulásban? Nem igazán értem az anyagot...-mondta félénken Kiri.
-Tch felőlem....
-Köszi! -mosolyodott el Ei és visszament a helyére.

Iskola után

Kirishima és Bakugou ismételten együtt sétáltak haza. Mikor hazaértek ledobták magukról a cipőt és már mentek is be a szobába.
Bakugou első mozdulata az volt, hogy bevágódott az ágyba. Kirishima leült és elkezdte mondani azt amit nem ért.
Eltelt egy félóra és Kirishima azon kapta Bakugout, hogy máshol járnak a gondolatai.
-Min gondolkodsz? -tette fel a kérdést.
-Ja semmi különösön...-kelt fel az ágyról Baku -Na akkor vegyük át amiket mondtál.
-Jó akkor gyere ide. -mutatott Kiri maga mellé.
Bakugou odaült Kirishima mellé, majd magához húzta a tankönyvet és elkezdett magyarázni, de Kirishima nem tudott rá figyelni. Egyfolytában az a kérdés járt az eszében, hogy miért hagyta ott figyelmen kívül a wc-ben. Ezt Bakugou észre is vette és rá is kérdezett:
-Na és most neked hol járnak a gondolotaid, mert hogy a mateknál nem az biztos.
-Miért hagytál csak úgy ott a wcben? -szólalt meg habozás nélkül Eijirou
-Mert meg kell tanulnod, hogy a hibáidnak lesznek következményei és nem leszek mindig ott, hogy segítsek. Bár most is segítettem, pedig nem állt szándékomban....
-Értem.....és most nem kérsz érte cserébe semmit? -kérdezte egy kisebb kacér mosolyt az arcára csalva Kirishima.
-Hmmm...ha már így felajánlottad...mért ne, na de mi lesz a matekkal? -vonta kérdőre Bakugou.
-Kit érdekel a matek, majd kipuskázom, most máshoz van kedvem. -ült át Kirishima Bakugou ölébe.
Kirishima érzéki csókokkal csalogatta Bakugout az ágyba. Egyből le is teperte és márt nyúlt volna be a pólója alá mikor Bakugou megállította a kezét és így szólt:
-Én ezt nem így gondoltam! Most nem hagyom, hogy te vezess...-ezzel Bakugou fordított is a helyzetükön.
Le is vette Kiriről és magáról is a pólót. Elkezdte csókolgatni mellkasát, közben kigombolta nadrágját. Egyre lejjebb hatolt ajkaival, míg el nem érte a még ruhákkal borított területet. Nem is telt sokba, az a terület is ruha nélkül maradt.
Kirishima már csak annyit érzett, hogy a himbilimbije Bakugou lepénylesőjében van.

Pár óra múlva.

A két fiú egymás karjaiban húzta a lóbőrt, mikor Kirishima ajtó nyitódásra ébredt. Megjött az apja. A fiú egyből elkezdte felkelteni a másikat.
-Hé, Bakugou! Ébredj! Hallod..
Bakugou lassan kinyitotta szemeit és felült.
-Mivan mi történt? Hány óra van?
-Hazajött az apám, gyorsan fel kéne öltöznünk....
De már késő volt. Az apja pont ebben a pillanatban nyitott be. Tudni kell az apjáról, hogy nem nagyon fogadja el a melegeket. Kiskorában történt vele egy s más és azóta minden ilyen embert megvet.
-Kisfiam...ez ki? És mért vagy vele egy ágyban? És hol a ruhátok!?
-Ömmm...apa ő itt...
De az apja meg sem várta a válaszát, csak becsapta maga után az ajtót.
-Ez meg mi volt? -kérdezte Bakugou
-Hát izé...apa nem nagyon bírja a más embereket...-válaszolta elszégyellve magát Kiri.
-Akkor ezért nem akartad soha, hogy nálad csináljuk...
-Ja, csak most azt hittem, hogy később jön haza. Általában ha azt mondja, hogy másnapra hazaér akkor az sosem teljesül be.
Ekkor tömény káromkodás hallatszott be kintről.
-Ahj...magamat is szégyellem helyette.....
-Ugyan, ne tedd....nem te tehetsz róla...
-Csak ha kicsit is toleránsabb lenne.....na mindegy szerintem jobb hogyha mész..
-Rendben..-mondta Bakugou majd megsimította Kirishima hátát.
Mindketten felöltöztek, majd Kirishima kikísérte Bakugout.
Ezután Kiri ment volna vissza a szobájába, de az apja útját állta...

Köszönöm a több mint 600+ megtekintést! Sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várni erre a részre, de végre itt van és ez a lényeg. Tettem bele egy kis humorosabb részt, remélem tetszeni fog ;)