Polip És Végzet.-{J.B.B. Fan.Fic} (BEFEJEZETT)

10.fejezet

*A nappal sem létezne éjszaka nélkül. Én sem léteznék nélküled!*

A Hydra-s incidens óta, eltelt három hét. Nem beszélek James-el, és lassan kezdek hozzá szokni. Monica-t leköti a Parker gyerek, engem pedig a fegyvereim, amiket tovább fejlesztettem a szobámban. Nagyon nehéz bevallanim magamnak, hogy a három hét számomra igazán magányosan telt el, de valahogy megnyugtatott azaz érzés, hogy egyedül vagyok. Mert ha lenne velem valaki, aki áttöri a falaim, akkor az vagy veszélybe sodorná őt, vagy én sodornám veszélybe magunkat. Ezért is örülök, hogy Monica a Parker gyerekkel foglalkozik. Nem jut ideje rám!
Már sötedés volt, mikor felmentem a tetőre és körbe néztem. Egy fekete melegítő volt rajtam, egy ugyan olyan pólóval. Csupán 7 óra, de a felhők eltakarják a nyári napot. Hivatalossan is 18 éves lettem nemrég a 20.-ai napon, a húgom után 10 röpke nappal.
-Sziasztok-néztem fel az égre, de lépteket hallottam. A húgom lehetett, mivel megállt. Mindem nap, beszélgettem apáékkal, akik sajnos vagy sem, de meghaltak jó ideje. Persze a hiányukon, semmi nem segít, de nyugalmat hoz a szívemnek, ha néha egyedül beszélhetek velük.-18 lettem, 20.-án, már egy ideje.-mosolyogtam fel az égre.-Jó érzés, de hiányoztok. Azt hiszem, akkoriban rosszul döntöttem, mert..lemaradtam rólatok-mosolyogtam halványan, de könnyeim lassan kezdtek záporozni-Lemaradtam, a születésmapjaitókról, aggodalmat, fájdalmat és bánatot okoztunk nektek Mon-al. Nem kérem, hogy bocsássatok meg, hiszen ahhoz, már késő, de ígéretet tettem nektek, hogy megóvom őt. Bármi áron, de vigyázok rá. Próbálok, de túl nagy a fejemben tomboló vihar. Tudjátok, ha arra gondolok, hogy...ott lehettem volna veletek, és nem csak a mohás sírhelyetekhez mehetek ki, akkor elönt a bűntudat. Veletek kellett volna lennem, az idő, elvett tőlem rengeteg dolgot. Gyilkos lettem, bár ezt fenntről is láthattátok. De megóvtam őt, és...ez a lényeg, nem igaz? Kérlek anya, ne haragudj rám, hogy azon az éjjelen, magammal vittem Mon-t. De úgy éreztem, hogy szükségem lesz rá, mert egyedül rettegtem. Önző dolog volt. Rettenetessen hiányzik a régi idő, azaz idő, amikor ti még minket szidtatok mert elkóboroltunk Brooklyn hűvös utcáin. Tudom, hogy nem mentem ki magam, a bűneim alól, de kérlek...maradjatok velem.-susogtam mikor feltámadt a szél, és nekem ez elég volt ahhoz, hogy azt érezzem, hogy hallottak odafenntről.
-Szia..-mondta halkan egy selymessen ismerős mély hang mire a gyomrom ismét liftezni kezdett. Majd borsó méretűre zsugorodott. Hallotta az egészet.
-Szia.-mondtam halkan, letörölve a könnyeim, majd felálltam.
-Bocsánatot szeretnék kérni..-nem fordultam meg..nem akartam. Nem ment..meg ölelném, de..nem akarom ezt.-Nem akartam olyan dúrva lenni..csak egyszerűen nem lenne jó ha velem barátkoznál. Több mint 100 éves vagyok és te csupán 18.-lefagytam-Sajnálom, hogy elfelejtettük a születésnapod, azt is, hogy ezt végig hallgattam, de mondd...-nézett rám-Igazából-nyomta meg a szót-Hány éves vagy?.
