Close To Me [Tom Holland ff.]

🥀twenty-three🥀

Az idő kint csodás, szépen süt a nap, kicsit fúj a szél, így lehet levegőt kapni. Utunkat a part felé vettük. Izgatott voltam nagyon, hiszen utoljára apuval voltam kiskoromban tengerparton, úgyhogy nem nagyon emlékszek rá. Fél füllel zenét hallgattam, hogy megmaradjon a jó kedvem és több kedvem legyen. Ez kis barátunknak is feltűnt, ezért odaosont mellém és megijesztett.

- Jézusom ilyet soha többet ne csinálj, mert a végén még leütlek.-húztam ki a fülemből a fülhallgatót.

- Mi jót hallgatsz?-karolt át, én pedig megfogtam azt a kezét, amivel átkarolt és összekulcsoltam az övével. Erre elmosolyodott, én pedig rákacsintottam.

- Michael Jacksont, hogy jó kedvem legyen.-adtam oda neki a fülesem másik felét, amit el is fogadott.

- Azt kell hogy mondjam, jó a zenei ízlésed.-paskolta meg a fejem, mint a kutyáknak, én meg nem tudtam ezt mire vélni, így csak kérdőn ránéztem, amire megrántotta a vállát és nevetett.

- Hát ohm köszönöm, azt hiszem.-hallgattam tovább a zenémet, de már vele, így még jobban éreztem magam. Az ujjai az enyémen doboltak a ritmusra, nekem pedig a pillangók röpködtek a hasamban. Mind a ketten mosolyogtunk, ami Nikkinek is feltűnt, így rám nézett és egy biztató mosolyt küldött felém, amitől szívem még boldogabb lett. Nem tudom mit csinál velem ez a család, hogy ennyit mosolygok, de hálás vagyok nekik. Amikor Daviddel voltam együtt, kétszer vitt fel a szüleihez, de ők úgy néztek rám, mintha meggyilkoltam volna a lányukat, pedig segítettem nekik a rendrakásban, egy rossz szót nem szóltam. Hála az égnek az a kapcsolatom se tartott sokáig. Szépen lassan leértünk a partra, vettünk magunknak belépőt és foglaltunk magunknak napozóágyakat, amiket úgy osztottunk fel, mint a szobákat. Lepakoltunk, levettem a ruhákat és elővettem a naptejet és elkezdtem bekenni magam.

- Tom, ha szépen megkérlek bekened a hátam?-néztem rá aranyosan, ő meg bólogatott és elvette tőlem az üveget, majd elkezdte óvatosan felkenni a hátamra. Mit ne mondjak, nagyon kellemes volt, hűsítő, mégis kicsit meleg a keze miatt. Ki is rázott tőle a hideg, amin felkuncogott, majd szembefordított magával és lágyan arrébb tűrte a hajamat az arcomból. Nem tudtam mire készül, de reméltem hogy nem akar az egész családja előtt megcsókolni, mert erre még nem álltam készen, de persze hogy nem ezt tervezte. Fogta és rákente az orromra a naptejet, majd elmosolyodott.

- Aranyos vagy így.-jegyezte meg, amire én csak mosolyogva szemet forgattam és ugyan ezt megcsináltam vele.

- Nem akarom megzavarni....bármi is ez, de nem jöttök már be a vízbe?-nézett ránk Paddy, karba tett kézzel.

- De persze jövünk.-kentem el az orrán a fehér pontot, majd az enyémen is ugyan ezt csináltam. A táskámat leterítettem a törölközővel, felvettem a papucsom és megindultunk a víz felé. A homok forró volt, így szedtük a lépteinket. Ez az egy rossz dolog van a tengerpartokban. Rendesen egy kínzás ezen végig menni. Ahol már érte a víz a homokot, lefordítottunk a papucsokat és bementünk, vagyis én terveztem, csak annyira hideg volt, hogy megálltam a szélén, így éppen csak a talpam volt bent a vízben.

- Na ne szivass, hogy te ott megálltál.-nézett rám Harry kitárt karokkal-azt ne mond hogy hideg.

- Pedig az, legalábbis nekem, de menjetek csak mindjárt én is megyek.

- Na jó, ha rajtad múlik estig ott fogsz állni.-indult meg felém.

- Harry, ne gyere közelebb.-figyelmeztettem, de hát gondolhatjátok hogy mennyit ért a szavam. Megfogta a karom és behúzott a vízbe. Már a térdemig állt a víz, amikor hirtelen megálltam, ő meg csak nézett rám, majd eleresztett egy gonosz mosolyt és felkapott menyasszony pózba és ment tovább.

