삼십

835 64 3
                                    

Két kocsi csapta el majdnem, és egyszer fellökött egy biciklist.

Felszakadt a térde, és csupa vér volt a nadrágja, de bicegve-zihálva rohant tovább.

Egyenesen a szöuli nemzeti temetőbe.

Taehyung úgy rohant, ahogy csak fájó tüdejéből és reszkető térdéből kitelt. Átizzadt a teste a vastag kabát alatt, a hideg csípős pírt hagyott az arcán. Az egyik piros lámpánál kénytelen volt lassítani, de az izgalomtól dühösen káromkodott. Az órája 17:25-öt mutatott.

Csak is az ő hibája. Az egyetemen hagyta a telefonját, szándékosan bezárta a szekrényébe, hogy még véletlenül se küldhessen újabb zaklató üzeneteket Yoonginak. Egy fél délutánt bírt ki. Munka közben belé hasított az a rettenetes sugallat, hogy Yoongi egész biztos most fog írni neki. Kapkodott, és olyan hevesen vert a szíve, hogy megégette magát a forró ónnal, amibe drótokat mártogatott. Egy gyárban dolgozott részmunkaidőben, ami pont olyan ramaty meló volt, mint amilyennek hangzik. De valamiből fizetnie kellett a lakbért, és néhanapján ennie is kellett valamit, bár az éhséget már egész jól tűrte. A gyomra sokkal türelmesebb volt, mint a bérház tulajdonosa.

Amint véget ért a munkaideje, felpattant, és visszarohant az egyetemre, ahol önkéntes száműzetésbe tette a telefonját.

És bingó!

Nem volt már ideje hazamenni és átöltözni, úgyhogy most szégyenkezni fog Yoongi előtt a koszfoltos, toldozott-foldozott munkás ruháiban, de vagy ez, vagy soha nem lesz újabb lehetősége találkozni vele. Talán meggondolja magát, és eszébe jut, miért is ignorálta őt napokig. Taehyung ezt nem hagyhatta.

Nem hagyhatta, hogy újra eldobják.

Legyen az Jungkook, akivel két évet élt együtt, vagy egy vadidegen, akivel egy hónapja chatel. Eldobottnak lenni egy hónap után is ugyanolyan gyomorforgató, mint két év után. Nem is igazán a személy számít, aki eldobta, hanem a tudat, hogy két év után is annyit ér, mintha egy hónap lett volna. Hogy eldobják, akármennyi ideje is ismerik, és akárkik is ők. Jungkook egy fasz volt, erre már rájött. Yoongit nem ismerte, de nem tűnt annak. Ha ő is eldobja...

Akkor Taehyunggal van a baj.


Köszönöm, exem! [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now