-Ne akard, beásni magad az életembe Barnes. 18 vagyok-mondtam ridegen. Minek jött fel? Azért, hogy elmondja kétszer egymás után a gondolatait, a terveit? Nem izgat, csak hagyjon békén engem!-Most megkérlek valamire-néztem a jégkék szemeibe-Hagyj békén engem és a húgom. Ne kutass utánunk, ne akarj infókat szerezni rólunk. Mert ez nem egy boldog történet.-néztem mélyen a szemeibe-Hagyd békén a húgom, és engem, mert hiába álltam le a gyilkolással, meg foglak ölni, ha a húgom életét tönkre akarod tenni.-majd a füléhez hajoltam-Sajnálom, de ha választanom kell, akkor őt választom, és ha ahhoz téged, meg kell, hogy öljelek, hogy boldog élete legyen, és nyugodt akkor meg fogom tenni.-azzal tovább álltam. Lementem a nappaliba, mire mindenki rám nézett nagy szemekkel.
-Megyünk bulizni! Te, nem jösz?-nézett rám Nat, mire lejött James.
-Mennyi időt adtok, hogy elkészüljek?-néztem körbe miközbem James átkarolta Shanon-t. Fulladna meg a csaj.
Nem, nem vagyok féltékeny, csak szimplán utálom Carter-t.
-10 perc.-mosolygott Nat, de csak nem hagytam őket nyugodton. Végül is, jól esett beszélni velük.
-Mit kapok ha meg leszek 5 perc alatt?-kérdeztem vigyorogva hát
-Engem!-állt előre Sam.
-Akkor marad inkább a 10 perc!-rohantam fel majd felkaptam egy fekete farmert egy piros felsővel ami a melleimnél mélyebben volt kivágva és a nadrágom tetejéig ért majd felvettem egy magassarkút és kiengedtem a hajam. Ajkaimra vörös rúzs került pilláimra spirált. Felkaptam az ékszereim majd kiléptem. Hajam most is göndör volt és a hátam közepéig ért. A hasam egy kicsit mutatta a felső így jól néztem ki az egyszerű magassarkúval aminek 10 centis volt a sarka és 2 centi a platform-ja.
Ahogy leértem mindenki ámulva nézett rám.
-Te szent ég..-nézett rám Sam.
-17 vagyok Wilson!-szóltam rá mire felnevetett és leöklöztünk. Vette hogy csak vicceltem. Valahogy, úgy éreztem, hogy mindenki mással könnyebben kijövök, mint James-el.
-Engem nem érdekelne!-álltunk a liftbe-Ha te is velem akarnál lenni, én meg veled, akkor sima ügy lenne.-mosolygott mire rá néztem.
-Szerintem..te jobbat is kereshetnél mint én. A személyiségem, romboló.-nevettem amin ő is elmosolyodott.
-Azért még próbálkoznék, ha megengeded.-pillantott rám, arcom pedog elvörösödött s inkább féllre néztem.
-Csak tessék.-feleltem felé pillantva egy halvány mosollyal. Aztán Tony-ra néztem, aki kialvatlannak tűnt.
-Tony, jól vagy?-pillantott rám, de figyelme lankadt volt.
-Persze kölyök.-mosolygott majd megérintette a vállam, s én lehunyva a szemeim, átvettem az agya felett az irányítást. Megtudtam, hogy szörnyen van, alig tud aludni. Fél, hogy elbukik apaként, vasemberként, barátként. Oka nem volt, úgy tűnt mintha ez a félelem bele ivódott volna a bőre alá mélyen. Aztán elengedett, s egy egyszerű fekete limóba szálltunk.
-Egy latina clubb lesz a cél kiscseibém!-nevetett Tony mire elvigyorodtam, s meg is indultunk.
-Na ezaz! A latin pasik forróvérűek!-vigyrogott Wanda éhes szájjal, mire Pietro megforgatta a szemeit.
Valamit, ki kéne találnom, hogy vissza térhessen a régi Tony. Mi lenne...ha felkeresnék egy régi barátot?
-Akkor még nem találkoztam egy fél Amcsi, fél Orosz csajjal!-dobtam hátra a hajam mire nevetve fordultam Natasa felé aki szintén nevetett, s egy hasonló szettet viselt mint ém.
-Te is gyerek vagy mégis felnőtt.-rázta a fejét Pepper.-A gyerekkor a legszebb neked pedig..
-Hamar nötem fel.-vontam meg a vállam-Tudod, kiskoromban-emlékeztem vissza-Nagyon felelőtlen gyerek voltam. Csűzlival kergettem a Varjakat, verekedtem, de tanultam és otthon is remekeltem a házi munkában.-kuncogtam-De a felelősség hamar szállt rám. És már nem vagyok gyerek.-mosolyogtam felé halványan, majd kinéztem az ablakon mire megláttam, ahogy Shanon keze James combján felfelé vándorol, de a Katona lelökte a kezet. Elfordultam a másik irányba majd elvigyorodtam halványan, csak nem tudtam, hogy mi a picsáért!
