Polip És Végzet.-{J.B.B. Fan.Fic} (BEFEJEZETT)

19.fejezet

-Szép volt.-nézett rám Mon mire leöklöztem vele. Jó újra, velük lenni végre.
-Még szép.-mosolygott James, rá néztem egy mosollyal, majd vissza az útra.
Ahogy haza értünk leparkoltam, aztán megindultam a szobámba, ahol felkaptam egy fekete melegítő nacit egy ugyan olyan toppal ami csak a mellem takarta majd össze fogtam a hajam és a konyhába mentem, ahol főzni kezdtem.
-Hmmm isteni illatok!-lebbent be James.-Tudtam, hogy te vagy az.-állt mögém engem átkarolva.
Az ilyen pillanatok számomra a legfontosabbak.
-Bolognai lesz.-mosolyogtam. Átölelte a hasam, majd a nyakam kezdte csókolgatni.-Ne most..-morogtam, aztán be is fejezte és a hűtöhöz lépve elővett egy szilvát majd elkezdte harapni. Nem tudtam, hogy lehet így enni egy szilvát.
-Még mindíg jó a segged.-elnevettem magam, s rá pillantottam.
-Három nap alatt nem lesz rossz a seggem szívem.-forgattam a szemeim, de berontott a húgom, Peter és egy random fazon, akiről azt sem tudtam, hogy ki a fene volt ő. Sosem láttam még.
-Tudtam, hogy te főzöl!-mosolygott Mon-Segítek!-lépett elő kézségesen.
-Már nem kell.-mosolyogtam.-Vegyél elő, hat tojást és válaszd el, a sárgáját a fehérjétől!-diktáltam egyszerűen.
-Tudok piskótát csinálni!-nevetett mire vállat vontam míg ő neki is kezdett. Nem tudom mi a gond, de valami furcsa érzés kerített hatalmában akkor.
-Helyes.-mosolyogtam, de az érzés, nem múlt el. Csak egyre nagyobb lett bennem.
-Ácsi...Te Tudsz főzni, sütni, verekedni, értesz a fegyverekhez és jól nézel ki?-nézett rám az idegen csodálkozva. Mi a fene ebben a nagy csoda?
-Ő a Hangya.-magyarázta Húgom, mire vállat vontam. Nem érdekel, ki ez.
-Igen.-feleltem, Hangya kérdésére.
-Légy a feleségem!-erre James felállt fenyegetően nézve a rovarra, mire elnevettem magam.-Bocs haver..- kucogtam, miközben James húzott hátrébb. Hátulról ismét átölelt, aztán a nyakamhoz hajolt és csókolgatni kezdte ismét.
Bassza meg!
-Ne.-morogtam mire megszívta a nyakam, én pedig felszisszentem. Nevetve elhaladt én pedig tovább főztem, de az agyam csak rajta kattogott. Úgy kattogott, mintha valami fogaskerék volna.
-Most, hogy elment..-jött mögém a hangya mire James bejött, úgy látom nem ment túl messzire.
-Ülj le haver, ha jót akarsz magadnak.-morogta mire elmosolyodva ráharaptam alsó ajkaimra, és csak a kajára figyeltem, de gondolatban, egészen máshol jártam.
-Bocs, nem tudtam, hogy a csajod.-ment ki a hangya mire húgom és Peter azonnal felnevettek.
-Rád mindenki feni a fogát?-nevetett Peter, amin én is elmosolyodtam.
-Míg vannak.-morogta James, én megfordultam és megcsókoltam, valahogy lenyugtatva a féltékenységét.
-Nyugi..-suttogtam ajkaira, majd tovább folytattam az étel kevergetését, nehogy leégjen.
-Be fejezem, te nyugtasd le, mert el fogja törni azt a széket.-mondta húgom átvéve tőlem a főzőkanalat, hátra pillantottam és ekkor láttam meg, hogy James az egyik széket szorítja fémkarjával, ami már kezdte feladni, a gyenge, fém szerkezete miatt.
