18

423 21 1
                                    

Tágranyílt szemekkel néztem rá.
-Megértem a zavarodotságát, de közülünk még mindig én kívánom legkevésbé ezt - mondta. - Részben a maga biztonságáért is alkalmazzuk ezt.
- Facebookon is át kell állítsam, hogy kapcsolatban vagyok? - kérdeztem, egyre álmosabban, és sokk hatása alatt.
- Minél hihetőbb kell legyen. Szépen hazaszökdécsel, megmondja Henry barátjának, hogy mennyire a rózsaszín felhők felett van, meg úgy az egész családjának.
- Nanana! Nekik csak elmondom az igazat!
-Szó sincs róla! Bárki lehet bűnös - hajolt közelebb hozzám. - Jól figyeljen arra, amit mondok. Ez olyan, mint a Szentháromság; csak maga, William nyomozó és én fogjuk tudni az igazságot. Mindenki más meg lesz arról bizonyosodva, hogy maga milyen szerelmes.
Annyira közel hajolt, hogy szinte eggyé váltam a székkel.
- Miért csinálja mind ezt egyetlen ügyért? Lehet lecsúszik egy jó kapcsolatról - mondtam tök komolyan elgondolkodva.
-Nekem ez a munkám. Én ezt úgy veszem, ahogy az orvosoknak kellene a Hippokratészi esküt. Én ezért élek.
Már csak a Brit zászló lobogása hiányzott a háta mögül, és teljes lett volna a nacionalista hatású beszéde.
-Hát oké - nyögtem ki. - Akkor azt hiszem, én lépek - álltam fel. - Szia, cuncimókusom!
Erre visszagondolva, jön, hogy elásam magam. Ez volt az a nap, amikor rájöttem, hogy álmosan sokkal rosszabb vagyok, mint egy részeg ember.
David majdnem leesett a székről.
-Ezt hagyja abba, mert fegyver van nálam!

Hazaérte anyát otthon találtam, legnagyobb szerencsétlenségemre. Nem mondthatom most el neki, ugyanis látta, hogy egy rendőr visz el, és azonnal le esne neki a dolog.
-Szia! - köszöntem neki, ahogy beléptem, majd leültem vele szembe a székre.
-Na, mi volt?
- Oh, hát, igazából nem beszéltünk most az ügyről - vágtam rá.
Anyu felvonta a szemöldökét.
-Akkor?
-Ez egy olcsó trükk volt arra, hogy elhívjon randizni.
Te jó ég, még kimondani is borzalmas volt, ilyenre még álmomba se gondolhatok.
Amúgy édesanyámnak elég durván leesett az álla.
-A JÓKÉPŰ NYOMOZÓ?
-Hát, öhm, igen
- Ez szuper! - vigyorgott rám - Várj, nem túl öreg? Hány éves?
Na basszus. Jó lett volna tudni.
-Dehogyis, csak pár év van köztünk.
-És nem kerülsz veszélybe a munkája miatt? Mármint, már abba vagy.
-Nem, megvéd. Amúgy meg nem házasodunk össze.
Anya elgondolkodott kissé, majd rám mosolygott.
-Felnőtt nő vagy, a te döntésed. De akármi legyen, támogatlaktámogatlak és melletted leszek.

Másnap szünetben Henrynek is megsuttogtam a helyzetet.
-Pff - mondta öntelten vigyorogva - Megszelidíted a kőszívű nyomozót?
- Az csak a látszat.
Komolyan elhitte David, hogy nem mondom el Henrynek az igazat? Amatőr.
-Komolyra fordítva a szót - komolyodott el, amit sose szerettem - Ez nagyon veszélyes. Nem lenne jobb teljesen kiszállni ebből?
-Ki beszél itt veszélyről, Mr. Drogdíler ?
Henry sóhajtott.
- Bárcsak ki tudnék szállni, de késő. Nincs visszaút.
-Szóról szóra igaz ez az én helyzetemre.
- Jól van kölyök - ölelt magához -Örülök, hogy elmondtad az igazat. Ha valaki bánt, lekaratézom.
-Köszönöm! - mondtam meghatódva - Mondjuk évek óta jársz karatera, mégse ragadt rád semmi.
- Te pedig évek óta tanulsz mateket, mégis leragadtál a szorzótáblánál.
- Igaz, de te meg azt se tudod - nevettem fel.

A harmadik terem (1.rész) [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now