ʏᴏᴜʀ ʟᴏᴠᴇ ɪs ᴍʏ ᴅʀᴜɢ.

XI. fejezet

Mikor odaértek a bolthoz Kirishima még megállt az ajtó előtt, hogy kiszedje a táskája legaljáról pénzének utolsó forintjait. Miután előhalászta bementek a boltba és egyből a hajfestékek felé vették az irányt.
A boltban lévő többi ember mind őket nézték, vagyis inkább Kirishima sérülését az arcán.
Megtalálták a hajfestékes részleget és el is kezdték nézegetni, hogy melyik a legpirosabb.
A biztonsági őr egész végig a közelükben volt és figyelte őket, hogy lopni akarnak-e vagy sem.
Végül vettek egy 8.66 árnyalatú festéket, mivel ez volt a legélénkebb.
Gyorsan haza is baktattak, majd Kirishima mindent félredobva ment is a fürdőszobába és bontotta ki a festéket.
Rögtön festeni is akarta, viszont Denki ezt megakadályozta:
-Hé, te hülye vagy?
-Mi mért? -értetlenkedett Kiri.
-Először hajat kell mosni, aztán fested be. -mondta Denki miközben megfogta Kiri fejét és belenyomta a fürdőkádba. -Ugye azért tudsz hajatmosni?
Kirishima mindent eláruló tekintettel felnézett Denkire, aki egyből elengedte a fejét.
-Oké, oké! -emelte fel kezeit a sárga, majd elkezdte inkább a hajfestéket előkészíteni.
Mikor kész lett a hajmosással, Denki elkezdte Kiri haját törölgetni.
-Na kezdhetjük?! -kérdezte Denki.
-Vágjunk bele! -felelte izgatottan Kiri.

~1 óra múlva~

-Na hogy tetszik a hajad, piroska?! -kérdezte röhögve Kaminari.
-Hát.....szokatlan, de tetszik. -felelte bizonytalanul Eijirou.
-Én gondoltam, hogy ez rossz ötlet lesz!
-De nem a színnel van a gond.....kéne neki valami új stílus is.
-Mi lenne ha felállna? -kacsintott egyet Denki.
-Haha nagyon vicces.....de egyébként nem rossz ötlet! Egyedi!...Különleges! Rendhagyó!..Páratlan!
-Jó elég, felfogtam!

Majd végül sok próbálkozás után meglett a lehető "leghülyébben" kinéző hajstílus.

-Hát ez...egy mestermű...egy másik ember...
-mondta Denki miközben Kiri kezébe adott egy tükröt.
-Úristen.....szinte felismerhetetlen vagyok. -pattant fel Kiri a székről és kiment a fürdőből -el is küldöm Bakugounak, kíváncsi vagyok a véleményére!
-Nehogy elküld! -kiabált utána Denki.
-Mi mért ne? -fordult hátra Kiri kezében a telefonjával.
-Legyen meglepetés, hogy legelőször élőben lássa. Lehet, hogy majd fel sem ismer...gondolj bele milyen vicces lesz ahogyan majd néz. Ez a: "jézus ez tényleg te vagy?!".
-Igazad van, majd holnap legyen a leleplezés.

Eközben már Denki rég a szobájában volt és az ágyon fetrengett.
-Nem akarsz játszani? -kérdezte Denki.
-De, megyek. -felelte Kiri és leült az ágy szélére, majd előkapta telefonját és már lépett is be a játékba.

Már majdnem két órája játszottak, mikor is Kirishimát megzavarta valami a harc közepette, ami bizony az életét követelte.
-MIT CSINÁÁÁLSZ?! MOST MIATTAD EGYEDÜL MARADTAM! -kiabált Denki mivel az ő hp-ja is híjján volt.
-NEM ÉN CSINÁLTAM, HANEM ÍRTAK NEKEM! -mentegetőzött Kiri.
-ÉS KI A BÁNAT?!
-Nem mindegy?! -mondta miközben megnyitotta a Bakugoutól kapott üzenetét.

Az üzenetben ez állt:
-Sajnálom, hogy ezt tette veled az apád miattam.

Kirishima már épp válaszolt volna, mikor Denki belerúgott egyet.
-Hallod meddig tökölsz még!? Mindjárt kész a feladat! -sürgette Kirishimát.
-Jó egy pillanat, csak had válaszoljak na.

-Nem a te hibád volt, én akartam mást csinálni a tanulás helyet... -írta vissza válaszul Eijirou.
-Mondom, hogy az én hibám, mert hagytam neked, hogy eluralkodjanak rajtad a vágyak.
-Mindegy, ez azokhoz képest amiket adott már, semmi nem volt. Na de most megyek ha nem baj, szia.
Ezzel gyorsan le is zárta a beszélgetést Kiri és vissza is tért a játékba.

-Na nyomathatjuk tovább.
-Na végre!

~Kicsivel később~

-Hallod nem kéne már abbahagynunk? Elég késő van már. -szólalt meg Kirishima, ki már az elalvás szélén állt.
-Mért hány óra van? -kérdezte Denki.
-Hát nézd meg te hülye, mert én most kapcsoltam ki a telefonom.
-Oh te...-mondta, miközben megnézte az időt. -Aha jó aludhatunk.-Majd ő is kikapcsolta a telefonját.
-Jó, de előtte még letusolok. -kelt ki az ágyból Eijirou és vette ki táskájából a cuccait.
-Ja tényleg, nem ártana. Menj te előbb.
-Oké.
Majd Kiri elindult a fürdőbe.

Mikor már mindketten elvégezték esti rutinjukat és kényelmesen elhelyezkedtek az ágyban, Eijirout megzavarta valami.
-Istenem ez így nem lesz jó. -szólalt meg.
-Mert mivan?!
-Nyom a hajam....
-Ooo te...-kapcsolta fel a villanyt Kaminari. -Na gyere közelebb, had csináljak vele valamit.
Majd végül visszajutottak oda ahonnan elindultak, azaz az eredeti hajállásához.
-Köszi, viszont akkor korábban kell kelnünk, hogy megtudjuk újra csinálni.
-Istenem.....jó csak aludjunk mostmár. -majd lekapcsolta a villanyt és mostmár mindketten kényelmesen el tudtak aludni.