-Oké.-azzal megfogtam James kezét, majd kirántottam a konyhából és a szobámba vezettem.-Fekszik James!-morogtam, mire eldőlt az ágyon. Mellé másztam, majd magamhoz öleltem.-Veled vagyok, téged szeretlek, és te vagy az egyetlen akit megviselek magam mellett.-nevettem, majd felálltam és a fürdőbe mentem, ahol lemostam a sminket, ami már zavarta az arcom, minden pontját.
-Mi az, hogy megviselsz?-nevetett-Kis asszony magácskának elborult az agya?-nevetett, mire én is felnevettem és megtöröltem vizes arcomat. Felé fordultam, aztán rá néztem.
-Nem tudom uram...döntse el maga.-erre becsukta az ajtómat, majd felém jött és megfogta a derekam, azzal magához rántva megcsókolt, de ha ez nem lenne elég, egy rövid idő után, áttért a nyakamra..
-Talán..-mondta halkan.-De csak, mert velem van.-elmosolyodtam, majd neki löktem a WC-nek ahová le is ült. Látszólag bírta ezt a cselekedetem, de persze nekem sem volt ellen vetésem semmivel.
-Én vagyok az egyetlem barátnőd, aki dögös!-ültem az ölébe-és aki tudjay hogy mi a gyengéd..-azzal megcsókoltam a füle mögött majd apró csókokat kezdtem hinteni a nyakán végig. Ő csak férfias morgásokat ejtett majd magához húzott közelebb aztán levette rólam a felsőm.
-Te vagy az egyetlen barátnőm...aki miatt még a motorom is eladnám.-felnevettem majd feálltam megfogtam James kezét, majd magam után húzva a szobába vezettem és lelöktem az ágyra. Minden izma megfeszült, majd a csípőjére ültem és előre dőlve heves csókcsatát kezdtünk vívni.

-Te leszel a feleségem...-hangzott fel a reledt hangja miután már csak feküdtünk egymás mellett. Pillangók ezrei keltek életre bennem, olyan volt ez a mondata, mintha végig ezt akartam volna hallani.
Elvigyorodtam, majd felnéztem rá.
-Benne vagyok.-adtam csókot a szájára mire elmosolyodva magához ölelt, s úgy tűnt, mintha el sem akarna engedni.
-BAJ VAN!-rontott be a húgom és nem is érdekelte hogy...-Póki eltűnt.-elnevettem magam majdegráztam a fejem. Ácsi...póki?
-Póki iskolában van.-magyaráztam meg egyszerűen-Ahová holnaptól, te is járni fogsz! És most menny már ki!-majd meglátta a ruhákat a földön, s rögtön vörös lett a feje.
-Bassza meg.-rázta ki a hideg majd kiment.
-Nehéz felfogású.-morogtam.-Te nem tudod, hogy kell bezárni kulcsra katona?-néztem a szemeibe.
-De, de nem hittem volna, hogy bármikor is ránk rontanának.-kacagott fel.
-Szeretsz, James?-néztem a kék szemeibe. Egy pillanatra, furcsán nézett rám, majd elmosolyodott.
-A világnál is jobban.-csókolta meg a homlokomat.-Gyere...öltözz fel. Elviszlek valahová.-ment a fürdőbe.
-Jó a segged Katona.-mosolyogtam, mire hátra nézve kacsintott egyet. Ez a kis szemét, tudta, hogy ezaz én gyengém s látszott rajtam, mivel fülig vörös lettem. Megrázva a fejem, bementem utána, a jideg színű helyiségbe. James borotválkozott én meg tusolni kezdtem. Késöbb megéreztem, hogy mögöttem van és a pillangóim megindultak.
-Szeretlek..-néztem fel rá mire megcsókolta a homlokom, orrom majd a számra.
-Mennyire?-elnevettem magam, s kitaláltam valamit.
-Mint te a mocid.-erre átölelt.-Ki kellene tisztítani!-böktem a fémkarjára mire elrántotta azt-Ha veled leszek úgy oké?
-Nem tudom..-vállat vontam, s letusoltunk, össze takarítottam, és felkaptam egy fekete farmert egy fehér pólóval ekkor jött be Tony.
