OUR NAMES || WOOSAN

♤3♤

Wooyoung ügyelve pakolta cuccait. Folyamatosan az órát nézegette, direkt akar előbb a táncterembe érni, tánctanárának tett ígéretét nem szegi meg, most nem. Elindult a bejárati ajtó felé, csak hogy végre elindulhasson.
~Hova ilyen sietősen kisöcsi?-jelent meg a nappaliban Jungwoo. Wooyoung megtorpant, nem tudta mit tegyen. Abban biztos volt, hogy egyhamar nem fog szabadulni. Egy hatalmasat nyelt, miközben hátrálni kezdett.
~Ne olyan gyorsan buzikám!-Jungwoo rámarkolt Wooyoung pólójára, majd a földre vágta a fiút.
~Jungwoo kérlek ne most..-könyörgött Wooyoung elhalt hangon. Próbált felállni, de Jungwoo a hasába rúgott egyet. Emiatt Wooyoung egy fájdalmas nyögés kíséretében visszazuhant a jéghideg padlóra. Az idősebb srác felkapta a földön fekvőt, majd kidobta őt a házból. Wooyoung legurult a beton lépcsőn, a végén jobb lábára esett. Úgy érezte eltörte bokáját, de szerencsére még tudta mozgatni. Viszont ez hiába, iszonyatosan fájt neki.
~Sok sikert a tánccal nyomorék!-nevetett Jungwoo, utána becsapta az ajtót. Wooyoung nagy nehezen feltápászkodott. Grimaszolt a fájdalomtól, ezt viszont muszáj leküzdenie. Végre mehetett, minden lépés egy kínszenvedés volt számára. De legalább nem tartott sokáig...
~Woo! Már itt vagy?!-ugrott fel vidáman Hongjoong a táncterem padlójáról.
~Szia Woo! Tényleg betartottad az ígéreted.-lepődött meg Yunho is. Wooyoung tánctanára felé fordult, aki szimplán csak rámosolygott. Ez egy kicsit felvidította a szőke fiút. Nem akart csalódást okozni, emiatt eldöntötte, hogy hallgat arról, hogy fájdalmai vannak. Az óra elkezdődött. Wooyoung az elején jól volt, először azt hitte valami csoda történt, de egy idő után elviselhetetlen fájdalmai voltak. Ettől függetlenül táncolt tovább, nem hagyhatja cserben a többieket. Szerencséjére az órának hamar vége lett.
~Fiúk! Nem fogjátok elhinni mi történt!-ugrált Hongjoong egyhelyben. Yunho érdeklődve nézett rá, míg Wooyoung itta vizét.
~Randira hívott egy srác.-Hongjoong boldogan mosolygott. Látszott rajta, hogy mindjárt kiugrik bőréből.
~Mégis ki?-kérdezte Yunho, ő is izgatottnak tűnt, még szemei is csillogtak.
~Megmutatom. Most edzésük van.-Hongjoong szinte futva indult el a tornaterem felé. Ez csak egyet jelentett. Egy kosaras az udvarlója, mivel nekik van ilyenkor edzésük a pályán. Wooyoungnak beugrott San. Mélyen, legbelül remélte, hogy ő is ott legyen. Nem tudta miért reménykedett, biztos ott van. Megrázta fejét, próbálta Sant kiverni a gondolataiból, nem is tudta miért agyal rajta ennyit. Amint beléptek a hatalmas épületbe meglátták a csapatot. Éppen egy meccs közepén tartottak, egyfajta gyakorlást tartottak. Wooyoung akaratán kívül is Sant kereste szemeivel. Meg is pillantotta őt. Fekete tincsei homlokára ragadtak annyira izzadt. Ujjatlan pólója kiemelte izmos karjait és széles vállát. Rendkívül gyors volt. Még a nála magasabbak sem tudták utol érni. Wooyoung most értette meg igazán, hogy San miért van a csapatban. Csak akkor eszmélt fel, mikor tekintete találkozott Sanéval. A fiú lihegett, Wooyoung lelkébe hatolt mély mogyoróbarna szemeivel. Az alacsony fiú azt sem tudta mit kéne tennie, tehetetlenül állt egyhelyben és farkasszemet nézett vele egy ideig.
~San figyelj a játékra!-zengte be a termet az edző üvöltése. San feleszmélt, majd nagy nehezen visszatért a játékhoz. Wooyoung továbbra is csak lefagyva bámult előre, fel sem fogta mi történt az előbb.
