Reb szemszöge:
Amikor hazaküldtem Tomot azt igenis komolyan gondoltam. Látom rajta hogy szereti a barátnőjét és akármennyire fáj hogy nem engem szeret úgy, ha ő boldog akkor én is az vagyok. Nem is értem hogy az emberek miért szeretnek velem lenni. Az esetek többségében, kedves vagyok meg minden, de amúgy meg folyton nyafogok, még csak szép se vagyok. Lehet azért mert az apám híres és ezáltal azt gondolják, hogy összehaverkodhatnak majd a nagy sztárokkal. Emberek előre szólok, hogy akkor feleslegesen próbáltok beszélgetni velem, mert nagyon nem ez lesz a vége. Na mindegy hagyjuk is a kamu barátokat, így is van elég bajom. Magányos vagyok, de nagyon. Na igen most tuti szívjátok a vérem hogy akkor miért küldtem el Tomot. Már egyszer elmondtam hogy miért.
Egy újabb csodálatos gondolatmenet, gondolkodtam el rajta, majd megkerestem a telefonom és felhívtam apát.
-Szia.-vette fel a telefont.-jól vagy?
-Szerinted?-kérdeztem tőle-mindegy, csak azért hívtalak hogy mikor jössz haza.
-Hát kincsem ma még nem megyek mert közbejött valami. Ha gondolod megint szervezhetsz valakinél programot. Viszont most leteszem. Szia.
-Szia.-nagyszerű akkor ismét hello magány. Elkezdtem görgetni az instámat, amit utoljára akkor használtam amikor Tom kitette a képet. Azóta folyamatosan látom, hogy az emberek bekövetnek, rámírnak és likeolják a képeimet. Néhányan nagyon aranyosakat írtak, szóval azokra válaszoltam, viszont voltak olyanok is amiken kicsit felháborodtam. Azért mert Tom kirak egy képet és megjelöl rajta, az nem azt jelenti, hogy megcsalja a barátnőjét. Na mindegy, ha nekik így tiszta a lelkiismeretük, én rájuk hagyom.
Kerek három órája csak a telefonomat nyomom és semmit nem tudok kezdeni magammal. Egy ismerősöm se elérhető, mindenki el van a saját kis életével. Már kezdtem volna feladni, amikor kaptam egy üzenetet, mégpedig egy bizonyos Brigittától. Nagyon megörültem neki, hiszen lehet nem leszek ma olyan egyedül.
-Szia. Bocsi a zavarásért, csak gondoltam rád írok, hogy ha van kedved ma összefutni, akkor szabad vagyok.😁
-Szia. Végre valaki akivel tudok beszélgetni. Persze rá érek mikor találkozzunk és hol?
-Mondjuk a Hyde parkba két óra múlva?
-Nekem okés. Akkor ott tali. Szia.
-Szia.
Végre jobban megismerhetem. Amúgy is szimpatikus lány, szóval biztos jól ki fogunk jönni egymással.
Nem vittem túlzásba az öltözködést, csak egy sima fekete pólót vettem fel, aminek a mellkasán egy szív, illetve egy szakadt farmert, mert hát miért ne. Lementem, megkerestem a pénztárcám, felvettem Tom kabátját és kiléptem az utcára. Nem volt se hideg, se meleg, olyan pont kellemes. A park olyan negyed óra sétára volt tőlünk szóval bedugtam a fülesem és sétáltam egy jót. Csak a zenére koncentráltam és arra, hogy ne üssenek el az autók. Amikor megérkeztem, leültem egy padra és vártam. Egy jó fél óra után megláttam, ezért odamentem hozzá.
-Szia.-öleltem meg. Hú ez most nagyon kellett.-Oh..öhm szia.-ölelt vissza.
-Bocsánat ha túl nyomulós vagyok.-húzódtam el tőle.
-Ja semmi baj, engem nem zavar. Merre szeretnénk menni?-kérdezte.
-Mondjuk beülhetnénk egy kávézóba.
-Benne vagyok, úgy sem ittam ma még kávét.
Csak sétáltunk egymás mellett és nem szóltunk a másikhoz. Kicsit ciki volt, de amikor beültünk a helyiségbe, elkezdzem kérdezősködni.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Close To Me [Tom Holland ff.]
Hayran KurguIsmeritek Amerika kapitányt ugye? Én személy szerint nagyon is jól, ugyanis ő az apám. Rebecca Evans vagyok egy 18 éves San Diegoi lány, aki beleszeret egy olyan emberbe, aki felforgatja az egész életét, de számára ez teljesen megéri. ...