~ 2. évad ~ 9.rész

298 40 1
                                    

Szinte teljesen lefárasztott Jennie és a bolt, így másnap úgy döntöttem, hogy én sem megyek be dolgozni. Teljesen Bogumra bíztam mindent, így egy kicsit együtt is lehettem a párommal. Tegnap jól esett, hogy bejött Jennie és segített nekem. Múltkor is bejött velem, csak nem tudtuk befejezni, mert... Igazából előszedtem a nagybátyám régi pálinkáját és ittunk. Semmi rosszat nem tettünk. Szégyelltem magamat amiért olyan csúnyán leittam magam, de ezt semmi képpen sem akartam elmondani Taehyungnak. Így is láttam rajta, hogy mérges volt amiért elmentem Jennievel. Igazából arról is szó volt, hogy őt is felveszem, mivel nem rég zárt be a bolt ahol dolgozott. Reggel mosolyogva sétáltam ki a konyhába, hogy még azelőtt meglepjem egy reggelivel Tae-t, mielőtt felébred.

Tegnap este annyira megsértődött, hogy kint aludt a kanapén, viszont én olyan éjfél körül felkaptam és bevittem. Idiótán vigyorogva kezdtem el lefőzni a kávét, és az omlettet. Tudtam, hogy szeret mindent amit én csinálok neki, ezért biztosra vettem, hogy örülni fog.








Mikor már éppen készen lettem és vittem volna be neki, megcsörrent a telefonom. Jennie neve jelent meg a kijelzőn. Számat egy vonallá préseltem, tanakodva, hogy most mit csináljak. Felvegyem, ne vegyem? Hagyjam kihűlni a reggelit, ne hagyjam. Egy morgás kíséretében gyorsan felvettem, beköszöntem és megkérdeztem, hogy mit szeretne.

- Gondolkodtam és szeretnék nálad dolgozni.

Egyszerre tűnt el az idegesség és mosolyom újra az arcomra terült. Boldog voltam, hogy még egy segítő kéz lesz a boltomban amíg Taehyung nem tud újra munkába állni.

- Örömmel hallom. Három nap múlva elküldöm postán a szerződést és már kezdhetsz is.

- Szuper! Köszönöm, Jungkookie.

- Ugyan.- kuncogtam fel.- Most viszont mennem kell, ne haragudj.

- Legyen csodálatos a napod, szépfiú.- nevetett bele, majd lerakta.



















Taehyung

A nap égetően sütött be az ablakon mikor  megéreztem egy finom ujjat, ami simogatta az arcomat. Nagy levegőt vettem, majd kinyitottam a szemeimet. Jungkook mosolya szinte az égig ért és tudtam, hogy neki baromi jó reggele van.

- Jó reggelt.- köszöntött, de én még mindig mérges voltam rá.

- Reggelt.

- Csináltam neked reggelit.- biccentett a mellettem lévő éjjeli szekrényre.

A szemeim kikerekedtek, hiszen még sosem csinált nekem semmi ilyet. Gyanús volt a viselkedése, mintha valamit jóvá szeretne tenni. Persze lehet, hogy csak a tegnapit sajnálja ezért gondolta meglep engem, hogy ne durcázzak egész nap. Okos férfi az biztos.

- Köszönöm.- vettem az ölembe, s elkezdetem enni.

Még sosem ettem ennél finomabb omlettet és sosem ittam ennél finomabb kávét. Volt benne karamella, csoki és a tetején hab, kakoporral. Az omlett pedig... Sajtos volt. Nem tudtam elképzelni, hogy hogyan lehet ilyen ügyes valaki. Jungkook maga volt a tökéletesség. Mindent meg tudott csinálni, mindenhez értett és minden megy neki elsőre.

- Látom ízlik.- kuncogott, majd adott egy puszit az arcomra, ami nagyon jól esett.

Bárhogy akarok mérges lenni rá, egy idő után feladom és nem megy. Főleg nem egy ilyen reggeli után.

- Ne haragudj a tegnapi miatt. Igazából Jennie felajánlotta, hogy dolgozna a boltban. Aznap este is ott voltunk, csak elkapott a hév...

Erre az utolsó mondatra megálltam egy pillanatra és kerek szemekkel kezdtem el nézni.

- Milyen hév?- keletkezett szinte azonnal a gyomromban egy gombóc.

- Megittuk Namjoon bácsi pálinkáját.- hajtotta le a fejét, beharapott alsó ajakkal, nehogy elnevesse magát.

- Ez most komoly?- emeltem fel a szemöldökömet.

Azt hittem, hogy megcsalt vagy ilyesmi erre... Pálinkát ivott egy nővel.

Rózsa [Vkook ff.] *BEFEJEZETT*Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon