☼︎- idézet

368 29 0
                                    

– Akkor kezdtelek megkedvelni, amikor elmentünk az alsóbb udvarok uralkodóihoz – magyarázom. – Vicces voltál, amit különösnek találtam. Aztán elmentünk a Kietlen-kúriába, ott meg okos voltál. Végig az járt a fejemben, hogy te juttattál ki minket a trónteremből Dain koronázása után, még mielőtt kést szorítottam a torkodhoz.
Nem próbál félbeszakítani, úgyhogy kénytelen vagyok folyatni.
– Aztán csellel nagykirályt csináltam belőled – veszem végig az eseményeket. – Azt hittem, amint ismét meggyűlölsz, én is gyűlölhetlek tovább. De nem így történt. És olyan ostobának éreztem magam! Azt hittem, összetöröd a szívem. Hogy gyengeség téged szeretni, és felhasználod majd ellenem. De aztán kimentettél a Mélytengerből, pedig sokkal kézenfekvőbb lett volna hagyni, hogy ott rohadjak meg. Ezek után kezdtem abban reménykedni, hogy talán viszonzod az érzéseimet. De aztán száműztél... – Reszketegen szívom be a levegőt. – Lehet, hogy sok mindent elfojtottam. Azt hittem, ha nem teszem, ha átadom magamat az érzésnek, akkor gyufaként elégek. Egy egész skatulyaként.
– De most már elmondtad – feleli. – És tényleg szeretsz engem.
– Szeretlek – erősítem meg.
– Mert okos és vicces vagyok – mosolyodik el. – De azt nem említetted, milyen vonzó is.
– És ínycsiklandó – teszem hozzá. – Pedig ez a kettő is igazán jó tulajdonság.

Holly Black: The Queen Of Nothing - 308-309. oldal

ꪖ ꪶꫀꪜꫀᧁꪮ̃ ꪀꫀ́ρꫀ - 𝒊𝒏𝒄𝒐𝒓𝒓𝒆𝒄𝒕 𝒒𝒖𝒐𝒕𝒆𝒔Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang