14. Fejezet

49 4 0
                                    

Futottam tovább utána de egyszer csak egy fal megállított. Olyan volt mint egy átlátszó fal ami enyhén ködbeborult miután hozzáértem. Már nem láttam semmit ami bent történt, elkezdtem aggódni mert ki tudja mi fog történni. Nem láttam Viát, arrébb mentem mert azt hittem beláthatok de nem. Mindent megpróbáltam, hogy bejussak de sehogy sem ment így vártam. 30 perc telhetett el amikor a neve kiáltása után eltűnt a fal és a köd is vele együtt. Idő kellett amíg a szememmel megtaláltam Oliviát de ahogy megláttam futni kezdtem felé. Pont amikor odaértem hozzá összesett, sikerült elkapnom így a karjaimba vettem de a szemei egy pillanatra kinyíltak. Amire észbe kaptam ismét elájult. Gyorsan felálltam és futni kezdtem vele a hintó fele ahol az őrök voltak.

A hintóban az ölembe fektettem és csak őt tudtam nézni,mert belebambultam szépségébe. Hirtelen meggondolatlanságból az ajkára tapasztottam a szám vagyis másodpercekig csókolóztunk. Ő nem ébredt fel de engem elfogott a boldogság.

Egy óra telhetett el amikor Via szemei kinyitódtak. Az arca tükrözte értetlenségét, mert azt se tudta hol van.

-Hol vagyok?-kérdezte

-A hintóban és a kastély felé tartunk.

-Mennyi idő telt el azóta, hogy elájultam?

-Úgy egy óra.

-Rendben

-Jól vagy?-kérdeztem kissé aggódva

-Mostmár igen-válaszolta, és nem úgy tűnt mint akit zavarja hogy a karjaimban van.

-Mi történt?-szerettem volna megérteni a múltbéli történéseket

-Futottam és hirtelen elkezdett sípolni a fülem, majd körbe vett egy kupola és egyre csak tompította a hangod. A sípolás egyre fülsüketítőbb lett és hirtelen meghallottam egy ismerős hangot ami rossz érzéssel töltött el. Megjelent egy nő aki beszélni kezdett hozzám. Azt mondta, hogy ő anyám régi jósnője és nagyon át szeretett volna adni nekem de a hangod megtörte az erejét. Hirtelen megszűnt a rossz érzés a sípolás és a bénultság. Figyelmeztetetett, hogy holnap este is jönni fog és akkor ne zavarjon senki.-az arca nagyon ijedt volt

-Nagyon rossz volt-folyt le néhány könnycsepp az arcán

-Shh nyugodj meg, már biztonságban vagy

-Tudom

-Pihenj egyet le, ha a palotánál vagyunk felébresztlek.

Csak bólintott. Pár perc múlva mélyen el is aludt.

U.i Jajj nagyon rég nem volt rész és tényleg bocsi csak nem nagyon volt időm írni pedig nagyon szerettem volna. Remélem tetszett, írjatok véleményt nyugodtan. Puszi💗🦋

A fény és a sötétség birodalmaМесто, где живут истории. Откройте их для себя