{13} Szeretlek

384 33 2
                                    

( Ezt a fejezetet George szemszögéből fogod olvasni.)

2021.05.07 Florida 08:43        

     Elég furcsa. Magamhoz képest elég korán keltem így ébresztő nélkül.  Mikor kinyitottam a szemem az volt az első amit észre vettem, hogy valami  nagyon meleg a mellkasomnál. Lassan lenéztem és láttam, hogy Clay fekszik ott. Hirtelen elmosolyodtam, majd eszembe jutott mi történt az este. Azon gondolkodtam, hogy most akkor mi van. Tényleg bejövök neki? Vagy csak maga alatt volt és kellett neki vigasz? Én csak abban vagyok biztos, hogy mióta látom azóta csak egyre jobban szeretem. Sosem mondtam neki, de tegnap... egyszerűen csak ki akartam mondani, hogy tudja. 

     Nem akartam fölkelteni Clayt, olyan aranyosan szuszogott a mellkasomon. Még hagytam egy kicsit, amíg át nem gondoltam mit mondok neki mikor fölkeltem.  Az egyik kezem már kezdett elzsibbadni ezért muszáj volt megmozduljak. Próbáltam a lehető legóvatosabban, de mind hiába, Clay fölkelt. Először csak szorosan megölelt, aztán felnézett rám és adott egy puszit az arcomra. Ettől tele lett a gyomrom pillangóval. Csak az járt a fejemben, hogy reggel is milyen jól néz ki. Kócos szőkés barna haja meg a kis aranyos fáradt szemei, nem tudtam betelni vele. 

    Clay nem ölelt tovább, csak feküdt mellettem és bámulta a plafont. Meg akartam szólalni, de nem mertem. Féltem, hogy rosszat mondok. Csak feküdtünk csendben egymás mellet, kizárólag az hallatszott ahogy vesszük a levegőt. Pár perc múlva Clay felém fordította a fejét.  Én is ránéztem, de izgultam, hogy mit fog mondni. Féltem, hogy hozzám vágja, hogy a tegnap este nem gondolta komolyan amit csinált. Szerintem látta rajtam, hogy ilyeneken gondolkozom, mert elmosolyodott.  Egymás szemébe bámultunk, mikor végre megszólalt.

" George.."

" Hm?" -Néztem rá aggódva.-

     Clay felém fordult és megfogta gyengén az arcom, a hüvelyk ujjával simogatott. Én elmosolyodtam, de ugyan úgy aggódva néztem rá. Abba hagyta az arcom simogatását.

" George ... én.. " -Folytatta Clay.-

     Nem mondott semmi többet, csak beharapta alsó ajkát majd kitakarózott és ráült a combomra. Itt már tényleg a mennyben jártam. Nagy szemekkel néztem rá, de ő csak folytatta. Előre hajolt az arcomhoz, mélyen bele nézett a szemembe. Én közben megfogtam az arcát, majd kicsit közelebb húztam. Már nagyon meg akartam csókolni. Clay rám mosolygott, majd még közelebb hajolt. Már majdnem össze ért a szánk, mikor Clay hirtelen az ajtómra nézett. Furcsán ránéztem, majd én is az ajtóra szögeztem a tekintetem. Pár másodperc múlva kopogtak.

" George. Clay itt van? Nem találom a szobájában." -Kérdezte Nick az ajtó túloldaláról.-

     Clay rám nézett és megrázta a fejét. Halkan megkérdeztem, hogy miért mondjam ezt. Ő csak annyit mondott, hogy mondjam, hogy nem.

"... Ohm, nem, nincs itt!" -Válaszoltam kicsit rekedt hangon.- " De egy 10 perc és megyek le!" -Tettem hozzá.-

" Oké!" -Mondta Nick, majd lement az emeletről.-

     Clay-el egymásra néztünk. Én furcsán néztem rá, de ez nem sokáig tartott, mert megint beharapta az ajkát, ami miatt én is beharaptam az enyémet. Az egyik kezével megfogta a mellkasomnál a pólómat és megszorította. A másik kezével a fülem mellett támaszkodott. A szívem ezerrel kezdett el dobogni, ez kétezerre emelkedett mikor a pólómnál fogva magához húzott. Nem bírtam ki. Megfogtam a tarkóját és magamhoz húztam, majd lesmároltam. Clay nem lepődött meg, mintha ő is pont ugyan ezt akarta volna. Lassan elkezdtem lecsúsztatni a kezem a derekára, majd ott megálltam és magamhoz szorítottam. Most már mindent éreztem, de szerintem ő is. 

     Bő két perc múlva abba hagytuk. Clay leszállt rólam és rám nézett azokkal a gyönyörű csillogó szemeivel. Csak annyit mondott, hogy tíz perc semmire sem elég, majd rám mosolygott és átment a szobájába. Pár perc kellett, hogy ne Clay-re gondoljak. Miután sikerült végre nem rá gondolnom, átöltöztem, megmostam az arcom majd lementem. 

Florida 09:34 

     Mikor lementem, láttam, hogy Karl meg Nick már készítik a reggeli. Én oda sétáltam a hűtőhöz, kivettem a narancslevet és töltöttem egy pohárral magamnak... majd elő vettem még egy poharat és abba is töltöttem... Clay-nek. Karl furcsán nézett rám.

" Az kié lesz?" -Kérdezte.-

" Hm? Ja ez.. Clay-nek töltöm."

" És nekünk is töltesz? Vaagy.." -Folytatta Nick, szintén furcsa tekintettel.-

" Mhm! Kértek? " 

" Igen!" -Válaszoltak nekem egyszerre.-

      Épp a negyedik pohárba töltöttem mikor Nick felkiáltott : " Hol voltál?". Gyorsan hátra fordultam, megláttam Clayt. Bele néztem a szemébe és ő is az enyémbe. Én gyorsan elkaptam a fejem és folytattam a negyedik pohár tele töltését. Éreztem, hogy Clay még mindig engem néz.

" Clay? Hol voltál?" -Kérdezte még egyszer Nick.-

" Miért?" -Kérdezett vissza Clay.-

" Ja csak nem láttalak a szobádban reggel."

" Oh, hát a fürdőben voltam." -Vágta rá Clay.-

" Jaaa... ott nem kerestelek." -Válaszolta rá Nick.-

    Oda vittem az inniket az asztalhoz, majd elkezdtünk megreggelizni. Reggeli után Karl indult is  haza a munkája miatt. Nick dél körül a haverjával ment találkozni. Én meg Clay kettesben voltunk egész nap. Én kitaláltam, hogy stream-elek ameddig Clay befejezi a felvett kihívásos videó vágását. Kivételesen nem kapcsoltam kamerát  a stream-ben, mert Clay-el mindketten a dolgozó szobában voltunk és még nem volt kint a videó, amiben benne van az arca. 

     Chat-en mindenki kérdezte, hogy miért nem kapcsolok kamerát. Elmagyaráztam nekik gyorsan, mindenki megértő volt, de már nagyon várták a videót amiben láthatják Clayt. Körülbelül déltől háromig live-oltam. Clay-nek már nem volt sok hátra a videóvágásból, de én addig elmentem ledőlni kicsit. 

Egy testben két lélekWhere stories live. Discover now