-Amúgy tegyük fel, hogy dobnak téged-nézett rám Shanon célozgatva valamire-Te mit mondanál?
-Ez komoly?-kérdeztem nevetve-honnan jön ez neked?-mosolyogtam egy nagyot.
-Csak érdekel na.-nevetett megvakarva a tarkóját, és most nem tűnt annyira bosszantómak a lány.
-Semmit-feltem-Az ő döntése.-mondtam halkan a volt kapcsolatomra vissza gondolva.-Ha egy másik lány miatt hagy el, akkor szemeim elött tartom azt, hogyha engem igazán szeretne, akkor nem kellene neki más. Szóval, ja.-vontam meg a vállam.
-Itt vagyunk hölgyek.-mosolygott Tony mire kiszátam és körbe néztem, azonnal a dohányzó srácok felém közeledtek.
-Hola mi belleza... (Szia szépségem.)-közeledett egyből kettő mire elmosolyodtam.
-Hola, chicos. (Sziasztok fiúk)-mosolyogtam, de ekkor mellém lépett James.
-Húzás.-morogta mire a fazonok leléptek, de persze dobálták nekem a csókjaikat a levegőben. James felé néztem, de rám sem hederített.
-Ez mire volt jó?-néztem fel rá, de nem felelt.
-Te most komolyan bevédted?-háborgott Shanon, mikor mellém lépett a lány.
-Ez nem az volt..-morogtam majd bementem mire meghallottam a zenét. Valami Raggaetón ment, amit imádtam. Ez a kedvenc zene fajtám, és valahogy a bőröm alá ivódott 2004-ben.
-Vamos querida, no te quedes sola. (Gyere kedvesem ne ácsorogj egyedül)!-fogták meg a kezem majd a táncparkett közepére húzva táncolni kezdtem egy pasival. Haja fekete volt, szemei barnák. Spanyol lehetett ízig vérig, látszott a mozgásán és az arcán. Ekkor észre sem vettem,de mindenki minket nézett.
-Mi a neved gyönyörűm?-kérdezte nagyon magas akcentussal.
-Mia.-feleltem, már olyan közel voltunk egymáshoz, hogy egy papír lap sem fért volna el közöttünk, de élveztem a táncot.
Ahogy táncoltunk mindenki megnézett, majd egyszerűen hajoltam meg a tánc végén, mire a pasi magához vont majd megcsókolt. Szorított és nem engedett mire valaki lerántva rólam behúzott neki. James volt az, hevesebben vert a szívem, majd elé ugrottam és megragadtam a kezét.
-Menny alrébb!-diktálta, mire lenéztem a fazonra és felállítottam míg a katona csak állt dühödten, majd hajába markolt, és dühössen káromkodott nagyokat.
-Húzz el..-néztem a srácra, aki eliszkolt, de James ugyan az a tuskó maradt.
-Ez komoly?-nézett rám James hitetlenkedve, de nem érdekelt már. Fájt, hogy..hogy szinta egy börtönbe zárna valami miatt.
Féllre löktem, majd elindultam vissza a toronyba nagy léptekkel.
El sem hiszem!
Rá jöttem mindenre. Minden apró kocka, a fejemben, egy képpé formálódott. De nem hittem még magamnak sem.
Nagyon bírom őt. Rég is oda voltam érte....te szent isten, nagyon szerettem őt. De ő miníg a barátnőimet fűzte.
Az ember azt hinné, hogy nem lehet olyan nehéz megérinteni valakit...pedig de!
Nagyon nehéz.
-MIA!-kiáltott James, de én csak haladtam majd elkapta a csuklóm és vissza tartott. Azonnal szavakkal kezdtem neki ugrani.
-Féltékeny vagy Thor-ra...ha valaki hozzám ér meg ölnéd, azt aki lesmárolt részegen félholtra verted volna!-kiabáltam vele-Mégis ellöksz magadtól. Nem érdekel, már ezaz egész James. Be fejeztem minden pasival a kicseszett világon. Mulass jól.-azzal tovább haladtam elrántva a kezéből a csuklóm.
-Mia kérlek..-szaladt elém, de csak megráztam a fejem.