- Harry esküszöm az életre ha nem teszel le, nagyon meg fogod bánni.-kapaszkodtam a nyakába-esetleg te nem akarsz nekem segíteni?-néztem Tomra, aki csak megrázta a fejét válasz képp-hát nagyon köszönöm-mondtam szarkasztikusan.

- Hát jó, de jusson eszedbe hogy te kérted.-engedett el, én pedig beleestem a vízbe, ami elfedte az egész testemet. A hideg miatt hamar feljöttem a felszínre és levegőért kapkodtam.

- Na gyere ide, te kis szemét.-indultam meg felé, ő pedig elkezdett menekülni, de utol értem és lerántottam a víz alá-soha többet nem csinálsz velem ilyet-mosolyogtam gonoszul, majd az utamat Tom felé vettem, aki csak segítség képpen ránézet Samra, aki csak felemelte a kezét, ezzel védekezve. Amint odaértem hozzá, egy ideig csak néztem, utána pedig lefröcsköltem. Egyből az arcához kapott, hogy kimossa a szeméből a sós vizet, én pedig büszkén kihúztam magamat.

-Ezt most miért kaptam?!

- Mert nem segítettél.-mosolyogtam rá ördögien.

- Na megállj.-kapott fel a vállára, mint egy krumplis zsákot és még beljebb vitt.

- Tom tegyél le ez nem vicces.-csapkodtam a hátát, de nem hatotta meg, így felnéztem a többiekre és annyit láttam hogy Paddy keresztet vet nekem, amire én csak bemutattam neki. Domék ezt nagyon élvezték nézni, mert csak röhögtek, egészen addig, ameddig a kis ördög le nem fröcskölte az apját. Na onnan aztán nem volt nyugi náluk se. Amikor már egész mély volt a víz, ledobott a válláról, én pedig nem számítottam arra, hogy nem ér le a lábam, így megint a víz alá kerültem. Amikor felértem, ránéztem és annyit láttam hogy mosolyog. Komolyan nem értem mi van vele.

- Olyan aranyos vagy amikor vizes a hajad.-erre elpirultam és elkezdtem kuncogni. Jézusom nem tudom miért csinálom ezt, nem ilyen vagyok általában.

- Miért hoztál el ilyen messze a többiektől?-néztem vissza rájuk. Éppen egymás hátán voltak és sokat nevettek, nem is törődve velünk.

- Nem tudom, kedvem volt hozzá, fordult felém, majd közelebb úszott hozzám és elfordított a többiektől, így a család többi tagja csak a hátát látta. Kihasználva közelségét, a lábamat a dereka köré tekertem és kezemet a nyakára raktam. Arcom egy centire volt az övétől, éreztem a leheletét a számon. Egy ideig csak így voltunk, szemem az szája és szeme között cikázott. Sokszor közelítettünk egymáshoz, de aztán mégse történt meg. Minden egyes kisebb hullám közelebb vitt hozzá. Ő tartott engem, én kapaszkodtam. Egyikünket se zavarta az a tény, hogy mögöttünk van az egész család és bármikor láthatnak minket. Csak rá koncentráltam és arra, hogy ne essek össze izgalmamban. Lélegzetem reszketett, a víz már kellemesen folyt le arcomról. A pillangók, csak úgy csapkodtak a hasamban, éreztem hogy a szívem a torkomban dobog. Tom megragadta az alkalmat és rátapasztotta ajkát az enyémre. Íze sós volt a víztől, mégis megvolt az  az érzés, mint a mikor a medencében voltunk. Lágy volt, de mégis szenvedélyes. Mivel csukva volt a szemem, így nem láttam, hogy merre van az arcunk, de ebben a pillanatban nem is érdekelt. Sose éreztem magamat ilyen boldognak. Ez a pillanat egy örökkévalóságnak tűnt, de élveztem minden egyes pillanatát. Lassan elváltunk egymástól, belenéztem szemébe és elmosolyodtam. Egyszer csak egy hangos kiáltást hallottunk, amire mind a ketten a part felé fordítottunk tekintetünket.

- NA VÉGRE MÁR, HOGY MEGTÖRTÉNT!-kiáltott oda hozzánk Harry és elkezdett tapsolni, a többiek pedig ugyan így tettek. Szemeim háromszor akkorára tágultak és félve ránéztem Tomra, aki csak annyit suttogott a fülembe: "Minden rendben lesz."

🥀Sziasztok. Elhoztam nektek az új részt, remélem tetszett. Meg szeretném nektek köszönni, hogy már 13K nézettség van a könyvemen. Hatalmas boldogsággal tölt el, hogy tetszik nektek a könyvem és minden egyes embernek hálás vagyok érte. Legyen szép napotok/hetetek/estétek és hamarosan találkozunk!🥀