ʏᴏᴜʀ ʟᴏᴠᴇ ɪs ᴍʏ ᴅʀᴜɢ.

IV. fejezet

Az a valaki nem volt más, mint a sárga hajú barátunk Denki Kaminari.
-Csá Kirishima!! -köszönt hatalmas vigyorral az arcán Denki.
Kirishima gyorsan hátrafordult, majd megpillantotta az imént említett vigyorgó arcot.
-Szia Denki, hát te? -kérdezte Kirishima
-Csak erre jártam és megláttalak, gondoltam ide jövök és megkérdem mi újság veled.
-Semmi különös...de most ha nembaj én mennék...
-Mi már most? Hiszen alig beszélgettünk valamiről is! -mondta Kaminari miközben Kirishima felé közelitett.
-Tudod húzós éjszakám volt és szeretnék egyedül lenni....
Ekkor Denki még közelebb lépett Kirishimahoz és már szinte a falhoz lapította olyan közel volt.
-Pedig én szerettem volna mondani neked valamit.... - hajolt közelebb Denki Kirishima ajkaihoz.

~10 perccel ezelőtt~
~Bakugou szemszögéből~

Kirishima kirohant a szobából és ezt Bakugou  értetlen és egyben szomorú szemekkel nézte végig. Csak meredt maga elé azon gondolkodva, hogy hol rontotta el.
-Lehet, hogy azért ilyen mert azt hiszi, hogy eddig csak  kihasználtam? -kérdezte magában.
Ekkor hirtelen feleszmélt és kipattant az ágyból. Gyorsan felöltözött, majd elindult Eijirou után. Tudta, hogy a fiúnak néha szuicid hajlamai vannak és félt, hogy valami nagy hülyeséget csinál magával.

~Újra a jelenben~

Éppen fordult volna be a sarkon, hogy utána menjen, mikor is meghallotta Denki hangját.
Kinézett a fal mögül és látta, hogy éppen Kirishimat a falhoz szorítva próbál vele csinálni valamit.

~Kirishima szemszögéből~

-Kaminari... te mit csinálsz?! -kérdezte fejét elfordítva Eijirou.
-Csak azt amit már több hónapja tervezgetek....
-Nem értem, én azt hittem, hogy barátok vagyunk...
-Ja, de nekem az már nem volt elég. Én nem csak barátomnak szeretnélek tudni.... -mondta Kaminari miközben lassan elkezdte Eijirou nyakát végignyalni.
-Fejezd be! -mondta kissé hangosabban Kirishima közben próbálta ellökni magától Denkit.
-Mivan? Talán nem jó érzés? Pedig úgy tudtam, hogy ezt szereted...-nézett fel Kaminari.
-Szeretem, csak nem tőled...-morogta Kirishima, miközben próbált kijutni Denki karjai közül.
-Áh, szóval jobban szereted ha Bakugou ezt csinálja csak sokkal erőszakosabban...
-Én nem ezt mondtam...
-Akkor tőlem miért nem jó?! -mondta Denki és majd lassan benyúlt Kirishima pólója alá.
-Mert rád barátom ként tekintek, de rá nem úgy...! Szóval kérlek fejezd be és engedj el!
  Kaminari ekkor Kirishima torkához kapott:
-Én sokkal jobb lennék annál a baromnál! Én ténylegesen szeretnélek! Nem úgy, mint ő!
-De....ő.....sz....szeret......-mondta vagyis csak próbálta mondani Kirishima
-Mivan? Nem értem!! -mondta Denki, közben engedve szorításából. -Mindegy nem is érdekel...
Majd teljesen elengedte Kirishimat ki térdre ereszkedett.
   Denki már majdnem elhagyta a helyszínt, mikor hangos lépteket hallott maga mögül.
Hátranézett, de már csak egy öklöt látott, ami épp az ő pofájához közeledett.
Bakugou volt az aki ezzel a csapással földre terítette. Kaminari orrából vér kezdett el ömleni. Próbált feltápászkodni, de nem tudott, mert Katsuki mellkasára taposott.
-MI A FASZT CSINÁLTÁL KIRISHIMAVAL HA?
-Se-semmit csak megkérdeztem tőle valamit...nyugi van -mondta Kaminari ezzel próbált a  helyzeten javítani, de nem éppen sikerült neki.
-AHA, LÁTTAM AHOGY A NYAKÁT NYALOGATOD MEG ELKEZDED FOLYTOGATNI, EZ NEKED SEMMI?!?!
Bakugou szeme égett a dühtől és már csak ezzel nézéssel megölte Denkiben lévő összes bátorságot arra, hogy bármit is mondjon.
-NA FELELJ?! MIT AKARTÁL TŐLE?!
-.....
-Én is így gondoltam...-mondta Katsuki, majd lelépett róla és pólójánál fogva felhúzta a földről.
-MEG NE LÁSSALAK MÉGEGYSZER EIJIROU KÖZELÉBEN, MERT AKKOR MÁR NEM ÚSZOD MEG ENNYIVEL! -ordította bele Kaminari pofájába, majd akkorát lökött rajta, hogy a fiú újra  földre esett.
Ezután Bakugou otthagyta Denkit és Kirishima felé vette az irányt.