Lehulló Virágszirom/𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱 /2.könyv/

22.

Harry a kanapéra ültette Niket és Dracot, mindkettejük arca kiváltsággal és értetlenkedést sugárzott.

- Higgyétek el soha nem gondoltam volna, hogy ezt valaha el kell mondanom nektek...- Harry nagyot sóhajtott majd leült eléjük a földre. -Azt hittem, hogy a sírba vihetem...

*

Harry monológja:

Minden akkor kezdődött mikor Nik először vissza tért a munkából és mi megbeszéltük, hogy vigyázok rád, amíg ő vissza nem jön.

Aztán ugye a mi kapcsolatunk elkezdett elmélyülni és én beléd szerettem, aztán egy nap Nik ismét vissza jött de ugye utólag kiderült, hogy nem ő volt hanem Monstró aki igy akart bosszút állni azért mert régen az iskolás éveik alatt Monstró és Draco viszonyt folytattak csak nem éppen ugyan azok az érzések vezérelték őket... Monstó szerelmes volt Darco meg csak kihasználta őt.- mondta Harry folyamatosan, mert a többiek inkább nem szóltak közbe csak Draco törölgette a könnyeit az emlékek hatására.

- Folytasd, kérlek!- szolalt meg Nik mikor úgy érezte, hogy mindannyian készen állna a folyatatásra.

-Azon az éjszakán Monstró volt aki betört Draco lakásába és mivel Draco szinte minden holmit megtartott igy könnyű volt számára DNS anyagot szerezni csak ugye Monstró allergiás volt a szász-füllé főzetre és belehalt de ezt megelőzően még rágyújtotta a lakást.- fejezte be Harry a monológját de senki nem szólalt meg.

- És mi köze ennek ahhoz a levélhez ennek az egésznek?- kérdezte Draco kissé előre hajolva már ammenyire a hasától tudott..

- Hermione van az egész mögött.- Sóhajtott fel Harry és kezével a fekete hajszálaik közé simított mert nem mert felnézni a többikre de hirtelen hatalmas súlytól szabadult meg a lelke de a nagyja még csak most jött.- Egy iskolában történ dolog miatt akar bosszút állni..

-Te erről végig tudtál, és nem mondtad el nekem, hogy kis hijján bármikor kinyírhat az a vörös hajú szörnyeteg?- kapta fel a vizet Draco és már emelte fel volna a kezét, hogy megüsse Harryt de Nik egy torokköszörüléssel ezt meg akadályozta.

-Nem,Harry jól tette amit tett hiszen akkoriban nem voltál olyan lelki állapotban egyrészt miattam és apád miatt is,hogy még ezzel is terheljük aztán meg olyan boldogok voltunk, hogy megszülettek a fiúk és végre teljes lett a családunk, hogy ez volt a legkisebb bajunk.- monda Nik mire Draco szemébe könnyek gyűltek.

Draco lassan felkelt és Harry elé sétált majd bocsán átkérően megcsókolta öt.

- Hidd el el fogom intézni... ezt az egészet és akkor végre boldogok lehetünk mind az öten!-Mondta komolyan Harry.

- Le akarom az egész múltamat zárni, elegem van abból, hogy terhesen bujkálnom kell és nem lehetek boldog apuka mert egy elcseszett világban élünk!- Üvöltötte Draco.- Ha nem tenném ezzel kockára mindenki életét már rég a város főterén vonulnék végig veletek kézen fogva! Olyan ruhában amiben látszanak a növekvő pocak lakók.

- Hihetetlen milyen szép és aranyos vagy ennyi év után is!- lépett közelebb Harry és egy csókot nyomott Draco szájára mire Nik oda lépett hozzájuk és megölelte két férjét.

*

Dracot elküldték pihenni hiszen már a terhessége végét járta igy sokkal könnyeben elfáradhat.

Harry és Nik a kanapén ültek egymással szemben és egymás kezét fogva.

- Hogy tervezed megoldani ezt az ügyet?- érdeklődött Nik miközben Harry kézfejét simogatta támogatólag.

- Elmegyek és beszélek vele...- mondta Harry mert igazából nem tudta mit is mondhatna.

