☼︎- idézet

237 15 8
                                    

– Milyen volt? – kérdezem. – Kígyónak lenni.
Habozik.
– Mintha fogságba estem volna a sötétben – válaszolja. – Egyedül voltam, ösztönösen támadtam. Talán nem váltam teljesen állattá, de nem is voltam önmagam. Nem tudtam gondolkozni. Csak az érzések maradtak, a gyűlölet, a rettegés és a pusztítás vágya.
Közbe akarok szólni, de egyetlen mozdulattal elejét veszi.
-És te. – Engem nézve felfelé görbül a szája, nem igazán mosoly, annál több és kevesebb. – Nem sok mindenről tudtam, de téged mindig megismertelek.
És amikor megcsókol, úgy érzem, ismét rendesen kapok levegőt.

Holly Black: The Queen Of Nothing - 309. oldal

ꪖ ꪶꫀꪜꫀᧁꪮ̃ ꪀꫀ́ρꫀ - 𝒊𝒏𝒄𝒐𝒓𝒓𝒆𝒄𝒕 𝒒𝒖𝒐𝒕𝒆𝒔Where stories live. Discover now