A harmadik terem (1.rész) [BEFEJEZETT]

4

Nagyokat pislogva ültem a székben.
-Maga most szivat engem? -csúszott ki a számon.
-Az a helyzet, hogy nem. -válaszolta tömören.
-Arra célozz, hogy én öltem meg?
-Vigyázzon mit mond, de egyenlőre nem gyanúsítom. Maga biztos nem ölte meg, de a keze még benne lehet a dologba. Ezért vigyáznom kell, hogy mibe avatom be. Anne Anson nevelőanyja nem tud semmit a nyomozásról. A lány csak szerelmes volt magába.-csóválta lesajnálóan a fejét.
Csendbe ültem a széken, ő meg folytatta.
-Mint tudja az áldozatot az iskola udvarán taláta meg két diák. Azok egyből értesítettek minket, maguk pedig belettek zárva az iskolába, hisz bárki lehet a gyilkos. Evvel csak annyi a probléma, hogy kizárólag az ön osztályát zárták be, így hát az iskola további része, mind a holttestet köré gyűlt. Tudja ezzel mi a probléma ?
-Azon kívül, hogy pofátlanul... -kezdtem bele, de nem tudtam folytatni.
-Igen, azon kívül.
-Az, hogy több diák DNS-e is odakerült. -vágtam rá magabiztosan, és undorodva.
-Pontosan. Sajnos nem csak szemlélték, de egyesek fogdosták is. Ezért elsősorban mindenkit ki kell hallgatni, akinek beazonosítottuk a DNS-ét. A maga igazgatója nem épp a legeszesebb igazgató.
Ja, ezt mi is tudtuk. Mintha nem is igazgató lenne, csak egy a sok tanuló közül.
Hallgattam. Valószínűleg elbőgtem volna magam, ahogy megszólalok. Ezt David is láthatta, mivel felállt, és ezt mondta:
-Fel kell keresnem pár embert, akit az anya említett. Addig szedje össze magát. Fél óra és itt vagyok.
Azzal ki is lépett az ajtón, én pedig rájöttem milyen vak is voltam. Anne úgy közeledett felém, mint még senki más. Én voltam az egyetlen akivel szóba állt, de én azt hittem barátkozni akar.
Fél óra elteltével David tényleg visszajött, és újra leült velem szembe.
-Ne hibáztassa magát a lány fájdalmájért- kezdett bele, mintha olvasna a fejembe- senki nem választhatja meg a szexualitását. Se ő, se maga.
Jól estek a szavai. Talán mégse olyan bunkó mint hittem.
-Rendben, elég volt a siránkozásból, folytassuk, ahol abbahagytuk.
Eddig tartott.
-Egyedüli megmaradt vérszerinti családtag Anne Anson keresztanyja, aki az apja testvére.
-Ő miért nem fogadta be Annet?
-Mert talán kilenc gyereke van -mondta a nyomozó, mintha nekem tudnom kellett volna.
-Beszélt vele?
-Nem, most hozzák be.
Ahogy ezt kimondta, már kopogtattak is az ajtón.
-David nyomozó, itt van... -kezdett bele a férfi, de nem tudta befejezni, mivel David már közbe is szólt.
-Ms. Jones, hazamehet.
-Ennyi?- kérdeztem hitetlenkedve.
-Eddig az volt a probléma, hogy segítenie kell, most meg az, hogy hazaküldöm. Döntse már el mit akar.
Felvettem a leggyilkosabb pillantásomat, hátha evvel elérek valamit, de David csak értetlenül figyelt engem.
-Jó, de ne hívjon engem mégegyszer.
Válaszát megse várva kimentem az ajtón.