-Nem.-suttogtam-Nem érekelsz már James.-nehéz volt kiejteni, a súlyos szavakat, de megtettem.-Ha..ha számítok neked valamit. Akkor békén hagysz engem végre.-azzal kikerültem, és ott hagytam, had örlődjön magában.
Ahogy haza értem megfogtam a tárcám majd elindultam lefelé. A nap már lement mikor betoppantam egy mobil boltba és vettem egy normális telefont azzal tovább haladtam egy kocsi üzlethez ahol vettem egy fekete Audi A3-ast. Kiperkáltam majd elhajtottam vele. Vettem kulcstartót, sminkeket, napszemcsit, illatosítót illetve ledet meg elmentem áthuzatoltatni a kocsit.
-De hisz új a huzat!-értetlenkedtek a melósok, de csak nem értették, hogy mi a faszt akarok.
-Igen, de nekem a piros színű kell!-adtam át nekik.-Mire lesz kész?
-Egy óra.-mondták ki kerek perec felállva. Helyes.-Zárás elött 10 percel jöjjön vissza.-bólintottam, majd elhaladtam a régi ismerősömhöz, de út közben, vettem egy nyakláncot Tony-nak. Ne kérdezzétek, csak a medálja rá emlékeztetett. Egy egyszerű ezüst medál volt egy bőr darabra fűzve. A medálon, egy kissebb reaktor volt. Pont olyan, mint amilyen Tony-é. Kék kő volt bennt. Nem hiszem el, hogy valaki lehet ekkora rajongója ennek a férfinek!
Az ismerősöm háza elött megálltam, de egy szempillantás alatt, máris egy székben ültem egy meleg nappaliban, teával a kezemben, míg másikban a lánc volt.
-Üdvözöllek Steven.-mosolyogtam Strange felé, aki csak leült velem szemben.
-Miben segíthetek Mia?-ivott a teájába, ahogy én is.
-Szükségem lenne, egy olyan varázslatra, ami miatt az alany, éjszaka nyugidtan tud aludni.-pillantottam a szemeibe, s máris egy könyvtárban voltunk és én álltam. Egy könyvet lapozgatott.
-Kinek szánja kedves Mia?-pillantott a szemeimbe.
-Egy nagyon kedves barátomnak.-feleltem s máris elmosolyodott.
-Kegyed világ életében, egy kedves hölgy volt.-már amikor nem egy gyilkos.-Adja a tárgyat, amit felruházok ezzel az igével.-máris oda nyújtottam-Ohh, csini.-azzal neki kezdett, kíg én leültem és a kezembe tartott mézes teába kortyoltam ismét. Ő tudja, hogy öregebb vagyok mint ő, ezért is magáz, míg én tegezem őt.-Kész.-dobta felém s lazán el is kaptam, aztán kiittam a teám, majd felálltam.
-Mivel hálálhatnám meg?-pillantottam a szemeibe.
-Egy nap, majd szükség lesz kegyedre. Akkor törlesztheti az adósságát.-azzal máris az ajtoó elött találtam magam. A kocsimért mentem, majd beültem és hajtottam haza fele.
Ekkor megláttam Tony-ékat. Beálltam melléjük a garázsba majd kiszálltam.
-17 vagy...hogy tudtál kocsit venni?-háborgott Shanon mint valami oroszlán.
-Miért ahhoz, kell minimum a 18?-kérdeztem értetlenül-Beszambáztam megvettem, áthuzatoltam és kész.
-Milyen gyönyörű!-nézte végig Wanda mire rá néztem és csak mosolyogni tudtam.
-Köszi.-feleltem.
-Elverted minden lóvéd?-nevetett Stark.
-Dehogy. Abból még kijönne vagy 30 ilyen kocsi.-legyintettem majd elé léptem.-Egy régi ismerősömet meglátogattam, tudom, hogy manapság nem alszol valami jól, ezért ezt a medált, felruházták valamivel. Legyen rajtad egész nap, este nyugudtan tudsz majd aludni.-adtam a nyakába.
-Nem hiszek az efféle csiribí-csiribá dolgokban, de egy próbát megér.-sóhajtott nagyot.
-Rendben, akkor holnap reggel számolj be nekem róla.-azzal elindultam fel a szobámba.
-Gazdag picsa.-vissza fordultam.
-Cicám, én meg is dolgoztam érte.-azzal a szobámba mentem, kipakoltam majd letusoltam és eldöltem aludni, ami nekem nagyon egyszerűen megy, kivéve ha a rémálmaim felnem keltenek, hajnali három és négy között.