ʏᴏᴜʀ ʟᴏᴠᴇ ɪs ᴍʏ ᴅʀᴜɢ.

X.fejezet

Nem telt el sok idő, mind ketten be is falták a szendvicseiket.  Kirishima még le sem nyelte a szájában lévő utolsó falatot, de már vette is fel cipőjét.
-Hát te hova készülsz? -pillantott rá kérdően Denki miközben a mosogatóba rakta tányérokat amin ettek.
-Hát a boltba, holnap már az új kinézetemmel szeretnék menni suliba. -vágta rá egyből Kiri.
-Ilyenkor? Nem gondolod, hogy egy kicsit késő van már hozzá? Szerintem elég holnap megcsinálni, akkor legalább rendesen lesz rá időd.
-Jó, igaz... -szomorodott el Kiri és levette a cipőjét.
-Akarsz te előbb fürdeni, vagy mehetek én? -állt már a fürdőszoba ajtajában Denki.
-Menj te előbb...addig én előkészítem a cuccaim.

El telt egy kis idő, mire mindketten lefürödtek. Mindketten elég fáradtak voltak és már így is késő volt.
-Remélem nem baj, ha egy ágyban alszunk. -ásított Kaminari, közben kuckózott be pihe-puha párnái közé.
-Nem, nem baj....úgy is elég nagy ez az ágy....kényelmesen elférnénk...-hagyta félbe a mondatot Eijirou és csak nézte, ahogy barátja éppen keresztbe fekszik az ágyon - ha te nem feküdnél így.
-Bocs, csak már megszoktam, hogy így fekszek. -kuncogott fel halkan, majd normálisan elhelyezkedett.
Így mostmár Kirinek is lett hely az ágyban, de egy valami még mindig hiányzott.
-Khmm... ha esetleg egy párnát kapnék, azt megköszönném.
-Ja, persze. -majd Denki a feje alól kivett egy párnát és odaadta Kirinek.
Mostmár tényleg minden rendben volt, le is kapcsolták a lámpát és már aludtak is mint a bunda.

~Másnap reggel, 6:49~

Denki rémálmából felkelve Kirishimát kezdte felkelteni.
-Kirishima kelj fel, be vagyok szarva mint az állat! -lökdöste a mellette fekvő fiút, aki lassan feléje fordult.
-Mi bajod van? Mitől vagy beszarva?! -dörzsölte meg szemeit Kirishima, majd felült az ágyon.
-Azt álmodtam, hogy Bakugou betört hozzám és ki akarta tekerni a nyakam! -nézett ijedten Denki.
-Miért tenne ilyet?
-Mert megmondta múltkor, ha mégegyszer a közeledben lát, akkor nemtudom, hogy mit tesz, de nagyon csunyát az biztos!
-Oooo te... -fogta fejét Kiri - nem fog veled semmit sem tenni, megígérem.
-JAJJ NE! -kiáltott fel a lökött Denki.
-Mi van már megint?!
-ESZEMBE JUTOTT, HOGY MA MATEK DOGA, MÁSIK MEG NÉZZ RÁ AZ ÓRÁRA! -pattant ki az ágyból Denki és futott is ki a szobából.
-Ó, baszki....-mondta magában Kiri és Denki után szaladt.
Gyorsan el is készültek, kapkodtak össze vissza, de végül még éppenhogy csak időben beértek a suliba.

~8:45~

Az első órájuk elég nyugis volt, nem nagyon csináltak semmit.
Viszont a második óra a várva várt matek volt, aminek mindenki úgy örül.

Szünetben Bakugou odakullogott Kirishimához és az asztalára rakott egy kis lapot.
-Tessék egy normálisan megírt puska, ha már tegnap nem nagyon tudtam segíteni megértetni a matekot. -pirult el enyhén.
-Oh, köszi, de az enyém mért nem volt jó?
Bakugou ránézett Kirishimára és hirtelen nem tudta mit gondoljon.
-Láttad te, hogy mit írtál a saját puskádra? Egyrészt el sem lehet rajta igazodni, másrészt a leglényegtelenebb dolgokat írtad rá, szóval azzal még a 2-est sem érnéd el.
-Oh, ez esetben mégegyszer köszi! -mosolygott rá Bakugoura, majd be is készítette a puskát a pulcsija ujjába.

~Óra után~

Kirishima fülig érő mosollyal ballagott oda Bakugouhoz.
-Képzeld, sikerült legalább egy 3-ra megírni a dogát, hála neked. -villantotta meg cápafogait Kiri.
Bakugou erre nem felelt semmit.
-Majd...meghálálom valamivel...-vakarta meg tarkóját.
-Nem kell...-mondta Bakugou majd felállt székéről és kiment. Kirishima értetlenül nézett utána.

~Iskola után~

Kiri izgatottan lépett ki az iskola ajtaján, mögötte a hullafáradt Denkivel.
-Gyere siessünk! -ráncigálta Denkit a (még) fekete hajú.
-Minek sietni, időnk, mint tenger annyi van.
-De minél hamarabb meg szeretném csinálni!
-Haaaaaaa...jó
Majd rohantak tovább a boltba.

Sziasztok itt lennék egy újabb résszel...így 1 hónap után😶😅.....tudom szörnyű vagyok XD
Ja és köszönöm az 1,3K megtekintést, álmomban sem hittem volna 😱😍💙