~San nagyon nézett téged.-bökte oldalba Yunho a fiút egy perverz mosollyal kísérve. Wooyoung megrázta a fejét.
~Nem engem nézett.-tagadta le a dolgot, mintha nem látta volna mindenki azt, ami történt köztük.
~Igaz, nem nézett, bámult téged.-nevetett fel Hongjoong, amibe Yunho is becsatlakozott. Wooyoung a szemeit forgatta.
~Ne legyél már ilyen hisztis!-kiáltotta el magát Yunho, közben egy kisebbet lökött Wooyoungon. De ez a kis lökés is elég volt ahhoz, hogy Wooyoung elveszítse egyensúlyát. Amilyen szerencsétlen jobb lábán próbált megállni, de abba belenyilalt a fájdalom. A fiú emiatt egy fájdalmas kiáltás után a földre zuhant. Barátai pánikolva rohantak oda hozzá.
~Woo jól vagy?!-kérdezte Hongjoong ijedten, aggódott Wooyoung miatt.
~Ilyen erőset löktem volna? Wooyoung kérlek ne haragudj!-sajnálkozott Yunho, picit könnyezni kezdett.
~Mi történt?-San is megjelent, Wooyoung mellé térdelt. San észrevette, hogy a szőke srác a bokáját szorongatja. Ezután egy percig sem hezitált. Felkapta a szenvedő fiút a földről, titokban élvezte, hogy hozzáérhet. Wooyoung rögtön átkarolta San nyakát, szemeit csukva tartotta. Képtelen lenne Sanra nézni. Az idősebb elcipelte őt az iskola orvoshoz, Yunho és Hongjoong szorosan követte őket. Bent a középkorú hölgy óvatosan megvizsgálta Wooyoung lábát, majd fájdalomcsillapítós krémet kent rá, utána szimplán bekötötte.
~Ne aggódj, nincs nagy baj. Nem látom nyomát se törésnek se zúzódásnak, csak rosszul rá estél. Egy-két hétig pihentesd kérlek, utána jobb lesz, mint újkorában!-magyarázott az orvosnő, amire Wooyoung bólintott párat. Nagy nehezen felállt a székről, kicsit sántítva járt, de egyelőre ez is megteszi. Barátai kint álltak. Wooyoungot, amint kilépett Yunho ölelte át.
~Ne haragudj kérlek! Ez az én hibám..-Yunho hangja megremegett beszéd közben, szörnyen érezte magát. Wooyoung sóhajtott egyet.
~Nem a te hibád. Már tánc előtt is fájt, mert leestem a házunk előtti beton lépcsőn.-vallotta be Wooyoung kicsit félénken.
~És te sérült lábbal táncoltál!?-üvöltötte el magát Hongjoong, emiatt Wooyoung lesütötte szemeit. Nem válaszolt, a többiek úgyis tudják már az igazat.
~Wooyoung ezt többet ne csináld, kérlek. Egyszer sérült térddel játszottam és tudod mi történt? Megzúzódott, legalább két hónapig nem állhatam pályára.-mesélt San, amire Wooyoung felemelte tekintetét. Bólintott párat, jelezve, hogy megértette.
~Sziasztok! Wooyoung? Jól vagy?-sétált melléjük egy magas, fekete hajkoronával rendelkező srác. Ő sem szenvedett hiányt izmokban, bár Sannak egy kicsivel több volt.
~Öhm.. köszi, jól vagyok.-a szőke egy mosolyt erőltetett arcára, elkezdett ujjaival játszani.
~Egyébként Seonghwa vagyok, San legjobb barátja, egyben Hongjoongie új udvarlója.-Seonghwa Hongjoongra kacsintott, aki emiatt el is pirult. Wooyoung és Yunho összenéztek és egymásra mosolyogtak, örültek Hongjoongnak.
~Ilyenkor érzem magam nagyon szinglinek.-sóhajtott egy hatalmasat San. Yunho felnevetett.
~Itt van Wooyoung, ő ezt szívesen orvosolná!-viccelődött Yunho, valahogy mégis érződött, hogy komolyan gondolja. Wooyoung vállon ütötte barátját, arcára egy halvány pír kúszott.
~Abban biztos vagyok.-mosolyodott el San édesen, amitől Wooyoung még vörösebbé vált. A többiek mind összenéztek. Tudták, hogy a páros között alakulóban van valami. Emiatt Seonghwa fel is szólalt:
~Akkor? Hazavigyek mindenkit?