SuperM Reakciók

08🎀

♡ Amikor a legfontosabb időben hagyod cserben mert közbejött valami ♡ 

*♡🅱🅰🅴🅺🅷🆈🆄🅽♡*

Elég ritkán, szinte ha nem soha, fordul elő ilyen, hogy úgymond egy hétköznapi ember írjon dalt kedvencének. Csupán attól sem volt hétköznapi életed, hogy egy idol volt a párod, de az mindent felülmúlt, hogy néha együtt működtél a kiadóval egy-egy dal erejéig. Ez most sem lett volna másképp, csakhogy valami közbejött, és nem tudtad értesíteni Baekhyun-t.

– Ne haragudj oppa – kezdenéd elmagyarázni eltűnésed okát, ám ő nem hagyja.

– Hol voltál egész nap? El tudod képzelni mennyire aggódtam érted? – esik kétségbe amit megmosolyogsz. Még csak nem is azért dühös, mert nem dolgoztál együtt vele.

– Sajnálom oppa, csak a barátnőm nemrég szült. – megkönnyebbülten felsóhajtott, hiszen ez semmi rosszat nem jelent.

– Megijedtem jagiya – szorosan megölel – Soha többé ne csinálj ilyet, bármi van, kérlek mond el.

*♡🆃🅰🅴🅼🅸🅽 ♡*

Párod unokatestvére ma szerel le, és megkért, hogy legyél ott te is. Csakúgy mint mikor bevonult, most is ott szerettél volna lenni, hiszed tudtad ez milyen sokat jelentene Taemin-nek, azonban magad se tudod hogyan, de elfelejtetted. Pedig reggel még úgy mentél el, hogy időben érsz haza de aztán kicsit elhúzódott a munka. Igyekeztél minél előbb odaérni, de az az igazság, annyit késtél, hogy már senki nem volt ott. Kivéve egy embert.

– Végre hogy ideértél – behunyja a szemét párod, mert bár nagyon dühös mégse akar kiabálni veled – Vártam rád, több mint két órát. Hiába hívtalak nem vetted fel, az üzenetekre se reagáltál.

– Sajnálom oppa, tudom mennyire szemét vagyok, de olyan sok dolgom volt – szomorodsz el, mikor látod, hogy nem fog válaszolni. Most ezt nagyon eltoltad.

*♡🅹🅾🅽🅶🅸🅽 ♡*

Megbeszéltétek szerelmeddel, hogy ma egy romantikus vacsorában lesz részetek, mivel viszonylag rég mozdultatok ki együtt otthonról. Jongin pedig előszeretettel ment veled bárhova, már csak azért is, hogy dicsekedjen az ő kedves barátnőjéről. Nos, igen. Ebben a pillanatban minden voltál, csak jó nem. Nagyon segítőkész vagy, és ezt az új kollégád folyton kihasználja. Természetesen Jongin erre már figyelmeztetett, de mivel hajlamos félkénynek lennie, de igazán hallgattál rá, ami nagy hiba volt. A kollégád nem segítséget akart hanem a bugyidba férkőzni. Ágyékon rúgtad majd otthagytad és hazaindultál, ám nem az fogadott amire vártál. Amint megláttad párod dühös tekintetét, rájöttél, hogy mi a baj. Próbáltad elmagyarázni, csakhogy nem engedte.

– Cserben hagytál jagiya. Tudod milyen kellemetlen volt? Nem érdekel miért nem jöttél el – emeli fel ujját mikor mondanál valamit – Ma a kanapén alszom.

*♡ 🆃🅰🅴🆈🅾🅽🅶 ♡*

Régóta szeretett volna bemutatni a szüleinek, de valahogy soha nem jött össze. Vagy neki vagy neked nem volt jó az időpont mikor mentetek volna. Ezért halasztottátok pár napot. Csakhogy te elfelejtettél szólni neki, hogy aznap lesz egy céges buli, mikor a szüleihez mennétek. Nem is lett volna szíved nemet mondani neki, főleg mikor láttad mennyire lelkes. Minden elmondott édesanyádnak, amiket szeretsz, hogy még véletlen se olyan étel legyen az asztalon, amit nem eszel meg szívesen. Úgy gondoltad, hogy még időben hazaérsz és el tudtok menni Taeyong szüleihez, azonban kissé elszaladt veled a ló. Olyan értelemben, hogy picikét többet ittál mint kellene, és teljesen megfeledkeztél párodról.

– Jej egy Taeyong – mutatsz dühös párodra, aki már sokkal inkább csalódott.

– Istenem, hogy nézel ki? Gyere haza.

*♡ 🆃🅴🅽 ♡*

Hónapok óta készül erre a műsora párod. Sokszor próbált még otthon is késő este, és ha nem voltál annyira fáradt, akkor örömmel segítettél neki. Volt, hogy egész hétvégét próbákkal töltöttetek, mert bár szerinted tökéletes volt, ő mindig talált valamit ami nem odaillő. Elfelejtett szövegek, nem az alkalomhoz illő ruha, túl komoly volt néhol meg nagyon is vicces, egyszóval minden lehetséges dolog szóba került már, de mindig sikerült megnyugtatnod. Megígérted neki, hogy az első sorból fogod figyelni, de nem így lett.

– Nem voltál ott – dobja le kabátját mikor már hazaért. Nem szóltál semmit, hiszen nem volt mit mondanod. Egyszerűen csak kiment a fejedből.

*♡ 🅻🆄🅲🅰🆂 ♡*

Egy hét távol mindenkitől, csak ti ketten. Azt csináltok amit szeretnétek, nem kell senkinek megfelelni, jól hangzik igaz? Hetek óta ezt terveztétek, hogy vesztek pár nap szabadságot és kipihenitek magatokat, úgyis párodra fér ennyi munka után. Egy kis veszekedés ugyan megesett köztetek a napot illetően, hogy mikor menjetek, de végül is sikerült megbeszélni. De épp mikor készültetek volna menni, szolt az ügynökség, felkérve egy fotózásra a legújabb ruha kollekcióhoz. Imádtad a munkát, ezért is volt nehéz a döntés, de abban bíztál, hogy Lucas majd megérti. Nos, ez nem így lett.

– Ha legalább megbeszéltük volna – szomorodik el egy pillanat alatt, amibe belehasad a szíved, de sajnos már nem tudtál mit tenni.

*♡ 🅼🅰🆁🅺 ♡*

Mark mindig is megértett és segített amiben csak tudott. Még akkor is ha valamiben nagyon eltért a véleményetek, ő támogatott és természetes, hogy ezt vártad tőled is. Fontos volt neki a támogatásod, véleményed ezért is kérdezett meg szinten mindent, amiről nekik kétségei voltak. Sokszor egy-egy koncert kellős közepén is képes volt felhívni és tanácsot kérni az ruhájával vagy a fellépéssel kapcsolatban. És ezt ő is visszavártad tőled. Ám az utóbbi időben elég keveset meséltél a munkahelyedről, főleg az új munkatárs miatt. Mark-nak szüksége lett volna rád az első online koncerten, azonban te mással voltál elfoglalva.

– De Mark, ő lány és terhes. Egyedül van, segítenem kellett rajta – utáltál az új munkatársadra, akire párod azt hitte, hogy férfi és megcsalod. – Tudom, hogy csalódást okoztam és nagyon sajnálom.