Close To Me [Tom Holland ff.]

🥀five🥀

Mindenkinek más érzelmet láttam az arcán. Sebastiannak kikerekedett a szeme és szó szerint majdnem belefulladt a kajába. Apának semmilyen reakciót nem láttam az arcán. Lehet neki nem lesz a kedvence. Nem baj, majd csinálok mást otthon. Robert kijelentette hogy "finomnak finom, de nem lesz a kedvence". Semmi baj nincs ezzel. Ő véleménye. Chris H. amikor meglátta, csak elfintorodott, de amikor beleharapott, csak egy mosoly hagyta el a száját és meg is ette az egészet. Scarlett és Elizabeth azt mondta, hogy mindenképp adjam meg nekik a receptet. Összegezve azért a társaság felének ízlett. Amikor mindenki megette, szépen összeszedtem a tányérokat és vittem be őket a konyhába. Szépen lassan összepakoltam a dolgokat, majd elkezdtem mosogatni. Ez egy megszokás. Mivel apával csak ketten élünk a házban és hát ő nem mosogat mert ő férfi, ezért mindig nekem kell. Tiszta hisztis az ilyen téren, de nem baj én így szeretem. Természetesen a zene most se maradhatott el. Sokkal jobb úgy takarítani ha zene is van hozzá szerintem. Szépen lassan végeztem vele, így hát gondoltam, mivel egyedül vagyok a konyhában, kicsit rendet rakok és közbe táncolgatok. Aha persze. A rendrakás az annyiból állt, hogy a sót és a borsot az asztalra tettem. Amikor már kezdtem fáradni, lekapcsoltam a rádiót, majd indultam is volna ki, ha nem áll ott egy ember az ajtóba. Nem ismertem fel, mivel még életemben nem láttam. Barna göndör haja volt, mogyoróbarna szeme és egy kicsit kiálló füle. Amikor észrevette hogy megláttam, csak ellökte magát a faltól, majd felém közeledett. Amikor már csak három méter volt köztünk megállt és kinyújtotta felém a kezét.

- Szia Harry vagyok. Harry Holland.-mosolygott rám. Várjunk csak! Holland? Tomnak van tesója?

- Rebecca Evans.-fogtam vele kezet.

- Bocsi hogy néztelek ahogy táncolsz, csak nem akartalak megzavarni és hát valljuk be elég jól nyomod.-vezette a kezét a tarkójára.

- Semmi baj.-röhögtem fel.-amúgy te Tomnak a tesója vagy?

- Aha.-mondta, majd a hűtőhöz sétált és kivett belőle egy túró rudit.

- Nem akarlak szekálni, de Tom azt mondta ha valaki eszik a túró rudiából, annak levágja az ujjait.-mutattam a keze irányába.

Erre csak felröhögött, majd elindult az ajtó felé, de előtte megállt.

- Örülök hogy találkoztunk.-intett egyet.

- Szintén.-biccentettem felé, majd el is tűnt.

Gyors felkaptam a táskám és indultam volna kifele, de megcsapott egy hang.
- Te az én túró rudimat eszed?-kérdezte Tom kicsit ingerülten.

- Igen azt. Talán baj?-kérdezte Harry.

Jólvan látom nem félted a tököd.

- Áá dehogy.-válaszolta Tom, majd síri csend lett.

Kezdtem megnyugodni, majd egyszer csak egy kiáltásra lettem figyelmes. Csak álltam és hallgatóztam, amikor is a túró rudi tolvaj kiszabta az ajtót és rohant felém, de nem vette észre hogy ott állok előtte ezért rám esett.

Hátraestem és enyhén bevertem a feje a kőbe. Mit nem mondjak, azért fájt rendesen.
Amikor Tom belépett és meglátott minket, majd elkezdett röhögni. Én csak lelöktem magamról Harryt, majd felállva, leporoltam magam.

- Jól vagy?-kérdezte Harry, mikor ő is felállt a kőről.

- Persze minden oké.-indultam meg Tom irányába.

- Én nem úgy látom.-hallottam meg ideges hangját. Ekkor hátra nyúltam a fejemhez és észre vettem hogy vérzik. Erre már Tom abba hagyta a nevetést, és rám nézett.  Azt tudni kell rólam, hogy viszonylag kemény lány vagyok, de a vértől rosszul leszek és ilyenkor képes vagyok elájulni. Ledobtam a táskám a földre és egyből megindultam az asztalhoz hogy le tudjak ülni. Egyszer csak egy kezet éreztem meg a hátamon, majd amikor hátra fordultam egy gyönyörű barna szempárral találtam magam szembe. Éreztem hogy el fogok ájulni, ezért csak megszorítottam Tom kezét, majd megálltam.