- Hát akkor nincs is más hátra csak előre.- mondta Nik és egy kis gyűrűt adott a kezébe.- Ez meg van bűvölve, ha bajban érzed magad hívni fog engem.

Harry nagy levegőt vett é felkelt a kanapéról egyenesen a kandalló felé sétált de még felvette a levelet a földről.

- Hát akkor itt az ideje,hogy kezembe vegyem végre a családom sorsát. Nik ha nem térnék vissza kérlek vigyázz rá és védd meg a gyerekeinket.- mondta Harry majd belépett a zöld lángok közé.

Csak reménykedett, hogy a mai, na, nem kell a pálcája eröjéhez folyamodni, hanem elég lesznek a szava is és becsülete.

*

Harry hatalmas robajjal érkezett meg az említett család otthonába de a látványra nem volt felkészülve.

Ron amint meglátta volt iskola társát, rögtön hozzá rohant és próbálta vissza tuszkolni őt a kandallóba.

A lakás romokban volt és szinte áradt belőle a keserűség és a távolból egy gyermek sírás törte meg a végtelen csendet.

- Harry menned kell innen! Veszélyes neked elment tonálisán az eszed!- üvöltőt vel Ron, majd Harry nem tétovázva rántotta magához a barátját és a közeli tetőre hopponálta magukat.

Harry megnyugodva fogta karjai közé a barátját és ültette le az egyik kémény falának majd elé telepedett.

- Ron mi ez az egész Hermione fenyegető levelet küld ,te meg vissza löksz, a kéménybe mi van veletek????- üvöltötte Harry és haragjától felrobbant az utcában az összes villanykörte.

Ron ekkor tét valóban magához és nézett fel barátja kétségbe esett szemeibe.

- Harry Hermione már nem az a rendes lány aki volt... egyszerűen bekattant. Mikor elő léptették akkor még csak stresszes volt aztán ugye megszületett Hugó és kattan el nála valami fenyegetőzött, tört zúzott úgy szórta az átkokat ,mint más a vető magot.- mondta lehajtott fejjel Ron.

- Ron nem értem ennek mi köze a családomhoz és ahhoz, hogy két férjem van?- keseredett el Harry hiszen semminek nem volt értelme.

- Draco egyszer csúnyán megalázta őt és fejébe vette, hogy ott bántja őt ahol a legjobban fáj... aztán találkozott Monstóval és szervezkedni kezdtek... és végül megírta azt a levelet... tönkre akar tenni titeket kepés lenne és a gyerekeiteket is megölni...- magyarázta Ron majd egyszer csak elsírta magát.- Próbáltam vissza tartani de nem hiába volt iskola első... Ha nem jössz már halott lennék.

Harry megölelte barátját és mellé ült.

- Hogy akarja megölni a családom Ron válaszolj kérlek!- kérlelte Harry.

Ron sokat mondóan fel óhajtott és csak ennyit mondott:

- Harry a megszeghetetlen eskü miatt rögtön meghalnék,de elmondom mert már nem vagyok képes azzal a tudattal élni, hogy tettem amit tettem de mielőtt még meghalok vedd Hugót magadhoz hidd el ő és León szép pár lesznek mily szép is a szerelem...- mondta Ron majd könny csillant szemeiben és elkezdte élete utolsó mondatait.

-Ígérem vigyázni fogok Hugóra, és ha ennek vége lesz hidd el ő is büszke lesz az apjára mert egy hős vagy Ron.- mondta Harry el el csukló hanggal majd mg gyszer utoljára megölelte Barátját.

- Holnap akarja elrabolni és bevonszolni am minisztériumba és átokkal kényszeríteni, hogy adja fel magát egy mondva csinált dologgal majd a fiaidat akarja kirúgtatni az iskolából mondván az apjuk bűnöző...- suttogta Ron majd egy hangos kiálltás után lehunyta örökre a szemeit a csillagos ég alatt.

- Köszönöm Ron egy életre adósod vagyok!- suttogta Ronnak majd vissza indult a házba.

Hermione nem volt sehol igy mikor keresésre indult volna balami rossz érzés haza húzta a szívét.

Az első gondolata az volt, hogy Baj van és már hopponált is haza.