-Karbantartás!-utalt James karjára.
-Ülj le..-néztem James-re aki lassan leült. Mellé ültem majd megfogtam a kezét-Nézz a szemembe.
-Oda nézek.-felelte mire elmosolyodtam és Stark-ék neki kezdtek.
-Hol képzeled el magad 2 év múlva?-tettem fel a kérdést mire egy kicsit elgondolkozott. Én Egy nyugodt helyen James-el.
-Egy farmon.-elvigyorodtam, majd elnevettem magam.
-Ha hiszed ha nem én is erre gondoltam Farmer James.-elnevegte magát ő is ami nekem egy hatalmas sikerként ért fel-És...kivel?
-Veled..egy kutyával és kerti törpékkel.-gondolt itt a gyerekekre mire megcsókoltam.
-Ez tetszik.-mosolyogtam-86 éves vagyok az ilyen duma bejön.-erre Stark meghőkölt.-Mondj egy helyet ahová elmennél.-folytattam.
-Kocsma.-megforgattam a szemeim ő pedig csak nevetett.
-Akkor ma elmész este Steve-el.-vontam meg a vállam.
-Kaptam kimenőt?-incselkedett.
-De akkor jól kell, hogy viselkedj katona.-adtam az orrára egy puszit.
-Bár megismertelek volna elöbb.-elmosolyodtam majd megfogtam a kezét.
-Ha akkor ismersz meg akkor valószíneg sírva rohantál volna el. Rettenetessen rosz gyerek voltam.-nevettem fel.-De te is, ahogy hallottam. Az utcák azt szajkózták, hogy a Barnes gyerek megint verekedett!-tényleg így volt.
-Meg védtem Steve-et.-forgatta a szemeit, morcosan a hírek hallatán.
-Igen a sikátorban.-ráztam a fejem, de eprsze tudtam, hogy nem egyszer védte be, mert Steve mégha vézna is volt, a szája hatalmas.
-Miért, te milyen elvetemült gyerek voltál?-meséljek?! Akarod te azt, katona?
-17 évessen a szülinapomkor berúgtam és elloptam egy kocsit. Ebben az a vicc, hogy nem állítottak meg a zsaruk mert egyenessen mentem!-nevettem fel mire James is elnevette magát.
-Hogy néztél ki?-kérdezte egy halvány mosollyal.
-Vékonyabb voltam...a hajam mindíg hullámos volt, de mindíg ki volt engedve. Bőrdzsekit viseltem, cigiztem, nadrágot hordtam és motoroztam volna, ha nem lettem volna béna így mindíg, valaki mögött utaztam.-nevettem, mire ő is elnevette magát.-Emlékszel még a mocis bandára...a Brooklyn kígyóira?-bólintott-A vezetöjükkel jártam.
-Azzal?-háborgott mire elmsolyodtam. S mintha eszébe jutottam volna akkoriból.
-Jaj a te csajaidról ne is beszéljünk!-forgattam a szemeim-Egyik ribisebb volt mint a másik. Sőt..két csajt fűztél egyszerre. Láttalak a karneválon!-fűztem karba a kezeim amin jót vigyorgott, de láttam, hogy az előző gondolatmenetét nem veszítette el.
-Ácsi..téged hívtak Romlott Cseresznyének?-bólintottam mire felnevetett. Hogy miért romlott cseresznye? Bunkó voltam, önfejű, makacs, trehány, nagypofájú, verekedős és vörös. Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz-Ezt nem hiszem el..
-Mi? Miért?-nevettem. Csináltam akkoriban valami butaságot? Najó, rengeteget csináltam, de...
Beszúrt az oldalam, de nem mutattam, éreztem valamit. Éreztem, hogy a rákocska közel jár.
-Mert akkor te voltál az első szerelmem akibe első látásra bele estem.-elmosolyodtam majd a homlokának döntöttem az enyémet.
-Nekem te vagy az utolsó...-csókoltam meg mire egyből vissza csókolt.
Direkt mondtam ezt...rossz előérzetem van.