Segítség Trilógia 1. - Segítség, egy rossz fiú a társam! ✓

18. fejezet: Csak egy apróság

(Név) lassan kúszott a padlón közeledve az ajtóhoz, ami a szabadságba vezetett számára és azok számára, akik minden zokszó nélkül követték őt. A lány csendesen ment, nem akart feltűnést kelteni azon bűnözők számára, akik fegyverrel betörtek a kávézóba, csak azért, hogy Katsuki-t elkapják. Tudta jól, hogy egyetlen rossz mozdulat vagy tett  és nem csak a nyomozó, de ők is veszélybe kerülhetnek, hiszen a Shadow-nak senki sem számított, csak az, hogy bosszút álljanak a Bakugou családon.

A lány aggódva nézett hátra a válla fölött és szemeivel a szőke hajú nyomozót kutatta és remélte, hogy nem esett baja. Egy pillanat alatt felfedezte őt, ahogy a  bárpultnak támasztva hátát ült a földön és épp tárat cserélt a fegyverében, mert elfogyott a lőszere. A lány ezt látván megkönnyebbült, hogy a férfinak nem esett baja. 

Katsuki végezvén a fegyver újratöltésével kibiztosította újra és felemelte kezét, hogy újra akcióba lépjen.Ekkor látta meg a lányt, hogy őt nézi és megnyugtatásul rámosolygott jelezve neki, hogy minden rendben lesz, majd kiugrott a pult mögül és újra lőni kezdte az ellenséget. Első lövése rögtön eltalálta az egyik bűnöző karját, aki ettől elejtette fegyverét, ami egyenesen Katsuki lábaihoz csúszott. A nyomozó felkapta és most már két fegyverrel szállt szembe a Shadow tagjaival addig míg az erősítés meg nem érkezik. 

Újra csak lőni kezdett és következő célpontja is a földre került, hála annak, hogy Katsuki volt az egyik legjobb lövész a csoportban, de ez nem is csoda hiszen mielőtt a nyomozókhoz került volna a mesterlövészek osztagában volt. Azonban felfigyelt rá a jelenlegi kapitány és így kerülhetett be a nyomozókhoz. 

Egy újabb sikeres lövés után elvigyorodott, hiszen akit eltalált az Dabi volt, ezáltal pedig nyerésre állt, hiszen a főnők nélkül a többiek nem voltak olyan veszélyesek. 

(Név) folytatta a kúszást a földön, hogy biztonságban kimenekítse az embereket, addig míg Katsuki feltartsa a Shadow-t. Már csak pár méter hiányzott az ajtótól, mikor hatalmas robajt hallott a háta mögül, ezért ijedten kapta hátra a fejét, attól való félelmében, hogy Katsuki-t érte valami baj. Szerencsére nem a nyomozó volt az, aki megsérült, hanem Dabi, aki az egyik asztalt feldöntve bújt a háta mögé és sérült vállára szorította kezét. 

- Adjátok meg magatokat és akkor ígérem,  nem foglak titeket megölni - szólt Katsuki dühvel a hangjában, hiszen a Shadow ártatlan emberek életével játszott, csak azért, hogy őt elkapják vagy megöljék amiatt mert az apja fia. - Nem vagyok jó kedvemben, hogy ennyi bajt okoztatok és hogy képesek lettetek volna ártatlanokkal végezni.

Dabi a vállára nézett, amiből folyt a vér és  látható volt a golyó ütötte seb, ami Katsuki fegyveréből származott. A nyomozó szépen eltalálta, pedig őt eddig még senkinek se sikerült meglőnie,  emlékei szerint még csak meg se karcolták golyóval mióta csak a Shadow tagja volt.

A lövedék szerencsére nem volt benne mert átment a vállán, de attól még rettenetesen fájt neki. Ám a  büszkesége ennél jobban, hiszen megengedte a törvény ostoba őrének, hogy megsebesítse őt. Elkalandozott és emiatt találta el a nyomozó. Ez azonban hatalmas hiba volt a részéről, mert Dabi senki olyannak nem kegyelmezett, aki megalázta őt.

A sebhelyes arcú férfi mérgesen nézett Katsuki irányába és sértetlen kezébe vette fegyverét, hogy bosszút álljon azért, mert meglőtte. Határozott szándékkal emelte fel ezért fegyverét és egyenesen Katsuki homlokára célzott. Tudta, hogy nem hibázhassa el a lövést, elvégre ezért volt a Shadow egyik legjobb embere, mert még soha nem tévesztett célt.

Már épp meghúzta volna a ravaszt, hogy azzal véget vessen a nyomozó életének, mikor az egyik bajtársát észrevette a szőke hajú férfi mögött, aki erősen rázta fejét, hogy ne tegye.