Egyformán |Monoma × Reader - Befejezett|

2. - Az ok, amiért magamra hagytál

  - Előtte, mielőtt elmondod, kérdezhetek valamit? - haraptam az ajkamba.

  - Kérdezz.

  - Rossz dolog történt? - suttogtam.

Neito ekkor elhúzta a száját, majd aprót sóhajtott, és ehelyett, hogy válaszolt volna nekem, elkezdte elmesélni azt, ami történt.

  - Elájultál a harctéren és Midoriya vitt téged biztonságba. A mentőcsapat, akik lent voltak, megtaláltak titeket és azonnal kórházba vittek. Midoriya, Mirio-san, Fat Gum, Kirishima és Night Eye komolyabban megsérültek, így ők is a korházban voltak.

  - Voltak? - szóltam furcsán.

  - Midoriya már kint van, a többieket még bent tartják egy kicsit. Night Eye pedig... - harapta el a szót végül - ...nem élte túl az Overhaul elleni harcot.

  - Tessék? - csuklott el a hangom fájdalmasan - Most csak ugrasz, ugye? Ez nem igaz, Neito. Ugye?

  - Miért hazudnék ilyet? - kérdezte felháborodottan.

Éreztem, hogy a szemeim könnybe lábadnak, és az ajkaim megremegtek gyengéden.

  - Hol van Eri? - suttogtam.

  - Biztonságban. Aizawa-sensei vigyáz rá.

  - Hála istennek - suttogtam, ám mégse tudtam annyira boldog lenni.

Megmentettük Erit, mégis elveszítettünk egy fontos embert.

  - A többiek, hogy vannak?

  - Midoriya szokásosan eltörte a kezét konkrét, Kirishima és Fat Gum megúszták néhány zúzódással és egy kis töréssel.

  - És Mirio? És Urarakaék? - kérdeztem folyamatosan - És a többi hős?

  - Jól vannak, [Név]. Viszont van valami, amit el kell mondanom - ült közelebb, majd szorosan összekulcsolta az ujjainkat.

  - M...Mi az? Meghalt még valaki? - bukott ki belőlem.

  - Nem - rázta mega  fejét - Senki nem halt meg Night Eye-on kívül.

  - Akkor? Mi történt?

  - Miriot eltalálta egy fegyverrel Overhaul. Ami...

  - Mi? - szakítottam félbe - Azzal a tölténnyel? - sokkoltam le.

  - Igen - bólintott aprót - Mirio...elveszítette a képességét.

A szívem beleremegett ebbe az egészbe. Ismertem Miriot. Tudtam, hogy mennyire vágyik arra, hogy igazi hős lehessen. Megakart menteni másokat, és pont vele történik egy ennyire tragikus dolog. Ezt képtelen vagyok megemészteni. Mi lesz most vele ezekután? 

  - Ez nem igaz - ráztam meg a fejemet, miközben könnyeim égették a szememet - Ekkora árat fizettünk ezért a harcért? - suttogtam.

  - [Név]...Valamit...Valamit még tudnod kell - remegett meg Neito hangja, és úgy éreztem, hogy ez a dolog, amit most szeretne mondani, jobban fog fájni, mint az előbbiek. És jobban is fájt.

  - Mi történt még? - remegett meg a hangom.

  - Amikor... - kezdte barátom, azonban félbeszakította saját magát, és nagy levegőt vett, hogy ki tudja mondani azt, amit szeretne. Ezt követően a szemembe nézett, és láttam rajta, hogy mennyire nehéz kimondania a szavakat.

  - Neito, megijesztesz - szóltam rémülten.

  - Nem voltam ott. Te is tudod. Mindezt Midoriya mesélte el nekem. Mármint azt, hogy mi történt, hiszen ő saját szemével láthatta.