A fény és a sötétség birodalma

9 fejzet

Alex lépett be az irodám ajtaján. Őszintén szerintem inkább beviharzott, mostmár biztos voltam benne, hogy valami fontosról akar beszélni.

-Beszélnünk kell.-mondta fontoskodva.

-Tudom, emlékszem. De mi lehet olyan fontos, hogy zaklass?- néztem rá hitetlenkedve.

-Láttam mire vagy képes.

-Pontosítanál kérlek? Nem sokat aludtam így nincs kedvem találgatni.

- Jól tudod miröl beszélek.

-Őszintén? Most nem igazán.

-Több erőd van mint amid lehetne!-mondta ezt már eléggé idegesen.

Lefagytam. Honnan tud róla? Mit mondjak? Honnan tudja? Elmondjam az igazat? Kikülgyem? Ilyen kérdéseken gondolkaztam amikor újra megszólalt.

-Hogy lehet ez?-kérdezte még mindig idegesen.

Ekkor megelégeltem ezt a beszéd stílust, felálltam a székemből az asztalra tettem a kezem és semleges arcal ennyit mondtam:

-Igen több képességem van, de most én vagyok itt a királynő és nem beszélhetsz így velem! Ha beszélgetni akarsz ülj le és beszélgesssünk, de nem idegesen.

Ekkor észrevehette magát és bocsánatot kért.

-Semmi baj-sóhajtottam fáradtan.

Megbeszéltük, hogy ma délután elmegyünk piknikezni és akkor elmondom a dolgokat. Nekiálltam és megírtam a levelet anyámnak:

𝐷𝑟𝑎́𝑔𝑎 𝐴𝑛𝑦𝑎́m

𝑀𝑎 𝑛𝑎𝑔𝑦𝑜𝑛 𝑒́𝑟𝑑𝑒𝑘𝑒𝑠 𝑑𝑜𝑙𝑜𝑔 𝑡𝑜̈𝑟𝑡𝑒́𝑛𝑡. 𝑅𝑒𝑔𝑔𝑒𝑙𝑖𝑛𝑒́𝑙 𝐴𝑙𝑒𝑥 ℎ𝑒𝑟𝑐𝑒𝑔 𝑠𝑧𝑜́𝑙𝑡, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑚𝑒𝑔 𝑘𝑒𝑙𝑙 𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑛𝑢̈𝑛𝑘 𝑣𝑎𝑙𝑎𝑚𝑖𝑡. 𝐸𝑙𝑜̋𝑠𝑧𝑜̈𝑟 𝑛𝑒𝑚 𝑒́𝑟𝑡𝑒𝑡𝑡𝑒𝑚 𝑚𝑖𝑡 𝑎𝑘𝑎𝑟ℎ𝑎𝑡 𝑑𝑒 𝑎𝑚𝑖𝑘𝑜𝑟 𝑏𝑒𝑟𝑜𝑛𝑡𝑜𝑡𝑡 𝑎𝑧 𝑖𝑟𝑜𝑑𝑎̀𝑚𝑏𝑎 𝑒́𝑠 𝑒𝑙𝑚𝑜𝑛𝑑𝑡𝑎 𝑚𝑖𝑟𝑜̋𝑙 𝑎𝑘𝑎𝑟 𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑛𝑖 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑣𝑖𝑙𝑎́𝑔𝑜𝑠 𝑙𝑒𝑡𝑡. 𝐴𝑧 𝑒́𝑗𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑜𝑠 𝑖𝑛𝑐𝑖𝑑𝑒𝑛𝑠 𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚𝑎́𝑛 𝑣𝑎𝑙𝑎𝑚𝑖𝑘𝑜𝑟 𝑡𝑢𝑑𝑜𝑚𝑎́𝑠𝑡 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑧𝑒𝑡𝑡 𝑎𝑟𝑟𝑜́𝑙, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑡𝑜̈𝑏𝑏 𝑘𝑒́𝑝𝑒𝑠𝑠𝑒́𝑔𝑒𝑚 𝑣𝑎𝑛 𝑚𝑖𝑛𝑡 𝑎𝑚𝑖 𝑙𝑒ℎ𝑒𝑡𝑛𝑒. 𝑃𝑟𝑜́𝑏𝑎́𝑙𝑡𝑎𝑚 𝑚𝑖𝑛𝑒́𝑙 𝑡𝑜𝑣𝑎́𝑏𝑏 ℎ𝑎𝑙𝑜𝑔𝑎𝑡𝑛𝑖 𝑑𝑒 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑑𝑒́𝑙𝑢𝑡𝑎́𝑛𝑖𝑔 𝑡𝑢𝑑𝑡𝑎𝑚. 𝐴𝑑𝑑𝑖𝑔 𝑘𝑖𝑡𝑎𝑙𝑎́𝑙𝑜𝑚 𝑚𝑖𝑡 𝑚𝑜𝑛𝑑𝑜𝑘 𝑛𝑒𝑘𝑖. 𝐸𝑔𝑦 𝑝𝑖𝑘𝑛𝑖𝑘𝑒𝑡 𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑡𝑢̈𝑛𝑘 𝑚𝑒𝑔 4:30-𝑟𝑎. 𝑁𝑒𝑘𝑒𝑑 𝑚𝑖 𝑎 𝑣𝑒́𝑙𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑒𝑑 𝑒𝑟𝑟𝑜̋𝑙? 𝐼́𝑟𝑗 𝑚𝑖𝑛𝑒́𝑙 ℎ𝑎𝑚𝑎𝑟𝑎𝑏𝑏.
                       𝑆𝑧𝑒𝑟𝑒𝑡𝑜̋ 𝑙𝑎́𝑛𝑦𝑜𝑑 𝑂𝑙𝑖𝑣𝑖𝑎...

U.i Sajnálom, hogy ennyi idelyig nem volt fejezet de mostanában nem nagyon volt időm szinte semmire, nem ígérek semmit de remélem mostmár gyakrabban tudok kirakni fejrzetet. ✨❤️