ʏᴏᴜʀ ʟᴏᴠᴇ ɪs ᴍʏ ᴅʀᴜɢ.

XIV. fejezet

A két fiú egymás karjaiban szunyókált, mikor Bakugou felkelt egy zajra.
Szülei érkeztek haza, de szerencsére ők nem azok a szülők, akik egyből a gyerekhez rohannak megkérdezni, hogy mi van vele.
Így hát ennek tudatában elkezdte ébresztgetni mellette békésen pihenő Kirishimát.
-Hé ébredj, szüleim hazajöttek. -cirógatta meg a vöröske arcát.
Persze erre Kiri egyből felkelt, de azt tetette, hogy még mindig alszik. Bakugou erről semmit sem sejtett, így simogatta tovább arcát. Kis idő múlva, Kiri még mindig "nem" kelt fel. Bakugou egy pillanatra elgondolkozott, hogy most rácsapjon egyet, kikeljen az ágyból és öltözzön fel, vagy pedig adjon egy aprócska puszit a fiú szájára. Nehezen, de végül meghozta a döntést.
Kiri már éppen azon volt, hogy felkel, mikor egy gyengéd csókot érzett meg ajkain.
Erre már muszáj volt felkelnie, mosolyogva ki is nyitotta szemeit és mélyen a szőke szemeibe nézett.
-Erre már kénytelen voltam felkelni. -karolta át Bakugou nyakát.
-Te kis rohadék...-tette kezét a vörös csípőjére, majd mégegyszer megcsókolta.
Még egy darabig ugyan így feküdtek, mikor Kiri megtörte a kellemes csendet.
-Bakugou...-szólalt meg halkan Kiri.
-Igen? -túrt bele Kiri addigra lelapult vörös hajába.
-Én is szeretlek...-fúrta bele fejét Katsuki mellkasába.
A szőke ennek hallatán fülig pirult, nem gondolta volna, hogy az új külső, ilyen meglepetéseket fog hozni.
-Akkor, lennél a barátom? -kérdezte viszonylag félénken Bakugou.
-Ki nem hagynám, ezt az ajánlatot! -mondta boldogan Kiri, majd nyomott egy puszit a mellkasára. -Na, de nekem ideje lenne menni...
-Rendben...-mondta kissé szomorúan Bakugou, majd mindketten kikeltek az ágyból.
Felöltözés után, az ajtóban még adtak egymásnak egy búcsú csókot, majd Kiri el is indult Denkiékhez.

-El sem hiszem, hogy összejöttem vele...-idézte fel újra utolsó csókjukat egy mosoly társaságában.
Már csak 2 utca volt a sárga hajú házáig, mikor Kiri elkezdett azon tanakodni, lehet haza kéne mennie. Na, de mi van, ha az apja még mindig neheztel rá? Igazából, már nem nagyon érdekelte, amúgy is úgy van vele, hogy valószínűleg az apja észre sem vette, hogy elment otthonról.
Így hát nyugodtan sétált tovább jelenlegi otthona felé.

-Csá, azt hittem, ma már vissza se jössz. -engedte be az ajtón Denki a vörös hajút.
-De, és nemsokára megyek is. -jelentette ki Kirishima.
-Hogy mi?! -zárta be az ajtót -Vissza akarsz menni apádhoz? Mi van, ha megint megver? -aggodalmaskodott Denki.
-Hát nem hagyom magam! Változásomba ez is beletartozik. -ment be szobájukba, Denki követte.
-Na jó, de ha még sem lennél meg, nyugodtan visszajöhetsz! -támaszkodott az ajtófélfának Denki.
-Nem fogok, jól megleszek...-kezdett bepakolni táskájába Kiri.
-Hát jóóó...na de mi volt Bakugouval? -húzta fel szemöldökét egy mosoly mellett Denki.
-Magán ügy!
-Jajj ne mááár!
-Na jó, használtam rajta pár dolgot...
-Te?!
-Igen, mondtam, új külső, új személyiség. -kacsintott egyet Kiri, majd utolsó pólóját is belerakta táskájába. -Na akkor megyek is.
Azzal a fiú el is indult a bejárati ajtó felé.
-Biztos nem maradsz még egy kicsit? -fordult Kiri után.
-Nem és ne is próbálkozz! -mondta Kiri, majd kiengedte magát az ajtón. -Na csá!
-Szia...-állt még mindig szobája ajtajában Denki.

Már 7 óra fele járt az idő, mikor Kiri hazaért.
Az ablakokon semmilyen fény nem szűrődött át.
-Szuper, most sincs itthon...-nyúlt zsebébe kulcsaiért.
Benyitott az ajtón és egy érdekes dolgot vélt felfedezni.
-Kaja szag? -nézett a gáztűzhelyre, amin ott volt egy lábas.
Bezárta maga mögött az ajtót, majd közelebb ment az illat forrásához.
-Apám csinált kaját? Nem az kizárt. -ennyivel le is tudta a dolgot és bement szobájába.
Szobájához érve, látta hogy a mellette lévő helyiségből az ajtó alatt fény szűrődik ki.
Az apja szobája volt az.
-Itthon van? Tuti nincs egyedül...
Közelebb merészkedett az ajtóhoz és hallgatózni kezdett.
-Semmi...-lépett hátrább az ajtótól.
Ekkor a kilincs lenyomódott és megjelent előtte az apja.
-Fiam?....

Sziasztok, ez most egy kicsit rövidebb rész lett, ennyire futotta...de a kövi rész az hosszabb is lesz és izgalmasabb is 😉...legalább is remélem XD, na mindegy.
És köszönöm a több mint 3k megtekintést 😊💙